SZTE Info

Opportunista és felbukkanó gombafertőzések patomechanizmusát kutatják az SZTE-n

A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont által alkotott konzorcium összesen 590 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi 2020 programban a GINOP-2.3.2-15-2016-00035 azonosító számú, „Opportunista és felbukkanó gombafertőzések patomechanizmusa” című pályázat szakmai megvalósítására.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont által alkotott konzorcium összesen 590 millió Ft száz százalékban vissza nem térítendő támogatást nyert el a „GINOP-2.3.2-15 – Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című Felhívásra benyújtott GINOP-2.3.2-15-2016-00035 azonosító számú, „Opportunista és felbukkanó gombafertőzések patomechanizmusa” című pályázat megvalósítására. A projekt szakmai vezetője Dr. Papp Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézet Mikrobiológiai Tanszékének egyetemi docense.

 

A projekt célja az SZTE és az MTA SZBK élenjáró kutatásokat végző egységeinek összefogásával egy az opportunista és újonnan felbukkanó mikrobiális (élesztő és fonalas gomba) fertőzések komparatív mikrobiológiai, genomikai, immunológiai és élettani-mikrobiológiai vizsgálatára képes kiválósági központ létrehozása.


Az „Opportunista Gombák Patomechanizmusai” kiválósági központ célja a különböző betegcsoportokat veszélyeztető gombafertőzések mechanizmusának megértése és új kezelési stratégiák tervezését segítő ismeretek szerzése. A projekt során továbbfejlesztett fertőzési modellek segítségével, nagy áteresztőképességű eljárások és rendszerbiológiai megközelítések alkalmazásával vizsgálják a gombák patogenitási folyamatait és a gazda-fertőzésekre adott válaszreakcióit.

 

A projekt várható eredményei a gazda-patogén kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas modellrendszerek és az ezek kidolgozása során létrehozott, jellemzett gombatörzsek és sejtvonalak, plazmidok, izolált gének, ellenanyagok, módszerek és adatsorok, amelyeket a Szeged Mikrobiológiai Gyűjteményben helyeznek el a kutatók.


A mikroba-gazda interakciók mechanizmusát, a potenciális virulencia faktorok elemzését, az immunológiai folyamatokat feltáró és a gombaellenes hatású szerekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit évente rangos nemzetközi szakfolyóiratokban publikálják, emellett a kutatási eredményeket hazai és nemzetközi konferenciákon is bemutatják.


arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA projekt fontos célkitűzése kollaboráció kialakítása ilyen irányú vizsgálatokat végző nemzetközi kutatóhelyekkel és új közös projektek és pályázatok, valamint képzések inicializálása.


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.