SZTE Info

_MG_3241

Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE

1581, az alapítás éve egyaránt szerepel a Szegedi Tudományegyetem és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem címerében. Az SZTE és a BBTE azonos „születési évfordulóján”, 2017. május 12-én a két intézmény vezetői együtt koszorúzták meg az egyetemalapító Báthory István szegedi mellszobrát, majd a közös múlt kutatásáról és a hallgatói-oktatói együttműködés bővítéséről írtak alá megállapodást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Eszmetörténeti és intézményi gyökerének tekinti az SZTE a Báthory István erdélyi fejedelem, majd lengyel király és Litvánia nagyhercege által Kolozsvárott létrehozott egyetemet.


Batfory_szobranal

 

1581. május 12-én Vilniusban írta alá Báthory a kolozsvári jezsuita akadémia, az első újkori, magyar és kétkarú katolikus egyetemi intézmény alapítólevelét. Ez az egyetemalapítás illeszkedik a tudománypártoló magyar uralkodók kísérleteinek sorába, amellyel megpróbálták hazai földön meghonosítani a felsőfokú képzést. A hányatott sorsú intézmény, az 1872-től négykarú Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetem, majd 1881-től Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem meghatározó szerepet töltött be Erdély és a szomszédos régiók tudományos fejlődésében, a magyarság kulturális, gazdasági és közéleti önszerveződésében. Az I. világháború viharaiban Kolozsvárról száműzött tudományegyetemet 1921-ben fogadta be Szeged.


_MG_3168


Az egyetemalapítás évfordulóján, 2017. május 12-én a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban az „Egyetemalapító” Báthory István mellszobrát együtt koszorúzta meg a kolozsvári BBTE tanulmányi rektorhelyettese, Soós Anna, illetve az SZTE oktatási rektorhelyettese, Karsai Krisztina és az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság elnöke, Blazovich László.


Köszöntőjében a kolozsvári BBTE rektorhelyettese, Soós Anna elmondta: 1581-ben Báthory István a jezsuitákra bízta egy olyan főiskola alapítását, amely versenyképes tud lenni a korabeli nyugat-európai egyetemekkel. Nem tudom biztosan, mi késztethette őt arra, hogy Loyolai Ignác rendjére bízza ezt a kényes feladatot. Lengyel királyként pozitív tapasztalatokat szerezhetett az ignáci lelkiségű nevelőmunka eredményeiről, de arra egészen biztosan nem gondolt, hogy több mint négy és fél évszázaddal később ez a hagyaték olyan alapot jelent majd, amire bátran építkezhetünk mi is, akik a XXI. század elején próbáljuk ezt a célt – a nyugat-európai és a világ egyetemeivel versenyképes színvonal kialakítását és megtartását – megvalósítani. Tesszük mindezt a történelem, a nagyhatalmi és helyi politikák által diktált, sokszor kényszerítő helyzetekben, az előttünk tevékenykedő generációk kitartásának, céltudatosságának és önzetlen munkájának alapjain állva.

Ezért is kezdtem mondanivalómat a jezsuita rendre való utalással. Hiszen a jezsuitákat nem egészen száz év leforgása alatt négyszer tiltották ki Erdélyből, de mindannyiszor visszatértek és folytatták munkásságukat, többek között a tanítást is. Az akadályokban, nehézségekben nem falakat, hanem kihívásokat láttak. S hagyatékuk, szellemiségük hosszú évszázadokon keresztül tovább hatott. Talán nekik köszönhetjük azt is, hogy az impériumváltáskor ellehetetlenített egyetem nem megszűnt, hanem új otthont keresett magának, majd visszatért Kolozsvárra. S ki tudja, Szent Ignác makacsságának példája lehetett az ösztönző arra, hogy a nehézségek, felforduló világrendek, egyéni és közösségi tragédiák ne megszűntessék a magyar egyetemet, hanem ahhoz vezessenek, hogy ma két színvonalas felsőoktatási intézmény büszkélkedhessen az 1581-es alapítással, hivatkozzon az oktatást, műveltséget pártoló fejedelemre és a jezsuita gyökerekre.

Azt kívánom mindannyiunknak, szegedi és kolozsvári oktatóknak, kutatóknak és diákoknak egyaránt, hogy ez a kitartás, ez a munkamorál jellemezze munkánkat, méltó megvalósítói legyünk az alapító fejedelem egyetemépítő álmának.”


Bathory_egyetemalapito 

A helyi hagyományokra utalva az SZTE oktatási rektorhelyettese, Karsai Krisztina kiemelte: „1930. március 26-án elfogadja a Ferencz József Tudományegyetem egyetemi tanácsa Iványi Béla hatpontos indítványát az egyetemalapítás 1931-ben esedékes 350-ik évfordulójának megünneplése alkalmából – ma is ezt követjük. Ahogy Iványi Béla hatodik pontja kimondja: ’… 6). Az 1931. május 12-től kezdve Egyetemünk ősi születésnapja minden évben ünnepeltessék meg, s ez alkalommal az alapító fejedelem életének egy-egy tanulságos epizódja képezze az ünnepi szónoklat tárgyát…’

Így legyen most is!

