SZTE Info

Kiemelt_makett_arviztabla_nyito

Az SZTE geográfusainak fénylő makettje napról napra mutatja a szegedi nagy árvíz pusztítását

Hogyan pusztította el Szegedet az 1879-es tiszai árvíz? Mit tettek és mit tehettek volna a katasztrófa elkerüléséért az elődök? Miért kihívás a mai geográfusok és vízügyesek számára a Tisza áradása? E kérdésekre is választ ad a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén felállított, az 1879-es szegedi nagy árvízhez vezető elöntéseket bemutató interaktív tábla.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hatalmas térképen a Tisza és a környező területek – az 1879-beli állapotok szerint. Az üvegre festett térképen fénnyel megvilágítható területek 8 lépésben mutatják be az elöntés történetét. A fényes térkép melletti magyarázó táblák is segítenek abban, hogy napról napra bemutatható legyen az 1878 decemberében kezdődő tiszai áradás, a 1879. március 12-én Szegedet is elpusztító katasztrófa története… Az interaktív táblát a Szegedi Tudományegyetem úgynevezett bölcsész kari épületének (Szeged, Egyetem utca 2.) egyik első szintjén, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karhoz tartozó Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék folyosóján Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár avatta fel.


Makett_MG_7013

 

A 2017. március 8-i avató ünnepségen megjelent oktatók és kutatók mellett a vízügyi szakemberek és az egyetemi hallgatók is tetszéssel fogadták a fénnyel megvilágítható szemléltető eszközt.

 

– A katasztrófa szinte megjósolható volt – jelenttette ki Kiss Tímea. Az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense A szegedi nagy árvíz története című előadásában érzékletesen mutatta be a katasztrófához vezető – az 1854-es folyószabályozással kezdődő –, majd az 1878 decemberétől induló és egészen az 1879 őszéig tartó áradással záruló időszak téves és jó döntéseit.


Makett_KissT_MG_7035

 

A XIX században a folyók szabályozását kísérő gátépítés pontatlanságait katasztrofális méretűre nagyította, hogy a szűk mederbe szorított Tiszán nagy sebességgel vonult le az árhullám.

 

– Az 1879. március 5-én Szegedtől északra történt első gátszakadás után, szinte naponta történtek a további katasztrófák. A védművek nem bírták a nyomást és a Tisza végül teljesen körülvette Szegedet. Március 12-én hajnalban a város nyugati oldalán 25 öl széles résen özönlött be a víz, ami a régi Szeged teljes pusztulásához vezetett – mutatta a térképen is a kék színű növekvő területet a kutató.

 

A 70 ezer lakosú Szeged 1879. március 12-én reggelre víz alá került: például a Szentháromság utca körül 50 centis, de a város mélyebb területein 5 méter mély volt a víz. A pusztító áradásban 151 ember lelte halálát, több mint 5 ezer ház dőlt romba. Az épen maradt 270 épület között volt a ma a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának is otthont adó Dugonics tér 13. szám alatt akkoriban Főreáltanodaként funkcionáló épület.

 

– Az 1879 őszén induló újjáépítés kezdetén 1,5 millió köbméter földdel töltötték föl Szeged mélyebb részeit… – sorolta a számokat a geográfus.

 

A Kiss Tímea, Ágoston János és Priskin Zsolt által készített interaktív táblát és annak segítségével az 1879.es pusztító tiszai árvíz történetét az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén munkatársai a +36 62 343365 telefonszámra érkező és előzetes egyeztetés után szívesen bemutatják az érdeklődőknek.


Az 1879-es szegedi nagy árvíz története itt is olvasható.


Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. június 21.

nyito

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. május 10.

posa_aniko

Az utóbbi évtizedekben jelentős demográfiai változások történtek, miszerint a fejlett országokban az idős populáció nagysága jelentősen megnövekedett.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 3. 17:00 - szeptember 5. 19:00
    Az SZTE Mérnöki Kar nyugalmazott oktatója, Dr. Gyeviki János PhD. 1949. augusztus 23-án született Szegeden. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki -, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának egyetemi docenseként ment nyugdíjba. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak.
  • *
    augusztus 17. - 21.
    Egész napos
  • *
    szeptember 2.
    10:00 - 12:00
  • *
    szeptember 3.
    10:00 - 11:30
    A Fogorvostudományi Kar I. éves hallgatói ünnepélyes fogadalmat tesznek abból az alkalomból, hogy egyetemi polgárok lesznek.
  • szeptember 22.
    14:00 - 15:00
    Az újraélesztés alapvető technikája elsajátításának fontosságára rekordkísérlettel hívják föl a figyelmet az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztály munkatársai. Az SZTE SBO szakemberei az EU által is támogatott közlekedésmentes napon, 2017. szeptember 22-én 200 gyakorló babán tanítják a laikusoknak az újraélesztés alapszintű módszerét.