SZTE Info

Kiemelt_1956Lejtenyi

Mai joghallgatók tisztelegtek a MEFESZ szegedi alapítóinak emléke előtt

Szegedi joghallgatók kezdeményezték a MEFESZ megalakítását 1956. október 16-án. Erre a 61 évvel ezelőtti forradalmi tettre és a MEFESZ követeléseit megfogalmazó, ezzel a forradalom lángját elindító szegedi egyetemisták bátorságára is emlékezett az SZTE ÁJTK épületében a mai joghallgatók két szervezete.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kiss Tamás, Lejtényi András és Tóth Imre – a három szegedi joghallgató és jó barát kezdeményezésére alakult meg 1956. október 16-án a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. A szegedi MEFESZ az az első demokratikus, politikailag független szervezet, amely követeléseivel fellobbantotta a forradalom tüzét Magyarországon 1956 őszén. Erre a forradalmi tettre, a szegedi egyetemisták bátor kiállítására, kreativitására büszkén ünnepelt Lejtényi András emléktáblájánál az SZTE mai jogász szakosainak két szervezete, illetve néhány '56-os diák.


AJTK_hallgatok


A forradalom szegedi lángja


– Mindenkor büszkének kell lennünk arra, hogy a forradalom szikrája itt, Szegeden, az egyetem falai között pattant ki, s az 1956. október 20-ai nagygyűlésen megfogalmazott pontok futótűzként terjedve az 1956-os forradalom és szabadságharc vezérelvei lettek – fogalmazott ünnepi beszédében a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Tóth Attila Tas. – Mindenkor büszkének kell lennünk az olyan egykori hallgatótársainkra, mint Lejtényi András volt.


SZTE_AJTK_HOKelnok

 

Aradon született Lejtényi András 1937-ben. Iskoláit ott, Vácott, Tatabányán és Szegeden végezte. Jogi tanulmányait 1955-ben kezdte el a szegedi egyetemen. A forradalom leverését követően elhagyta az országot. Sikeres kőolaj-kitermelőként dolgozott a dél-amerikai őserdőben, majd tőzsdeügynök lett. Élete nagy részét Kanadában, családja körében töltötte. 2010-ben hunyt el – sorolták a mai fiatalok a forradalmár előd életútjának főbb állomásait.

 

„A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, amely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös, passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes, sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja” – idézték az 1956-os MEFESZ-ről Lejtényi által kimondott, de barátja és hallgatótársa, Kiss Tamás által fogalmazott mondatokat a mai fiatalok, akik szerint nekik a tudással párosult szenvedéllyel kell cselekedniük.


56_masodeves


Másodéves joghallgató volt 1956 októberében dr. Nagy Péter, akinek az akkori eseményekkel kapcsolatos gondolatait Deák Dániel, II. éves jogász hallgató olvasta fel. „Forradalmi lelkesedéssel jártuk az utcákat, mondtuk az olyan jelszavakat, mint ’Munkás – diák szövetség’, Rákosit a Csillagba, megvan még a cellája’, ’Ha magyar vagy, állj közénk!’ ’Ruszkik haza!’… Forradalmi hevületünk mellett is érző emberek maradtunk… Én magam a MEFESZ alapításában, munkájában és a forradalomban érdemeket nem szereztem, csak együtt voltam a tömeggel a gyűléseken, az utcákon. Csak névtelen, gyalogos katona voltam. Utólag is csak annyit tehettem, hogy 2010-ben kezdeményeztem: Lejtényi Andrásnak, a MEFESZ egyik alapítójának állítsunk emléktáblát a szegedi jogi karon. Az emléktáblát 2011. október 16-án avattuk” – kötötték össze a múltat a közelmúlttal.

 

 

Kiss Tamás emléke és kérése


A "Kiss Tamás és társai" névvel elhíresült, 1958-ban kezdődött, "szegedi MEFESZ per" hat szereplője közül négy joghallgató volt. A további két vádlott közül az egyik a szegedi egyetem akkori természettudományi karán, a másik a pedagógiai főiskolán tanult. Az egykori fővádlott, dr. Kiss Tamás megtisztelte jelenlétével a mai szegedi joghallgatók ünnepségét.


56os_es_mai_joghallgatok

 

– Mi, joghallgatók, a kezdeményezők bármit tehettünk volna, annak semmiféle eredménye vagy következménye nem lett volna, ha és amennyiben nem csatlakozott volna ahhoz, amit mi kezdeményeztünk, javasoltunk szinte minden szegedi egyetemi hallgató. Tömegek nélkül 2-3 elszánt ember nem tudta volna elmozdítani a rendszer működését a forradalom irányába – köszönte a köszöntést dr. Kiss Tamás. Arra kérte a fiatalokat, hogy ha már a forradalom tanúi távoznak az élők sorából, az elkövetkező évek október 16. napján is emlékezzenek 1956-ra elhunyt egykori barátja és harcostársa, Lejtényi Andrásnak az SZTE ÁJTK folyosóján állított emléktáblájánál.


Kiss_T_diaktarsakkal

 

Ünnepelni érkezett Szegedre az egykori egyetemista, a ma Debrecenben élő Fekete Rudolf. Az 1956 októberének közepétől novemberének elejéig tartó időszakban a nagygyűlések egyik szereplőjeként, az utcára vonuló tüntetők egyikeként a történelmi múltról azt mondta, hogy „Nagy időknek szóra sem érdemes tanúi voltunk”.


56os_hallgatok

 

 

Koszorúk, könyvek, emlékek


Az 1956-os MEFESZ egyik alapítója, dr. Kiss Tamás és az SZTE ÁJTK HÖK elnöke, Tóth Attila Tas koszorúzta meg Lejtényi András emléktábláját. A Pro Jure – Egyesület a Szegedi Joghallgatókért nevében Németh György Attila, dr. Pászka Imre Ágoston és dr. Pétervári Máté helyezte el a forradalmár előd emléktáblájánál a tisztelet koszorúját.


Lejtenyi_koszoruzas

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc bölcsőhelyének számító Szegedi Tudományegyetemen a 61. évfordulón folytatódik a megemlékezés-sorozat. Kiállítás nyílik 2017. október 17-én, kedden 16 órakor az SZTE Klebelsberg Könyvtárban (Szeged, Ady tér 10.) A szabadság pillanatai címmel. A Szeged hosszú tavasza 1989-ben és ’56 című könyv bemutatóját 2017. október 19-én, csütörtökön 16 órától tartják a szegedi városháza házasságkötő termében. Az SZTE TIK bejáratától 2017. október 23-án, hétfőn 15 órától indul a forradalmi emlékséta.

 

A szegedi egyetem 1956-os szerepéről szóló, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján bemutatott A Szegedi Láng című film itt megtekinthető.

 

SZTEinfo – Kép és szöveg: Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.