SZTE Info

Untitled-1

Szent-Györgyi egykori tanítványa is részt vett az Agykutatás Hete programján

Az agy és a zene hullámhosszán. Ezzel a címmel szervezték meg az Agykutatás Hete szegedi programjait 2017. március 14-én. A Szegedi Tudományegyetemmel közösen életre hívott rendezvénynek immár 8. éve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont ad otthont. Mi az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanáraihoz és diákjaihoz csatlakoztunk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Március harmadik hete világszerte az agykutatás ünnepe. A Brain Awareness Week elnevezésű programot az amerikai DANA Alliance for Brain és az Európai Idegtudományok Társasága 1996-ban indította el. A kialakuló globális együttműködés jegyében eddig több mint 80 országból sok ezer partner vesz részt az akcióban, Magyarország 1997-ben csatlakozott.

 

 _MG_7473


A feledékenység az első jel

Miért öregszik az agy? Erre a kérdésre válaszolt nagy érdeklődéssel kísért előadásában Farkas Eszter. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet docense az agyi érhálózat szerepéről magyarázott. A 2015-ben a L’Oréal és az UNESCO díját elnyerő kutatónőtől az Agykutatás Hete szegedi programján megtudtuk: a feledékenység az első jele az öregedésnek.


_MG_7480

 

600 kilométer hosszú az agyunk érhálózata, 20 négyzetméter kiterjedésű az endothel felszín, az erek közötti távolság egy sejtnyi méretű – jellemezte néhány számmal Farkas Eszter testünk nagy energiaigényű részének érhálózatát.

 

– Az agynak rengeteg betegségét, közte fiatalokat, vagy csak korosodó embereket érintő kórokat ismerünk. Az agyi keringéssel kapcsolatos problémák legfőbb oka az erek elzáródása. Ennek oka lehet genetikai eredetű is, így akár 20 éves fiatal agyában is megvastagodhat az érfal – válaszolta kérdésünkre az előadó. Az agy öregedésével járó problémák megelőzését szolgáló életmódváltáshoz is adott ötleteket a kutatónő. Szerinte a fiataloknak önmaguk és a nagyszüleik miatt is érdemes megérteniük, miként halad előre az öregedés folyamata, és hogy az érhálózat alakulása mennyire befolyásolja az agyműködést.

 

 

A halolaj és a zene hatása

Az agyi vérkeringés öregedéssel összefüggő romlása javítható – jelentette ki Farkas Eszter. Kutatási és kísérleti eredményit ismertetve tudatta: a piros szőlőben és a vörösborban is megtalálható resveraton, de a halolaj fogyasztása is jótékony hatású.

 

„A szabadgyök-fogók, a vitaminok megállíthatják-e az agy öregedését?” – kérdezte Farkas Esztertől az SZTE Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert egykori tanítványa, Wollemann Mária. A senior kutató a mai napig látogatja volt munkahelye, az SZBK programjainak, így részt vett az Agykutatás Hete szegedi rendezvényein is.

 

– Az E és a C-vitamin, vagy a növényekben megtalálható flavonoidok és polifenolok fogyasztásának az előnyeit is kiemelhetjük – fogalmazott az előadó. – Fontos, hogy a szabadgyök-fogókat a gyümölcsökből és a zöldségekből magunkhoz vegyük. Ha életünkben folyamatosan egészségesen táplálkozunk, akkor mindig van a szervezetünkben elegendő ilyen anyag. Ám ha hirtelen meg kell növelnünk e hatóanyagok koncentrációját, akkor kivonatokat, gyógyszert ír föl az orvos a paciensének – magyarázta a nagyrészt középiskolásokból álló hallgatóságnak Farkas Eszter. Előadását egy orvoselődtől vett idézettel zárta: „Az ember annyi idős, amilyen az érhálózata”.


_MG_7515

 

A hangok keletkezését és ezeknek az agyra gyakorolt hatását magyarázta el Páli Tibor. Az SZBK biofizikus kutatója a Zenei hangközök, modulációk és az agyhullámok – hogyan muzsikáljuk le magunkat alfába? című előadását különböző érdekes és ritka hangszerek megszólaltatásával illusztrálta.

 

Az orrfuvola, a tilinkó, a cicere és a doromb hangjához történetet is fűzött az SZBK kutatója. Sőt: nem csupán beszélt a felhangokról és a hangközökről, mert azokat egy ügyes műszer segítségével meg is mutatta hallgatóságának.

 

_MG_7518

 

Torta kóstolás után labor látogatás

– Minden évben szervezek csoportot, mert a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában fontosnak tartjuk az agykutatás legfontosabb problémáinak a megismerését. Ez a téma, bonyolultsága ellenére, vagy talán éppen ezért, nagyon érdekli a diákokat – hallottuk az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola biológia-kémia szakos tanárától, Csigér Istvántól, aki 28 tanítványát kísérte el az Agykutatás Hete programjának helyet adó MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába.

