SZTE Info

_MG_3022

Egyetemi jegyzetek és a tudományos nyelv – könyvkiadásról az SZTE bölcsész karán

Milyen a könyv helyzete a Gutenberg-galaxis után? A Magyar Könyvkiadók Napján, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az ország legismertebb könyvkiadós szakemberei közül a L’Harmattan és a Magvető és vezetőjét is megkérdeztük az a tudományos művek mecenatúrájáról és az egyetemi kiadók helyzetéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE BTK Bálint Sándor Program részeként először életre hívott, de a hagyományteremtés elhatározásával megszervezett Magyar Könyvkiadók Napján, 2017. október 5-én a bölcsészkar udvarán felállított standokon új és antikváriumból érkező kiadványok között válogathattunk.


5_MG_3021

 

 

Az olvasó szolgálata

 

A könyvkiadókat és az olvasókat szeretnénk közel hozni. Fontos, hogy ne csak az írók, a szerzők találkozzanak az olvasóval. A hazai és a határon túli könyvkiadás krémjét jelenő műhelyeket hívtunk a programunkra, mert a minőséget szeretnénk képviselni – határozta meg a célokat a Könyv a Gutenberg-galaxis után elnevezésű rendezvény megnyitóján mondott köszöntőjében az SZTE BTK dékánja. Gyenge Zoltán elárulta: a Kalligram Kiadót vezető Mészáros Sándorral beszélgetve született meg az ötlet: Magyar Könyvkiadók Napja a szegedi bölcsészkaron. Ezzel is arra kívánják irányítani a figyelmet, hogy szépirodalom nélkül nincs bölcsészet. Ezért hívtak első rendezvényükre elsősorban olyan kiadókat, amelyek nagyrészt magyar és világirodalmi kiadványokat, kisebb arányban tudományos műveket gondoznak.


_MG_3000

 

A könyvkiadás, illetve -eladás meghatározó szegmens, az egész kulturális szektor összbevételének felét adja – derült ki a Gutenberg-galaxisról szóló kerekasztal-beszélgetésen. Képviseltette magát például a Magvető Kiadó, amelynek főszerkesztője, Túri Timi az SZTE BTK-n végzett; a szegedi kötődésű szépíróik közül elég csak Szilasi Lászlót vagy Darvasi Lászlót említeni, a szerkesztők közül Szajbély Mihályt, aki a Csáth-kötetek sajtó alá rendezésében közreműködik. A szegedi bölcsészként diplomázó Sárközy Bence, a Libri kiadói csoport igazgatója is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.

 

 

A magyar nyelv védelméért

 

A tudományos könyvkiadás ellehetetlenült. Csak állami támogatással létezhet. Valójában agyon kéne finanszírozni a tudományos könyvkiadást, ellenkező esetben kihal a magyar tudományos szaknyelv – jelentette ki, kérdésünkre válaszolva Dávid Anna. A Magvető Kiadó vezetője szerint a „magyarságmentő” törekvések közé ezt a vonulatot sürgősen be kellene emelni.


_MG_3013


– A kultúrával foglalkozó minisztériumon belül akár egy önálló főosztályt vagy államtitkárságot is érdemes lenne létrehozni annak érdekében, hogy ide becsatornázható legyen az összes olyan forrás, ami a könyvkiadást támogatja. Az egy helyre gyűjtött forrásokat egy átlátható pályázati szisztémával lehetne hatékonyabban elosztani könyvkiadói programokra – javasolta Gyenes Ádám. A L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója szerint csak egy ilyen rendszer szolgálná és támogatná a nemzeti nyelv megőrzését, megújítását és fejlesztését.

 

– Valójában kevés a minőségi idegen nyelvű kézirat. A hazai kutatók nagy része magyarul ír, majd egy fordító segítségével ültetteti át a művét angolra. Ennek oka, hogy az utóbbi években, jobbára tudomány-metriai célból, favorizálják az idegen nyelvű publikációt. De ne feledjük, a Magyar Tudományos Akadémia annak ösztönzésére jött létre, hogy a kutatók anyanyelvükön művelhessék a tudományt. Ma is figyelmet és pénzt kellene fordítani arra, hogy a nemzeti nyelv is képes legyen követni a nemzetközi tudomány fejlődését – tette hozzá Gyenes Ádám. Az SZTE BTK „őszi könyvünnepén”, a kiadóigazgatókat megszólaltató kerekasztal-beszélgetésen ismertette az áthidaló megoldást: az EISZ rendszert. Ehhez a teljes nevén Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programhoz csatlakozott adatbázisával az Akadémiai, a L’Harmattan és a Typotex Kiadó. Az e kiadók által közreadott digitális tartalomhoz hozzáférnek a könyvtárak, így például az SZTE Klebelsberg Könyvtár olvasói is.

 

 

Tudományos művek kontra egyetemi kiadók?

