SZTE Info

_MG_3022

Egyetemi jegyzetek és a tudományos nyelv – könyvkiadásról az SZTE bölcsész karán

Milyen a könyv helyzete a Gutenberg-galaxis után? A Magyar Könyvkiadók Napján, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az ország legismertebb könyvkiadós szakemberei közül a L’Harmattan és a Magvető és vezetőjét is megkérdeztük az a tudományos művek mecenatúrájáról és az egyetemi kiadók helyzetéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE BTK Bálint Sándor Program részeként először életre hívott, de a hagyományteremtés elhatározásával megszervezett Magyar Könyvkiadók Napján, 2017. október 5-én a bölcsészkar udvarán felállított standokon új és antikváriumból érkező kiadványok között válogathattunk.


5_MG_3021

 

 

Az olvasó szolgálata

 

A könyvkiadókat és az olvasókat szeretnénk közel hozni. Fontos, hogy ne csak az írók, a szerzők találkozzanak az olvasóval. A hazai és a határon túli könyvkiadás krémjét jelenő műhelyeket hívtunk a programunkra, mert a minőséget szeretnénk képviselni – határozta meg a célokat a Könyv a Gutenberg-galaxis után elnevezésű rendezvény megnyitóján mondott köszöntőjében az SZTE BTK dékánja. Gyenge Zoltán elárulta: a Kalligram Kiadót vezető Mészáros Sándorral beszélgetve született meg az ötlet: Magyar Könyvkiadók Napja a szegedi bölcsészkaron. Ezzel is arra kívánják irányítani a figyelmet, hogy szépirodalom nélkül nincs bölcsészet. Ezért hívtak első rendezvényükre elsősorban olyan kiadókat, amelyek nagyrészt magyar és világirodalmi kiadványokat, kisebb arányban tudományos műveket gondoznak.


_MG_3000

 

A könyvkiadás, illetve -eladás meghatározó szegmens, az egész kulturális szektor összbevételének felét adja – derült ki a Gutenberg-galaxisról szóló kerekasztal-beszélgetésen. Képviseltette magát például a Magvető Kiadó, amelynek főszerkesztője, Túri Timi az SZTE BTK-n végzett; a szegedi kötődésű szépíróik közül elég csak Szilasi Lászlót vagy Darvasi Lászlót említeni, a szerkesztők közül Szajbély Mihályt, aki a Csáth-kötetek sajtó alá rendezésében közreműködik. A szegedi bölcsészként diplomázó Sárközy Bence, a Libri kiadói csoport igazgatója is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.

 

 

A magyar nyelv védelméért

 

A tudományos könyvkiadás ellehetetlenült. Csak állami támogatással létezhet. Valójában agyon kéne finanszírozni a tudományos könyvkiadást, ellenkező esetben kihal a magyar tudományos szaknyelv – jelentette ki, kérdésünkre válaszolva Dávid Anna. A Magvető Kiadó vezetője szerint a „magyarságmentő” törekvések közé ezt a vonulatot sürgősen be kellene emelni.


_MG_3013


– A kultúrával foglalkozó minisztériumon belül akár egy önálló főosztályt vagy államtitkárságot is érdemes lenne létrehozni annak érdekében, hogy ide becsatornázható legyen az összes olyan forrás, ami a könyvkiadást támogatja. Az egy helyre gyűjtött forrásokat egy átlátható pályázati szisztémával lehetne hatékonyabban elosztani könyvkiadói programokra – javasolta Gyenes Ádám. A L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója szerint csak egy ilyen rendszer szolgálná és támogatná a nemzeti nyelv megőrzését, megújítását és fejlesztését.

 

– Valójában kevés a minőségi idegen nyelvű kézirat. A hazai kutatók nagy része magyarul ír, majd egy fordító segítségével ültetteti át a művét angolra. Ennek oka, hogy az utóbbi években, jobbára tudomány-metriai célból, favorizálják az idegen nyelvű publikációt. De ne feledjük, a Magyar Tudományos Akadémia annak ösztönzésére jött létre, hogy a kutatók anyanyelvükön művelhessék a tudományt. Ma is figyelmet és pénzt kellene fordítani arra, hogy a nemzeti nyelv is képes legyen követni a nemzetközi tudomány fejlődését – tette hozzá Gyenes Ádám. Az SZTE BTK „őszi könyvünnepén”, a kiadóigazgatókat megszólaltató kerekasztal-beszélgetésen ismertette az áthidaló megoldást: az EISZ rendszert. Ehhez a teljes nevén Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programhoz csatlakozott adatbázisával az Akadémiai, a L’Harmattan és a Typotex Kiadó. Az e kiadók által közreadott digitális tartalomhoz hozzáférnek a könyvtárak, így például az SZTE Klebelsberg Könyvtár olvasói is.

 

 

Tudományos művek kontra egyetemi kiadók?

 

A teljes hazai könyvpiac árbevétele 60 milliárd forint, melynek 25 százalékát teszi ki a tankönyvek eladásából befolyó összeg – hallottuk a bölcsészek könyves napján.

 

– Tudományos művek kiadásával is foglalkozunk, de – szerencsére – bölcsészet és társadalomtudományi témájú művekkel – rögzítette kérdésünkre válaszolva a L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója. Gyenes Ádám úgy véli: a nagy tudományegyetemekhez tartozó kiadónak nem lehet önálló profilja, mert minden hozzájuk delegált kéziratot ki kell adniuk, nem szelektálhatnak. Ezen kívül az is nehezíti helyzetüket, hogy többnyire nonprofit kft. formájában működnek, vagyis az egyetemi kiadókat nem ösztönzi a folyamatos megújulásra a piaci megfelelésnek és az innovációnak a kényszere.


BTK_Konyvkiadok_Unnepe_2017_10_04
Az SZTE BTK rendezvényén, a Magyar Könyvkiadók Napján készült fotók itt megtekinthetőek.
 

Mára megszűnt a felsőoktatás mint tankönyvpiac, mert a diákok nem vásárolnak, a digitális tartalom felé mozdultak, ezért az egyetemi kiadó nem képes a költség oldalt ellenpontozni bevétellel – összegezte tapasztalatait Gyenes Ádám. A L’Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatója elárulta, több egyetemmel és az akadémiai intézettel is együttműködnek. Meglátása szerint a felsőoktatási intézményekben működő kiadói műhelyek zöme nem rendelkezik a változó könyvpiaci folyamatokra válaszolni képes, felkészült vezetővel.

 

Hiányzik a szisztéma, nincs meghatározott struktúra, amin keresztül a könyvkiadással kapcsolatos információ és a felsőoktatási normatívából származtatható, egyetemi jegyzetkiadásra és támogatásra állami keretből biztosított pénzforrás eljutna a szerzőhöz, illetve a kiadóhoz. Ezért aztán ad hoc jelleggel születnek meg döntések. Ezért ördögi körforgásban vagyunk, amelyben csak véletlenszerűen találkozik össze a szerző és a kiadó – sorolta a problémákat Gyenes Ádám. A hazai könyvpiacot és a franciaországi szisztémát is jól ismerő szakember szerint a minisztérium feladata lenne lefolytatni az egyetemeken egy kiadói akkreditációs eljárást, amelynek a végén kiderülne, mely kiadói műhely milyen kompetenciákkal rendelkezik. Ezt követően a felsőoktatási normatíván alapuló, direkt formájú támogatás is jobban célba találna.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.