 

„Milyen hatással van diákjaira például egy akadémiai kutatóhelyen tett látogatás?” – kérdeztük a pedagógustól. – Életre szóló élményt adhat egy-egy, az Agykutatás Hetéhez hasonló program, egy-egy laboratóriumi látogatás. Közel olyan hatást jelent diákjainkra, mint amikor Nobel-díjas tudósokkal találkozhatnak. Erre az utóbbi időben – köszönhetően az SZTE és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány együttműködésének – számos példa akadt.


_MG_7509

 

Tanár és tanítvány találkozójára is akadt példa az Agykutatás Hetének programjain. Például Csigér tanár úrtól megtudtuk: tanítványai közül többen is az SZBK kutatói lettek. Sőt: az Agykutatás Hetének első előadója, Farkas Eszter ugyanúgy a tanárjelöltje volt, mint a rendezvény fő szervezője, Harazin András, aki hamarosan biokémiát ad elő a 10. évfolyamos tanulóknak.

 

„Agyunk és a drogok.” Ez volt a téma tavaly az Agykutatás Hete szegedi programján - emlékezett Szántó Lili, mert az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola végzős tanulójának biológia iránti érdeklődését az akkor hallott előadás erősítette meg. Az öregedő agyról szóló előadást is érdekesnek minősítette. – A kutatónő megmutatta, mire számíthatunk – fogalmazott a biológiából és kémiából érettségire készülő, az SZTE fogorvos szakára felvételiző diák.

 

Hatalmas torta várta a két nyitó előadást meghallgató diáksereget. A finomságot kóstolva, beszélgetés közben kiderült: Lili húga, Szántó Zsófi az SZBK négy laboratóriumát is megjelölte, ahova szívesen bekukkant. A 10. osztályos diák elárulta: reméli, egyszer ő is természettudományhoz kötődő területen dolgozhat, kutatóként.


_MG_7500

 

„Agyi sejtek tenyészetben; fáziskontraszt mikroszkópia.” „Valósidejű életképesség mérés aranyelektródás lemezeken.” „Agyi sejtek a fluoreszcens mikroszkóp alatt.” „Az ecetmuslica mint az idegkutatás modellállata.” „Alzheimer-kór kutatás: memóriatesztek egereken.” „Intelligens mikroszkópok.” E témákról esett szó a laboratóriumokban. De a játszóház is kínált érdekességeket. Mert bőséges programkínálattal várták az SZBK laboratóriumai az Agykutatás Hete iránt érdeklődőket.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 24. 08:00 - 26. 16:00
    Az International Study of Religion in Eastern and Central Europe Association (ISORECEA) olyan kelet-európai vallástudósokat fog össze akik a kelet-közép-európai vallásosságot vizsgálják, különös tekintettel a rendszerváltást követő időszakra. A Szegeden most először megrendezett konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy térségünk etnográfiája és a mindennapi vallásossága terén napjainkban feltárt jelenségeket, összefüggéseket e tudományterület jeles kutatóinak képekkel, videókkal illusztrált előadásai által ismerhessük meg. További információk és a konferencia részletes programja: www.isorecea.net
  • május 25. 08:00 - 26. 16:00
    A konferenciának a BTK Ókortörténeti valamint Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke ad otthont. A konferencia szervezőbizottságának társelnökei Dr. Székely Melinda és Dr. Nagyillés János tanszékvezető egyetemi docensek. A szervezőbizottság tagjai: Dr. Czerovszki Mariann, Dr. Gellérfi Gergő, Hajdú Attila, Dr. Illés Imre Áron, Dr. Kasza Péter, Dr. Lázár István, Dr. Mayer Péter, Dr. Odrobina László, Priskin Gyula, Prof. Dr. Szörényi László, Dr. Tar Ibolya, Prof. Dr. Wojtilla Gyula. További információ: https://www.facebook.com/events/970155613133747/
  • május 26.
    10:00 - 14:00
    Az SZTE BTK Régészeti Tanszéke is csatlakozik a Régészet Napja programsorozathoz. A rendezvényen - többek között - végig kísérhetjük egy őskori ember, egy népvándorlás kori harcos, egy honfoglalás kori nő, egy kun nő, illetve a két világháború között az intézetben dolgozó két kutató, Buday Árpád és Széll Márta különleges életútját. A "kisrégészeket" játszóház várja. További információ: http://regeszetnapja.hu/program/emberi-sorsok-evezredeken-at-interaktiv-regeszti-kalandjatek-a-szegedi-bolcseszkar-epuleteben/
  • május 29.
    18:00 - 20:00
    Az asztalnál minden eldől! - Görög Ibolya előadása
  • május 30.
    10:00 - 11:00
    A kiállítást megnyitja Révész Róbert, fotográfus.