1578. április 7-én a király megküldi átnézésre és esetleges kiegészítésre a krakkói Jagello-egyetemnek XIII. Gergely pápa naptárújítási tervét. Báthory István a Gergely-féle újnaptár bevezetését csak a krakkói egyetem matematikus tanárai véleményének meghallgatása után kívánta elrendelni Lengyelországban.

Báthory oly nagy híve volt a tudománynak és az oktatásnak, ahogy ezt Veress Endre 1944-ben közreadja: a király látva mennyire hanyatlott az oktatás ügye, már uralkodása elején – a fegyverek zajában – Marienburgban, 1577. május 29-én kelt rendelete szerint valósággal új egyetemet szándékozott alapítani a párizsi mintájára, valamennyi tudományszak és művészet számára. E végből Zamoyski Grzymala János titkárt külföldre indította tudós tanárokért, akiknek fizetésükön kívül teljes adómentességet ígért és egyházi meg polgári előhaladást biztosított. Követének másik megbízatása az volt, hogy a pápa az új főiskolának adja meg a szokásos kiváltságokat. Vilniusban 1570-ben alapít jezsuita kollégiumot, amit majd 1579-ben egyetemmé transzformálnak. Miközben a király a krakkói egyetem fejlesztésén is munkálkodik, ebben az időben történik meg a ’mi egyetemalapításunk is’.

Báthory célja egyfelől az volt, hogy országait, Erdélyt és Lengyelországot a középkori tudásszerzés bevett módja, a külföldi egyetemjárás a peregrinatio academica célországává tegye. És persze az is, hogy megoldást találjon a problémára, miszerint ’a tisztességes tudományok, a tudomány nélküli katonai férfiakban a kegyesség és buzgóság is kihűlt, s az élet minden szépsége elenyészett.’ (Báthory az alapítólevélben) Így tehát a király Erdélyben Kolozsvárott jezsuita Collegiumot állított fel (…) 'állandóul az elmék mívelésére s lelkek üdve eszközlésére”. Hogy a Collegiumnak a többi keresztény Akadémiák jogaiból, díszéből, előnyeiből semmi se hiányozzék, királyi különös kegyelménél fogva ezen alapítvány-levelében megállapította és határozta: ’hogy a ki itt a héber, görög, latin humánus tudományokban dicséretes jártasságot szerzett, s azután tudományos készültségét igazolva, a theologiai vagy philosophiai faeultas magasb fokára a Collegium Ítélete folytán eljutni akar, koszorusi, mesteri és tudori rangra [baccalaureus, magisier, doctor] emeltethessék, mely tudósi rangnak annyi joga, méltósága, előnye és disze legyen, a mennyivel az olasz-, franczia-, spanyol- és németországi Akadémiák ily rangkitüntetései birnak.’ Mi más cél volt ez, ha nem az, hogy iskoláink versenyképesek tudjanak lenni a korabeli nyugat-európai egyetemekkel. Micsoda haladó európai szellem és elkötelezett, ragyogó vezető – befektetni az oktatásba? 430 éve aktuális volt, vajon ma is az?

Épp ehhez írja a lengyel Natanson-Leski János Báthoryról: ’Halála mint a ménkű jött, zúzva, pusztítva, megszakítva élete fonalát abban a pillanatban, mikor tőle még annyit reméltünk, habár Báthory néhány év alatt mindent beváltott, amit ígért... Szépen hódolt nagyságának s tán legszebb maradt mind a mainapig néhai Szujski József babérága s rajta ez a pár jellegzetes, igaz szó: Talán nem mondunk sokat, hogy a lengyel nép Báthory Istvánban olyan férfit tisztel, ki egyedül lett volna képes Lengyelországot megóvni bukásától, ha abban korai halála meg nem gátolja. De a halál elvitte a művészt, gondolatát senki felvenni es követni nem tudta, senki nem bírt a szükséges eréllyel... Ezért Báthory István munkája úgy maradt, mint az óriás botja, melyet a gazda halála után senki felemelni nem bírt.’

Vajon tényleg így kell a Báthory örökségre tekintenünk az oktatás területén? Vajon ’az elmék mívelése s lelkek üdve eszközlése’ ma már nem cél? Az óriás botját ki emeli fel? Merem remélni, hogy mi itt Szegeden és Kolozsváron ezt tesszük, a Báthory örökség részeként nemhogy felemeltük, ki is támasztottuk az óriás botját, aztán annak gyökerét kinövesztettük és hajtásait virágba borítottuk – ez a Szegedi Tudományegyetem ma, amely büszkén vállalja ezt az örökséget és mindazt, amit képvisel: a tudást, a tanulást és Európát. Tegyük Szegedet és Kolozsvárt a modernkori peregrinatio academica célpontjává. Munkálkodjunk hát a versenyképes tudás átadásán az ifjak és ifjabbak tanulását eszközölve, erősítsük az összetartozó Európát s a mai főhajtás után, térjünk vissza ide egy év múlva, ismét készen a megemlékezésre Báthory Istvánról, az Egyetemalapítóról!”


