SZTE Info

nyito

Klebelsberg Kunó és műve előtt tisztelgett a szegedi egyetem

Szeged építőjeként, a szegedi egyetem útjának kijelölőjeként emlékeztek Klebelsberg Kunóra halálának 85. évfordulóján. A dóm altemplomában megkoszorúzták az 1922-ben kultuszminiszterré lett politikus sírját, majd a SZAB székházában előadásokon idézték föl alakját és tetteit. Az SZTE kancellárja a most induló egyetemi fejlesztéseket Klebelsberg II. tervként ismertette.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Emléked és alkotásod örök” – olvasható azon a koszorún, amelyet a Szegedi Tudományegyetem vezetői – Prof. Szabó Gábor rektor és Dr. Fendler Judit kancellár –, valamint a SZAB Minker Emil Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Munkabizottság vezetője, Dr. Papp Zoltán helyezett el Klebelsberg Kunó sírjánál, a szegedi dóm altemplomában. A koszorúzási ünnepséggel vette kezdetét a 85 éve elhunyt kultúrpolitikusra, Klebelsberg Kunóra és a Trianon után megcsonkított Magyarország felemeléséért tett erőfeszítéseire az emlékezés. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházának dísztermében 2017. október 12-én rendezett konferencián az előadók Klebelsberg Kunó munkásságának állomásait villantották föl, teljesítményét méltatatták, miközben szó esett a jelen erőfeszítéseiről és a jövő terveiről.

 

_MG_4554

 

Szellemisége máig utat mutat


– Klebelsberg nélkül nem lenne a szegedi egyetem – utalt a XX. század első harmadának rendkívüli fordulataira, oktatáspolitikai változásaira Prof. Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében Klebelsberg politikai munkásságából máig ható gondolatként emelte ki: a Trianon utáni sokkot követően az egyik lehetséges jóvátétel a kulturális területen következhet be.


_MG_4549

 

– Klebelsberg azt az utat jelölte ki, amelyen mi is szeretnénk járni – jelentette ki az SZTE rektora. – A szegedi egyetem stratégiai célja: a nemzetközi jelenlét növelése az oktatásban és a kutatásban – hangsúlyozta. Klebelsberg ilyen irányú cselekedetei közül emelte ki, hogy haza hívta a szép reményű fiatal tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki a szegedi egyetem érett kutatójaként nyert Nobel-díjat.

 

– Útravalót is kapott, nem csak a létét köszönheti a szegedi egyetem Klebelsbergnek, aki abba halt bele, hogy az Alföld műveltségét akarta fejleszteni, hiszen ásott kút fertőzött vizétől kapott betegségben halt meg, miközben elképesztő elánnal fejlesztette a tanyavilág iskolarendszerét – fejtette ki Szabó Gábor. Személyes élményét is idézve érzékeltette ennek jelentőségét.


_MG_4581

 

„A neonacionalizmus annak világos felismerése, hogy egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el. Pozitív emberekre, aktív, produktív emberekre van szükség. Ha egy nemzetben a munkás és a teremteni akaró, pozitív embereken felülkerekedik a negatív emberek számaránya, akkor az a nemzet képtelen a haladásra” – ajánlotta a Klebelsberg Kunóra emlékezők figyelmébe a kultúrpolitikus üzenetét Szabó Gábor rektor.


_MG_4587

 

 

Kiemelkedő műve: a szegedi egyetem


„Tevékenyen szeretett minket Klebelsberg Kunó” – idézte föl a 85 éve, 1932. október 12-én tartott szegedi megemlékezésen elhangzottakat, a szegedi temetésének részleteit Dr. Hencz Péter. A tudománytörténeti kutatásokkal is foglalkozó nyugalmazott főorvos a korabeli fotókkal kísért előadásában bemutatta, miként épültek föl a szegedi egyetem máig meghatározó és jelentős épületei közül azok, amelyek alakövét – az SZTE gyermekklinikájánál – 1926. október 5-én azzal a jelmondattal helyezték el, hogy: „Magyar tudás – magyar hatalom”.

 

Öt klinikaépület, a Dóm tér egyetemi laboratóriumai, tantermei és kutatói munkaszobái. A szegedi tanárképző főiskola. Szent-Györgyi Albert szegedi évei… A kultuszminiszterré 1922-ben kinevezett Klebelsberg Kunó 1932. október 12-én bekövetkezett haláláig olyan jelentős változásokat hozott Szeged és a Tisza-parti universitas életébe, hogy annak jelentőségét a szegedi egyetem tanári karának a Dóm téri Emlékcsarnokban fölállított emléktáblája kőbe vésett mondattal fejezte ki: „Rólad a kövek beszélnek!”


_MG_4575

 

A Trianon után megcsonkított Magyarország kultuszminisztereként 1922-től haláláig– többek között – arra törekedett, hogy „a vidéken, különösen az egyetemi városokban legyenek a magyar gondolatnak Budapesten kívül még más erőteljes gócpontjai is”. Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a Budapesten kívüli felsőoktatás korszerű műhelyeit. Az infrastruktúra kialakítása mellett Klebelsberg mindent megtett azért, hogy Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből hazacsábítsa: az angliai felszereltségű laboratóriumot és lehetőségeket ígért az akkor, 1928-ban 35 éves kutatónak, akit a szegedi egyetem orvosi karán az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanárává neveztek ki.

