SZTE Info

_MG_8549

Szent-Györgyi Albert Emlékkiállítás nyílt az SZTE Rektori Épületben

Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Nobel-díjat abban a frakkban vette át 1937. december 10-én Stockholmban Szent-Györgyi Albert, amelynek kabátja – sok egyéb személyes tárgya és egyéb eredeti dokumentum mellett – most először látható a Szegedi Tudományegyetem világhírű kutatója emlékére rendezett kiállításon. A különleges ruhadarabot „Balogh B. szegedi szabó” készítette.


_MG_8555


 

Itt láthatja először az érdeklődő közönség azokat a Szent-Györgyi relikviákat is, amelyeket legutóbbi szegedi látogatásán adott át, illetve azt követően Amerikából küldött el a Nobel-díjas tudós özvegye. (Erről szóló beszámolónk elolvasható az SZTE Hírportálján.)


Az SZTE Rektori Épület (Szeged, Dugonics tér 13.) átriumában berendezett tárlaton a különleges tárgyakat és szövegeket 6 tárolóban, két asztalon helyezték el. A bemutatandó 12 tabló és a tárgyak jórészt a Nobel-díjas tudós előtt tisztelgő két szegedi emlékszoba állandó kiállítása (az SZTE ÁOK Dékánia Hivatal épületében - Szeged, Tisza Lajos krt. 109.; Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája - Szeged, Kálvária tér 7.) anyagának egy részét, az SZTE Klebelsberg Könyvtár gyűjteményének, a Móra Ferenc Múzeumnak és a Csongrád Megyei Levéltárnak a Szent-Györgyi Alberthez kötődő érdekességeit reprezentálják.


Szent-Gyorgyi_Emlekkiallitas_megnyito
Képgaléria a kiállítás-megnyitóról.

 
Az exkluzív bemutató szervezése 2017 októberében kezdődött az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektjeként. A kiállítás főszervezői feladatát vállaló Szent-Györgyi Albert Rotary Club az eddig a nyilvánosság számára elérhetetlen dokumentumok bemutatásával arra is emlékeztet, hogy a szervezet elődjének számító Rotary club elnöki feladatait 1936-37-ben maga a Nobel-díjas tudós látta el.


_MG_8554

A Szent-Györgyi Emlékkiállítás időszerűségét az adja, hogy ezzel is hangsúlyozza a rendezvénynek otthont adó SZTE, hogy Szent-Györgyi Albert Szegedet 85 éve tette a „C-vitamin városává”, illetve 2017. december 10-én lesz 80 éve, hogy az addigi, jórészt a szegedi egyetemen végzett kutatásaiért elnyert Nobel-díjat átvette Stockholmban.


_MG_8553


Az Emlékkiállítás 2017. november 11-én, az Egyetem Nap díszünnepségét követően nyílt meg. Köszöntőt mondott a Szent-Györgyi Rotary Club volt soros elnöke, Jójárt Ferenc. A megnyitón a Szegedi Egyetemi Énekkar előadta a Szent-Györgyi Albert himnuszt, Benedekfi István zeneszerző (SZTE) művét. Az SZTE Szent-Györgyi Emlékév programjához kötődő tárlat 2017. december 10-ig, hétköznapokon 9-19 óra között tekinthető meg az SZTE Rektori Épület átriumában (Szeged, Dugonics tér 13.).

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.