_MG_3193


Az SZTE és a BBTE kétoldalú kapcsolatainak, valamint az oktatás és a kutatás színvonalának erősítését célzó korábbi megállapodásra alapozva, a 436. „születésnapon” a közös egyetemtörténeti kutatások támogatásáról szóló dokumentumot látta el kézjegyével Szabó Gábor, az SZTE rektora és – a BBTE vezetése megbízásából – Soós Anna rektorhelyettes.


_MG_3215


Az SZTE Rektori Hivatal épületének dísztermében tartott ünnepségen elmondott köszöntőjében a kolozsvári vendég kiemelte: Olyan szerződéseket írunk most alá, amelyek a két egyetem együttműködésének elmélyítését és a közös múlt vizsgálatát pecsételik meg fogalmazott. A két intézmény közötti kooperáció célja a kolozsvári királyi tudományegyetem 1872 és 1919 közötti, valamint az 1919. május 12-i átvételét követően ott 1921-ig működött ún. felekezetközi egyetem történetére vonatkozó dokumentumok elektronikus másolatainak összegyűjtése, elemzése, forráskiadványok készítése.


A kolozsvári és a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatai messzire nyúlnak az időben. A két universitas együttműködésének mélységét a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert 1940-ben elmondott rektori székfoglaló beszédében úgy jellemezte, hogy „… semmiféle jogi formula nem fejezi ki azt a bensőséges viszonyt, amely minket a kolozsvári (…) tudományegyetemhez köt. Mi egy törzsnek vagyunk két hajtása…”


_MG_3204


– Két történelmi személyiséghez kötődik a Szegedi Tudományegyetem léte – hangsúlyozta Szabó Gábor, az SZTE rektora. Báthory István: az egyetemalapító, míg Klebelsberg Kunónak a szegedi infrastruktúra megteremtésén túl abban volt meghatározó szerepe, hogy ide vonzott olyan tudós személyiségeket, mint például Szent-Györgyi Albert. Báthory műve két mai – a kolozsvári és a szegedi – intézményben él tovább, hiszen ezeknek a közös gyökerű tudományegyetemeknek a fő céljai ma is azonosak.

Az SZTE rektora aláhúzta: a kolozsvári, illetve a szegedi universitas és elődei históriáját bemutató könyvsorozat második kötetét magyarországi és romániai szerzőgárda készíti. A munka – a két intézmény egyetemtörténeti bizottságainak a koordinálásával – elkezdődött. Ennek egyik „terméke” a testvérintézmények 1872-1919 közötti históriáját bemutató posztergyűjtemény, amelyet Szegeden először tártak a nyilvánosság elé az egyetemtörténeti évfordulón. A Szegedi Egyetemi Kiadó gondozásában készülő egyetemtörténeti nagymonográfia II. kötetét várhatóan 2021-ben, az intézmény Szegedre kerülése 100. évfordulóján mutatják be.


_MG_3240-002

A BBTE és az SZTE vezetője azt a szerződést is aláírta, amely a magyar kormány Emberi Erőforrások Minisztériuma Makovecz Programjának révén, a jövőbe mutatóan biztosítja a cserekapcsolatok erősítését.


Szegeden először mutatták be azt a 13 posztert, amelyen a Báthory-féle kétkarú, majd az 1872-es négykarú tudományegyetem históriájának egy kisebb szakaszát dolgozza fel. Az SZTE Egyetemi Szaklevéltár vezetője, az SZTE Egyetemtörténeti Bizottsága titkára, Vajda Tamás hangsúlyozta: azt a folyamatot szeretnék érzékeltetni, ahogy az egyetem belegyökerezik a közéletbe: az egyetemi építkezésektől és a gyűjteményektől kezdve, a professzori kar legjelesebb tagjainak portréin és a hallgatói életen át az universitas küldetésének a megfogalmazásáig.


SZTEinfo - Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 21.
    14:30 - 16:00
    A Prof. Dr. Deák Judit 70. születésnapja alkalmából rendezett tudományos ülés programja: Prof. Dr. Minárovits János – Mikrobák által előidézett epigenetikus változások. Prof. Dr. Nagy Erzsébet – Kezdetektől mostanáig (köszöntő). Prof. Dr. Bártfai György – Együttműködés a mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika és a nőgyógyászat határterületén. Dr. Jakab Ferenc – A globális felmelegedés hatása a fertőző betegségek terjedésére. A program szervezője: SZAB Orvostudományi Szakbizottság Laboratóriumi Medicina Munkabizottság.
  • november 21.
    16:00 - 17:30
    Az előadás a SZAB Jogtudományi Szakbizottság Jogpszichológiai Munkabizottság programja.
  • november 21.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló programjának vendége, Prof. Csepeli György szociológus előadásának első részében a kooperáció evolúciós biológiai és szociálpszichológiai előnyeiről beszél. Az előadás a második részben pedig Széchenyi István, Karácsony Sándor, Bibó István, Hankiss Elemér gondolatai nyomán azokról az akadályokról szól, amelyek miatt "a magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék". Az előadás harmadik részében a kooperáció kultúrája meghonosításának lehetőségeit taglalja az előadó.