 

„Több legyen a pozitív, mint a negatív beállítottságú ember!” „Dolgos, pozitív gyermekei legyetek a megtépázott hazának!” – üzente a fiatalokat megszólító 1925-ös rádióbeszédében Klebelsberg Kunó. A máig ható gondolatot kísérő korabeli filmrészlet a Klebelsbergre emlékező ünneplőket is megindította.

 

 

Tervek a kultúrpolitikus öröksége jegyében


80 milliárd forintos beruházásnak számítana mai áron a Klebelsberg Kunó nevéhez köthető egyetemi építkezés – érzékeltette számokkal is az 1926-1930 közötti gyors ütemű beruházás nagyságrendjét Dr. Fendler Judit. Az SZTE kancellárja szerint is kell tudni nagyot álmodni.


_MG_4595

 

Klebelsberg II. tervnek nevezte az idén induló és jövőbe mutató egyetemi fejlesztési elképzeléseket a kancellár. Látványtervekkel illusztrált adatsora igazolta: az egyetemi saját forrásokból, kormányzati és uniós támogatásból elinduló, 0. fázisánál tartó fejlesztés érinti a gyermekklinikát, az annak egykori fertőző osztályának, ma a fül-orr-gége klinikának helyet adó épület korszerűsítését és fejlesztését. Uniós forrásból jön létre, a sebészeti klinika egykori épületének a felújításával az orvosi és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Tömb. Oda kerülnek olyan funkciók, amelyek lehetővé teszik például a nőgyógyászati klinikaépület fejlesztését is. A klinikasor folytatásaként elindul az Élettudományi Központ építésének az előkészítése, ami új lehetőségeket nyit a szegedi egészségtudományi és az informatikai képzésnek.

 

A fejlesztések prioritásként az oktatást, a kutatást, továbbá – a társadalmi szerepvállalást is magába foglaló – úgynevezett 3. missziót, az egészségügyi ellátást és a szervezeti működést jelölte meg az SZTE kancellárja, amikor ismertette az intézményfejlesztési terv kulcspontjait. A versenyképes, kompetencialapú és gyakorlatorientált oktatás érdekében nagyokat lép a szegedi egyetem.


_MG_4593

 

Hat területen és három ütemben valósítja meg az SZTE a következő évtizedek Klebelsberg II. tervbe foglalt fejlesztéseit. Az SZTE kancellárja bemutatta, hogy – többek között – miként igyekeznek egyfajta profiltisztítással egységesíteni az Északi és a Déli Klinikakertben, valamint az úgynevezett Nyugati telephelyen működő, az egészségügyi ellátást szolgáló egységek funkcióit. Izgalmasan rajzolódott ki a bemutatóból, hogy miként születnek újjá a Szegedi Tudományegyetem klinkasoron túli, például az egyetem úgynevezett 3. missziójához kapcsolódó, ma még renoválásra szoruló épületei a tervezett fejlesztések 1. és 2. fázisában. A Szegedi Tudományegyetem a 2017-ben induló, illetve saját, kormányzati és uniós forrásokból megvalósuló, milliárdos fejlesztésekkel is folytatja és élteti a „klebelsbergi művet”.

 

 

A tudatos kutatáspolitika megteremtője


Ihletője és támogatója volt Klebelsberg a Dél-Alföld fejlesztésének. Szentesi példákat emelt ki az életműből előadásában Dr. Papp Zoltán. A SZAB Minker Emil Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Munkabizottság vezetője szentesi orvosként is emlékezett, mikor helytörténeti jelentőségű eseményekkel indokolta, hogy Szentes városa miért választotta díszpolgárának Klebelsberg Kunót.

 

Életműdíjként nyerte el az SZTE Klebelsberg Kunó-díjat 2017-ben Prof. Révész Piroska. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Intézet korábbi vezetője Tudományos kiválóság a minőségi felsőoktatás szolgálatában című elődásában igazolta: Klebelsberg óta beszélhetünk tudatos kutatáspolitikáról. Az SZTE GYTK professor emeritusa az egyetem 3. missziójaként mutatta be a tudástranszfert, annak intézményi hátterét. Példaként az általa korábban vezetett intézet eseteit és témáit sorolta föl. Klebelsbergre is utalva állította: minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás és nincs tudástranszfer.

 

A Klebelsberg előtt tisztelgő rendezvény főszervezőjeként, az előadások összekötőjeként Dr. Csóka Ildikó, az SZTE Minőségfejlesztési és Stratégiai Igazgatóság igazgatója zárszavában hangsúlyozta: a 85 éve elhunyt kultúrpolitikusra, a szegedi egyetem építőjére történő emlékezés erőt adott a jövő feladataihoz.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.