SZTE Info

parlagfu_kiemelt

Veszélyes a parlagfüvet megenni, állítják az SZTE kutatói

Gyomnövény, nem pedig „új gyógynövény” a parlagfű: elfogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták. A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem „értékes gyógynövénynek” tekintve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.

 

Akik a parlagfüvet „ősi gyógynövényként” tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az „Ambrosia artemisiifolia” is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.

 

A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. Ám a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban. A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső – tapasztalataikat közérthető formában a kodpiszkalo.blog.hu oldalon is közzétették.

 

A parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletek eredményeként észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá ezt.


SZTEinfo - Ú. I.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 18.
    18:00 - 19:30
    Az előadás témája a csillagászat, azon belül is szupernóva-robbanások megismerése lesz - nagyon izgalmas téma, most is nagyszerű előadóval! Előadónk a nagyon fiatal és még annál is tehetségesebb dr. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Junior Prima-díjas (!) csillagásza!
  • *
    február 19.
    10:15 - 11:45
    A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
  • február 20.
    16:30 - 17:30
    2019-től a Somogyi-könyvtár programot indít Könyv és kutatója címmel. A 3. emeleten a Gyűjteményi és Helyismereti Osztály régi és ritka könyveivel, helyismereti dokumentumaival (levelezések, kéziratok stb.) találkozhatnak az érdeklődők, így megismerhetik állományunk kincseit. Az egyes dokumentumokról pedig egyetemi oktatók, professzorok tartanak előadást. A program egy órás, a kutatási eredmények megismerése mellett a látogatóink megnézhetik a szóban forgó irodalomtörténeti ritkaságokat is. Szabadegyetemünk tavaszi és őszi félévében a következő előadókat hallgathatják meg: Bíró-Balogh Tamás, Nagyillés János, Sándor Klára, Szilágyi Zsófia, Hansági Ágnes és Szörényi László. Bővebben: https://www.facebook.com/events/2433539956660730/, vagy a Somogyi Könyvtár honlapján.
  • február 20.
    18:00 - 19:00
  • február 21.
    18:30 - 20:00
    Gordon Parks az az amerikai fotográfus, aki maradhatott volna pincér, válhatott volna zenésszé, lehetett volna filmrendező vagy az afro-amerikai közösség jogi és kulturális egyenlőségének hírnöke, de ahelyett, hogy választott volna, végül mindegyik lett. Sőt, sztárokat is fotózott, illetve kivette részét a 20. század legnagyobb amerikai fotós programjából, az FSA-ból is. Neve nem ismeretlen aktivista körökben sem, ráadásul a Vogue magazintól a Life-hoz nyert felvételt divatfotósként. Egy ennyire sokrétű tehetséggel megáldott embert nehéz kategóriába sorolni, ezért azzal a jelzővel illethetjük: géniusz. Életútja páratlan, fotói pedig az egyetemes vizuális kultúra részévé váltak még életében, ezért alkotói pályájának megismerése tele lesz heuréka pillanatokkal. Az Afro-amerikai Történelem Hónapja alkalmából. Előadó: Kis Péter, az SZTE fotográfus-képzésének oktatója