SZTE Info

Kiemelt_Szent-Gyorgyi_targyai

Szent-Györgyi személyes tárgyai érkeztek Amerikából az SZTE emlékszobába és az emlékkiállításra

A Szent-Györgyi Albert relikviákkal gyarapodott a Nobel-díjas tudós életútját bemutató egyetemi emlékszoba. A Szent-Györgyi Albert özvegye által küldött csomag tartalmát először az SZTE Rektori Épületében 2017. november 11. és december 10. közötti hétköznapokon megtekinthető emlékkiállításon láthatják az érdeklődők.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas rektora tiszteletére emlékkiállítást rendez az SZTE és a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub. Az először ekkor a nyilvánosság elé tárandó relikviák és a Szent-Györgyihez kötődő archív kéziratok bemutatására Bari Ferencet, az SZTE ÁOK dékánját kértük abban az épületben, ahol az SZTE Szent-Györgyi Emlékszoba működik.

 


Az özvegy adománya postán érkezett


– Agyszeletet vagy éppen paprikaszeletet és egyéb preparátumokat készíthettek ezzel a vágólapra szerelt bicskával. Ezzel a pecséttel pedig a borítékokra rögzíthette Szent-Györgyi Albert a nevét és amerikai címét – emelt ki az „Sz. Gy. A.” monogrammal ellátott bőr aktatáska melletti tárgyak közül kettőt Bari Ferenc. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja vette át azt a csomagot, melyet Szent-Györgyi Albert özvegye küldött. A Nobel-díjas tudós néhány személyes tárgya, illetve néhány kézirata adományként érkezett, ezentúl az SZTE ÁOK Dékáni Hivatal Tisza Lajos körút 103. számú épületében kialakított Szent-Györgyi Emlékszoba gyűjteményét gazdagítja.


Szent-Gyorgyi_targyakkal_Bari_F

Legutóbbi, 2017. szeptember 21-22. közötti szegedi látogatásakor Marcia Szent-Györgyi szétnézett az egykor a szegedi egyetemen kutató és oktató férje, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert életútját bemutató emlékszobában. Ottani beszélgetésükön említette Marcia Szent-Györgyinek vendéglátója, Bari Ferenc, hogy sajnálatos módon kevés olyan tárgy maradt az egyetem birtokában, amit itt be tudnának mutatni. Akkori ígéretét teljesítette Szent-Györgyi Albert özvegye, Amerikába visszatérve összegyűjtött néhány olyan holmit, amelyet egykor férje használt, majd csomagot készített, és elküldte a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Emlékszobája részére.

 


A logarléctől a kéziratig


– Bőr tolltartó, logarléc – a múlt századi kutató „alapfelszerelései” – magyarázta a professzor. – Itt pedig egy olyan okos eszköz, amely a mai GPS és az internetes „útvonaltervező” elődjének számított abból a szempontból, hogy a térképen végiggörgetve kiszámítható volt, hogy hány kilométerre van „A” pont attól a „B” ponttól, ahova el akart jutnia az amúgy sokat utazó Nobel-díjas kutató.


Az ugyancsak az SZTE emlékszobájába kerülő kézi spektroszkópját Szent-Györgyi Albert a színkép pontosabb vizsgálatára használhatta. Ha ugyanis a színképre optikai módszerrel egy skálát is rávetített, a berendezés a hullámhosszak meghatározására is alkalmassá vált.


Szent-Gyorgyi_targyai


– „A világról”. Ez a címe annak a Szent-Györgyi-kéziratnak, amely egy nagyobb mű egyik fejezete lehet – kezdte el böngészni Bari Ferenc azt a szöveget, amelyen valószínűleg magának Szent-Györgyi Albertnek a keze nyomát őrzik a javítások. – „Bajban van a világ. Nemzetekből áll, amelyek nem akarják egymást megsemmisíteni. Csak élni akarnak. Ugyanakkor míg a gyerekek fele éhesen megy aludni, anélkül, hogy elegendő proteint vett volna magához, addig évi húszmilliárd dollárt költenek fegyverkezésre…” – olvasta hangosan, fordította „nagyhirtelen” magyarra az angol szöveget Bari professzor. – Valamikor az úgynevezett „hatnapos háborút”, vagyis az Izrael és négy arab állam között 1967. június 5-étől június 10-éig zajló fegyveres konfliktust követően születhetett ez a szöveg – tette hozzá, majd megmutatta azt a különnyomatot is, amelyet Szent-Györgyi Albertnek ajánlott egy kutatótárs még 1974-ben.


Szent-Gyorgyi_targyak_BF


A harmadik szöveg, amit Szent-Györgyi özvegye Szegedre küldött, egy javításra váró kefelenyomat. – Ez egy 1966-ban tartott előadásának az írott változata lehet a tudományról – vélekedett Bari Ferenc, aki szerint: a Szent-Györgyi életút kutatói is profitálhatnak abból, ha az özvegy küldeményét átvizsgálják és „beazonosítják”.

 


Kuriózumok és a Rotary Klub


Szent-Györgyi Albert művei nyomtatott változatának a címlapjai díszítik az SZTE ÁOK Dékáni Hivatal épületének lépcsőházát. Ott látható – többek között – Szent-Györgyinek a háború ellen szóló legjelentősebb műve, az Amerikában angolul írt „Az őrült majom. Írta egy biológus” című dolgozatnak a Magvető Könyvkiadó gondozásában 1989-ben magyarul megjelent változatának a címlapja is. Az emlékezetes „Gyorsuló idő”-sorozat e jeles könyvecskéje immár az internetről is letölthető, itt elérhető.


Szent-Gyorgyi_targyak

A Szent-Györgyi Alberthez kötődő legújabb tárgyakat, illetve egyéb kuriózumokat is felvonultat az az Emlékkiállítás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub közösen szervez. Az SZTE Rektori Épület (Szeged, Dugonics tér 13.) átriumában 2017. november 11. és 2017. december 10. között hétköznapokon 9-19 óra között megtekinthető kiállítás több meglepetést is tartalmaz. A bemutatandó tablók és tárgyak jórészt a Nobel-díjas tudós előtt tisztelgő két emlékszoba, az SZTE Klebelsberg Könyvtár különgyűjteményének, illetve a Móra Ferenc Múzeumnak a Szent-Györgyi Alberttel kapcsolatos érdekességeit gyűjtik egybe. Az emlékkiállítás főszervezői feladatát vállaló Szent-Györgyi Albert Rotary Klub más meglepetéseket is tartogat: az eddig a nyilvánosság számára elérhetetlen tárgyakkal, dokumentumokkal, filmrészletekkel arra is emlékeztet, hogy a szervezet elődjének számító Rotary klub elnöki feladatait egykor maga a Nobel-díjas tudós látta el.


A Szent-Györgyi Emlékkiállítás időszerűségét az adja, hogy ezzel is hangsúlyozza a rendezvénynek otthont adó SZTE, hogy Szent-Györgyi Albert Szegedet 85 éve tette a „C-vitamin városává”, illetve 2017. december 10-én lesz 80 éve, hogy az addigi, jórészt a szegedi egyetemen végzett kutatásaiért elnyert Nobel-díjat átvette Stockholmban.


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.