SZTE Info

Kiemelt_makett_arviztabla_nyito

Az SZTE geográfusainak fénylő makettje napról napra mutatja a szegedi nagy árvíz pusztítását

Hogyan pusztította el Szegedet az 1879-es tiszai árvíz? Mit tettek és mit tehettek volna a katasztrófa elkerüléséért az elődök? Miért kihívás a mai geográfusok és vízügyesek számára a Tisza áradása? E kérdésekre is választ ad a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén felállított, az 1879-es szegedi nagy árvízhez vezető elöntéseket bemutató interaktív tábla.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hatalmas térképen a Tisza és a környező területek – az 1879-beli állapotok szerint. Az üvegre festett térképen fénnyel megvilágítható területek 8 lépésben mutatják be az elöntés történetét. A fényes térkép melletti magyarázó táblák is segítenek abban, hogy napról napra bemutatható legyen az 1878 decemberében kezdődő tiszai áradás, a 1879. március 12-én Szegedet is elpusztító katasztrófa története… Az interaktív táblát a Szegedi Tudományegyetem úgynevezett bölcsész kari épületének (Szeged, Egyetem utca 2.) egyik első szintjén, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karhoz tartozó Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék folyosóján Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár avatta fel.


Makett_MG_7013

 

A 2017. március 8-i avató ünnepségen megjelent oktatók és kutatók mellett a vízügyi szakemberek és az egyetemi hallgatók is tetszéssel fogadták a fénnyel megvilágítható szemléltető eszközt.

 

– A katasztrófa szinte megjósolható volt – jelenttette ki Kiss Tímea. Az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense A szegedi nagy árvíz története című előadásában érzékletesen mutatta be a katasztrófához vezető – az 1854-es folyószabályozással kezdődő –, majd az 1878 decemberétől induló és egészen az 1879 őszéig tartó áradással záruló időszak téves és jó döntéseit.


Makett_KissT_MG_7035

 

A XIX században a folyók szabályozását kísérő gátépítés pontatlanságait katasztrofális méretűre nagyította, hogy a szűk mederbe szorított Tiszán nagy sebességgel vonult le az árhullám.

 

– Az 1879. március 5-én Szegedtől északra történt első gátszakadás után, szinte naponta történtek a további katasztrófák. A védművek nem bírták a nyomást és a Tisza végül teljesen körülvette Szegedet. Március 12-én hajnalban a város nyugati oldalán 25 öl széles résen özönlött be a víz, ami a régi Szeged teljes pusztulásához vezetett – mutatta a térképen is a kék színű növekvő területet a kutató.

 

A 70 ezer lakosú Szeged 1879. március 12-én reggelre víz alá került: például a Szentháromság utca körül 50 centis, de a város mélyebb területein 5 méter mély volt a víz. A pusztító áradásban 151 ember lelte halálát, több mint 5 ezer ház dőlt romba. Az épen maradt 270 épület között volt a ma a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának is otthont adó Dugonics tér 13. szám alatt akkoriban Főreáltanodaként funkcionáló épület.

 

– Az 1879 őszén induló újjáépítés kezdetén 1,5 millió köbméter földdel töltötték föl Szeged mélyebb részeit… – sorolta a számokat a geográfus.

 

A Kiss Tímea, Ágoston János és Priskin Zsolt által készített interaktív táblát és annak segítségével az 1879.es pusztító tiszai árvíz történetét az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén munkatársai a +36 62 343365 telefonszámra érkező és előzetes egyeztetés után szívesen bemutatják az érdeklődőknek.


Az 1879-es szegedi nagy árvíz története itt is olvasható.


Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    május 23.
    08:00 - 16:00
    A „Jártam a jelenben, éltem a jövőben” címmel összeállított tárlat Arany János életét, pályáját, költészetét mutatja be fotók, dokumentumok, kéziratok és idézetek sokaságán keresztül. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon látogatható június 2-áig.
  • május 23.
    11:00 - 12:00
    A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottsága, az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke és az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészeti Doktori Programja által szervezett előadáson Hunyadi László, Váradi Tamás és Szekrényes István mutatja be a HuComTech multimodális korpuszt.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Módra Szilvia Sófi-díjas gyógyszerészhallgató utazási élménybeszámolójának témája: Toledo (USA, Ohio állam). Szó lesz arról, hogy milyen az élet egy amerikai "kisvárosban", Toledoban, Szeged testvérvárosában... De egy kitérővel eljutunk a New York állambeli Niagara-vízeséshez is.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Teresa Snyder is currently the Business Development Manager for Toledo Lucas County Port Authority. In 2012, she was honored to received recognition from the Ohio House of Representatives as Ohio’s International Woman of the Year. At this event Teresa introduces Szeged's sister city, Toledo and the Northwest Ohio Region highlighting their potentials for academic, business and community partnerships.
  • május 23.
    17:30 - 20:00
    A film Szent-Györgyi Albert életét mutatja be az egykor általa vezetett tanszékekből kinőtt egyetemi egységek mai irányítóival készített interjúk alapján. A rendező célja, hogy megszólaltassa Szent-Györgyi örökségének avatott ismerőit és bemutassa élete mellett örökségének utóéletét is. A vetítés utáni beszélgetés résztvevői: Vojtkó Ferenc filmrendező, valamint a Szegedi Tudományegyetem meghívott professzorai.