SZTE Info

A szegedi egyetem kémikusai rendezik a rangos XXXVII. Dynamic Days Europe konferenciát

A fizika, a matematika és a kémia neves kutatói a dinamika legidőszerűbb témaköreiről mutatják be friss eredményeiket a 2017. június 5-9. közötti XXXVII. Dynamic Days Europe konferencián. Az 1980-ban indult rangos nemzetközi programnak először ad otthont a Szegedi Tudományegyetem, ahol 5 nap alatt 56 posztert néz meg, 120 előadót hallgat meg a körülbelül 200 résztvevő.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A Dynamics Days Europe konferenciát Szegedre hozzuk pünkösd után” – hallottuk a szakma határain túlmutató örömhírt szegedi tudományos körökben. A konferencia honlapjáról is kiderül: a fizikusok által alapított és a világ nagy egyetemein vendégeskedő konferencia-sorozat Magyarországra másodjára érkezik, ugyanis a programnak 1994-ben az ELTE adott otthont, 2017-ben pedig a Szegedi Tudományegyetemet kérték fel a házigazda szerepére.

 

– Hagyomány, hogy a szakma krémjéhez tartozó legnevesebb előadók plenáris ülésen ismertetik eredményeiket, míg több miniszimpózium ad helyet a részleteknek. Az idei program „szegedi ízét” az adja, hogy – tekintettel az SZTE erősségeire – a matematikusok és a kémikusok is hozzáteszik a maguk megállapításait a dinamikával kapcsolatos témákhoz – tudtuk meg a programok koordinálásában is aktív, Tóth Ágotától, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéket vezető egyetemi tanártól.

 

A „kémiai nemlineáris dinamikával” foglalkozó szegedi kutatócsoport mellett az alkalmazott matematikát művelő szegedi tudósok érdeme, hogy az SZTE rendezheti azt a tanácskozást, amelynek mintegy kétszáz résztvevője között megtaláljuk a világ minden kontinensének néhány képviselőjét. Szegeden „konferenciázik” például a fizikusok közül: Nigel Goldenfeld (University of Illinois), Joachim Peinke (University of Oldenburg), Antonio Politi (University of Aberdeen), Vicsek Tamás akadémikus (ELTE), a kaotikus dinamikával foglalkozó Tél Tamás (ELTE); a matematikusok közül Odo Diekmann (Universiteit Utrecht); a kémikusok közül Oliver Steinbock (Florida State University).

 

– Szinkronizálás, környezet, légkör, hálózat, áramlástan, járványok, alkalmazott matematika, kaotikus rendszerek, óceántudomány, robotmozgások – néhány kulcsszó az előadások címéből. Az induló alaptudománytól, a dinamikai rendszerek tárgyalásától az alkalmazásig, vagyis olyan gyakorlati kérdések megvitatásig is eljutunk majd, mint a drónok szinkronizálása, vagy az időjárás – sorolta a példákat az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára, Horváth Dezső arra a kérdésre válaszolva, miért különleges és érdekes ez a konferencia.

 

Az ELI-ALPS kutatóközpont nyújtotta lehetőségeket az uniós ERC és az MTA Lendület pályázatán is nyertes Janáky Csaba egyetemi adjunktus (SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék) mutatja be a nyitó napon, a szegedi Városháza dísztermében. A szegedi kutatók közül előadást tart még – többek között – a matematikus Krisztin Tibor és Röst Gergely, a vegyészek képviseletében Schuszter Gábor, aki a széndioxid-tárolással kapcsolatos alapkutatási eredményeit tárja a szakmai közvélemény elé.

 

Az SZTE ÁOK úgynevezett nagy oktatási épületében és az SZTE TTIK Bolyai épületében rendezett előadásokat követően Szeged nevezetességeivel ismerkednek a résztvevők.

 

„Nyitott asztal”, így nevezik azt a beszélgetős programot, amelyen – az elméleti fizikus Eckehard Schöll (Technicical University Berlin) – moderálásával a szakma „nagy öregjei” – így például a nők képviseletében Ulrike Feudel (University of Oldenburg) elméleti fizikus; a magyar származású Michael Ghil (UCLA), a föld- és óceántudományok professzora; a statisztikával foglalkozó Marek Kimmel (Rice University); a kémikus Kenneth Showalter (West Virginia University), a neves matematika és fizika professzor James Yorke (University of Maryland) – mondanak véleményt a dinamikai rendszerek, a dinamika tudományának a jövőjéről.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében