SZTE Info

_MG_3022

Egyetemi jegyzetek és a tudományos nyelv – könyvkiadásról az SZTE bölcsész karán

Milyen a könyv helyzete a Gutenberg-galaxis után? A Magyar Könyvkiadók Napján, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az ország legismertebb könyvkiadós szakemberei közül a L’Harmattan és a Magvető és vezetőjét is megkérdeztük az a tudományos művek mecenatúrájáról és az egyetemi kiadók helyzetéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE BTK Bálint Sándor Program részeként először életre hívott, de a hagyományteremtés elhatározásával megszervezett Magyar Könyvkiadók Napján, 2017. október 5-én a bölcsészkar udvarán felállított standokon új és antikváriumból érkező kiadványok között válogathattunk.


5_MG_3021

 

 

Az olvasó szolgálata

 

A könyvkiadókat és az olvasókat szeretnénk közel hozni. Fontos, hogy ne csak az írók, a szerzők találkozzanak az olvasóval. A hazai és a határon túli könyvkiadás krémjét jelenő műhelyeket hívtunk a programunkra, mert a minőséget szeretnénk képviselni – határozta meg a célokat a Könyv a Gutenberg-galaxis után elnevezésű rendezvény megnyitóján mondott köszöntőjében az SZTE BTK dékánja. Gyenge Zoltán elárulta: a Kalligram Kiadót vezető Mészáros Sándorral beszélgetve született meg az ötlet: Magyar Könyvkiadók Napja a szegedi bölcsészkaron. Ezzel is arra kívánják irányítani a figyelmet, hogy szépirodalom nélkül nincs bölcsészet. Ezért hívtak első rendezvényükre elsősorban olyan kiadókat, amelyek nagyrészt magyar és világirodalmi kiadványokat, kisebb arányban tudományos műveket gondoznak.


_MG_3000

 

A könyvkiadás, illetve -eladás meghatározó szegmens, az egész kulturális szektor összbevételének felét adja – derült ki a Gutenberg-galaxisról szóló kerekasztal-beszélgetésen. Képviseltette magát például a Magvető Kiadó, amelynek főszerkesztője, Túri Timi az SZTE BTK-n végzett; a szegedi kötődésű szépíróik közül elég csak Szilasi Lászlót vagy Darvasi Lászlót említeni, a szerkesztők közül Szajbély Mihályt, aki a Csáth-kötetek sajtó alá rendezésében közreműködik. A szegedi bölcsészként diplomázó Sárközy Bence, a Libri kiadói csoport igazgatója is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.

 

 

A magyar nyelv védelméért

 

A tudományos könyvkiadás ellehetetlenült. Csak állami támogatással létezhet. Valójában agyon kéne finanszírozni a tudományos könyvkiadást, ellenkező esetben kihal a magyar tudományos szaknyelv – jelentette ki, kérdésünkre válaszolva Dávid Anna. A Magvető Kiadó vezetője szerint a „magyarságmentő” törekvések közé ezt a vonulatot sürgősen be kellene emelni.


_MG_3013


– A kultúrával foglalkozó minisztériumon belül akár egy önálló főosztályt vagy államtitkárságot is érdemes lenne létrehozni annak érdekében, hogy ide becsatornázható legyen az összes olyan forrás, ami a könyvkiadást támogatja. Az egy helyre gyűjtött forrásokat egy átlátható pályázati szisztémával lehetne hatékonyabban elosztani könyvkiadói programokra – javasolta Gyenes Ádám. A L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója szerint csak egy ilyen rendszer szolgálná és támogatná a nemzeti nyelv megőrzését, megújítását és fejlesztését.

 

– Valójában kevés a minőségi idegen nyelvű kézirat. A hazai kutatók nagy része magyarul ír, majd egy fordító segítségével ültetteti át a művét angolra. Ennek oka, hogy az utóbbi években, jobbára tudomány-metriai célból, favorizálják az idegen nyelvű publikációt. De ne feledjük, a Magyar Tudományos Akadémia annak ösztönzésére jött létre, hogy a kutatók anyanyelvükön művelhessék a tudományt. Ma is figyelmet és pénzt kellene fordítani arra, hogy a nemzeti nyelv is képes legyen követni a nemzetközi tudomány fejlődését – tette hozzá Gyenes Ádám. Az SZTE BTK „őszi könyvünnepén”, a kiadóigazgatókat megszólaltató kerekasztal-beszélgetésen ismertette az áthidaló megoldást: az EISZ rendszert. Ehhez a teljes nevén Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programhoz csatlakozott adatbázisával az Akadémiai, a L’Harmattan és a Typotex Kiadó. Az e kiadók által közreadott digitális tartalomhoz hozzáférnek a könyvtárak, így például az SZTE Klebelsberg Könyvtár olvasói is.

 

 

Tudományos művek kontra egyetemi kiadók?

 

A teljes hazai könyvpiac árbevétele 60 milliárd forint, melynek 25 százalékát teszi ki a tankönyvek eladásából befolyó összeg – hallottuk a bölcsészek könyves napján.

 

– Tudományos művek kiadásával is foglalkozunk, de – szerencsére – bölcsészet és társadalomtudományi témájú művekkel – rögzítette kérdésünkre válaszolva a L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója. Gyenes Ádám úgy véli: a nagy tudományegyetemekhez tartozó kiadónak nem lehet önálló profilja, mert minden hozzájuk delegált kéziratot ki kell adniuk, nem szelektálhatnak. Ezen kívül az is nehezíti helyzetüket, hogy többnyire nonprofit kft. formájában működnek, vagyis az egyetemi kiadókat nem ösztönzi a folyamatos megújulásra a piaci megfelelésnek és az innovációnak a kényszere.


BTK_Konyvkiadok_Unnepe_2017_10_04
Az SZTE BTK rendezvényén, a Magyar Könyvkiadók Napján készült fotók itt megtekinthetőek.
 

Mára megszűnt a felsőoktatás mint tankönyvpiac, mert a diákok nem vásárolnak, a digitális tartalom felé mozdultak, ezért az egyetemi kiadó nem képes a költség oldalt ellenpontozni bevétellel – összegezte tapasztalatait Gyenes Ádám. A L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója elárulta, több egyetemmel és az akadémiai intézettel is együttműködnek. Meglátása szerint a felsőoktatási intézményekben működő kiadói műhelyek zöme nem rendelkezik a változó könyvpiaci folyamatokra válaszolni képes, felkészült vezetővel.

 

Hiányzik a szisztéma, nincs meghatározott struktúra, amin keresztül a könyvkiadással kapcsolatos információ és a felsőoktatási normatívából származtatható, egyetemi jegyzetkiadásra és támogatásra állami keretből biztosított pénzforrás eljutna a szerzőhöz, illetve a kiadóhoz. Ezért aztán ad hoc jelleggel születnek meg döntések. Ezért ördögi körforgásban vagyunk, amelyben csak véletlenszerűen találkozik össze a szerző és a kiadó – sorolta a problémákat Gyenes Ádám. A hazai könyvpiacot és a franciaországi szisztémát is jól ismerő szakember szerint a minisztérium feladata lenne lefolytatni az egyetemeken egy kiadói akkreditációs eljárást, amelynek a végén kiderülne, mely kiadói műhely milyen kompetenciákkal rendelkezik. Ezt követően a felsőoktatási normatíván alapuló, direkt formájú támogatás is jobban célba találna.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.