 

A teljes hazai könyvpiac árbevétele 60 milliárd forint, melynek 25 százalékát teszi ki a tankönyvek eladásából befolyó összeg – hallottuk a bölcsészek könyves napján.

 

– Tudományos művek kiadásával is foglalkozunk, de – szerencsére – bölcsészet és társadalomtudományi témájú művekkel – rögzítette kérdésünkre válaszolva a L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója. Gyenes Ádám úgy véli: a nagy tudományegyetemekhez tartozó kiadónak nem lehet önálló profilja, mert minden hozzájuk delegált kéziratot ki kell adniuk, nem szelektálhatnak. Ezen kívül az is nehezíti helyzetüket, hogy többnyire nonprofit kft. formájában működnek, vagyis az egyetemi kiadókat nem ösztönzi a folyamatos megújulásra a piaci megfelelésnek és az innovációnak a kényszere.


BTK_Konyvkiadok_Unnepe_2017_10_04
Az SZTE BTK rendezvényén, a Magyar Könyvkiadók Napján készült fotók itt megtekinthetőek.
 

Mára megszűnt a felsőoktatás mint tankönyvpiac, mert a diákok nem vásárolnak, a digitális tartalom felé mozdultak, ezért az egyetemi kiadó nem képes a költség oldalt ellenpontozni bevétellel – összegezte tapasztalatait Gyenes Ádám. A L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója elárulta, több egyetemmel és az akadémiai intézettel is együttműködnek. Meglátása szerint a felsőoktatási intézményekben működő kiadói műhelyek zöme nem rendelkezik a változó könyvpiaci folyamatokra válaszolni képes, felkészült vezetővel.

 

Hiányzik a szisztéma, nincs meghatározott struktúra, amin keresztül a könyvkiadással kapcsolatos információ és a felsőoktatási normatívából származtatható, egyetemi jegyzetkiadásra és támogatásra állami keretből biztosított pénzforrás eljutna a szerzőhöz, illetve a kiadóhoz. Ezért aztán ad hoc jelleggel születnek meg döntések. Ezért ördögi körforgásban vagyunk, amelyben csak véletlenszerűen találkozik össze a szerző és a kiadó – sorolta a problémákat Gyenes Ádám. A hazai könyvpiacot és a franciaországi szisztémát is jól ismerő szakember szerint a minisztérium feladata lenne lefolytatni az egyetemeken egy kiadói akkreditációs eljárást, amelynek a végén kiderülne, mely kiadói műhely milyen kompetenciákkal rendelkezik. Ezt követően a felsőoktatási normatíván alapuló, direkt formájú támogatás is jobban célba találna.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 3. 09:00 - 28. 18:00
    Kiállítók: Dér Julianna, Hegedus Ioan Andrei, Héjja János, Kálmán Áron, Kálmán Luca, Katona Márk, Kovács Gyula A., Kóthay Kata, Nizák Júlia, Palaga Nikolett, Pipei Borbála, Sztanó Zsuzsanna, Varga Dániel.
    A SZAB Művészeti Szakbizottság szervezésében.
    A kiállítás látogatható július 3-tól július 28-ig naponta 9 órától 18 óráig.
  • július 8. 08:00 - 26. 16:00
    Az Intézet munkatársai tantermi órákon nyújtanak betekintést a magyar büntetőjog elméletébe. A nyári program célja nem csupán az elméleti ismeretek megalapozása, hanem a gyakorlati tapasztalatszerzés is. Így a programot igazságügyi orvostanhoz kötődő boncolás, bírósági tárgyalás-szimuláció és intézménylátogatások színesítik. A kínai hallgatók ellátogatnak – többek között – a Szegedi Fegyház-és Börtön I. számú objektumába, és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságra is.
  • július 14. 08:00 - augusztus 10. 16:00
    A magyar nyelv alapjait és szabályait öt különböző szinten 90 perces órákon sajátíthatják el a világ több pontjáról érkező résztvevők. A nyelvórák mellett kirándulások, nemzetközi est és számos érdekes előadás várja a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődőket. A tanfolyam résztvevői Szeged látnivalói mellett Budapestre és Ópusztaszerre is ellátogatnak, így is ismerkedve a magyar kultúrával.
  • július 24. 17:00 - 25. 05:00
    Részletes program: 17:00 Pont Ott Warm Up Parti GNU-val. 19:00 Carson Coma koncert. 19:50 Egyetemi köszöntő. 20:00 Hivatalos felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése. 20:30 Supernem koncert. 22:00 Pont Ott Parti After Buli a JATE Klubban és a teraszán.
  • július 24.
    17:00 - 18:30
    A legutóbbi, 6. verseskönyve tavaly jelent meg a szerzőnek – de versek születnek ma is. Ezekből kapnak ízelítőt az érdeklődők Julesz Jánostól.
    Beszélgetőtársak: Baradnay Gyula professzor és Tráser László újságíró
    A Közéleti Kávéház szervezésében