SZTE Info

Kiemelt_Szent-Gyorgyi_Emlekszoba_Deriben_SzR_VSzM_SzL

Szegedi diákok gondozzák Szent-Györgyi Albert édesanyja sírját

Szent-Györgyi Albert édesanyja Szegeden hunyt el, a Belvárosi temetőben nyugszik. A sírját a mindenszentek ünnepe és a halottak napja előtt gondozó szegedi diákokkal a C-vitamin szülőhelyének is nevezett épületben, a Déri szakközépiskolában találkoztunk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mindenszentek ünnepére és halottak napjára készülődve immár harmadik éve, hogy Szent-Györgyi Albert édesanyjának a sírját a Belvárosi temetőben rendbe teszi a Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatónője és néhány diákja.

 

 

A C-vitamin szülőhelyén


– Az iskolánk épületében élt és dolgozott Szent-Györgyi Albert. Erről akkor hallottam először, amikor elkezdtem a Déri-szakközépiskolában a tanulmányaimat. Hagyomány ugyanis, hogy a 9. osztályosoknak megmutatják az iskolaépület labirintusát, így Szent-Györgyi egykori lakását és a laborját is, miközben az iskola történetét ismertetik – emlékezett a „nagy találkozásra” Szabó Levente. – Hírnevet jelent az iskoláknak, hogy ebben az épületben fedezte föl Szent-Györgyi a C-vitamint – tette hozzá a Déri-szakgimnázium 12. évfolyamos diákja. Levente harmadik éve segít a Szent-Györgyi Alberttel, az 1930-as évek elején a szegedi Kálvária téri iskolaépületben dolgozó tudóssal és családjával együtt élő édesanya, Lenhossék Jozefina sírjának a gondozásában.


Emlekszobaban


A Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája naptára szerint a tanév első félévében rendezett diáknapok programjában ugyanúgy szerepel Szent-Györgyi munkássága, mint a Nobel-díj átadásra is emlékező december eleji Szent-Györgyi-hét vetélkedőin. A Szent-Györgyi totót sokan kitöltik, mert a legjobbak értékes jutalmat kapnak.

 

– A C-vitamin szülőhelyének is nevezik az iskolánk épületét – vette át a szót Szécsi Richárd, a Déri 12. osztályos diákja. Osztálytársához, Leventéhez hasonlatosan Ricsi is szedi alkalmanként a C-vitamint. Az iskolai Szent-Györgyi-hétnek és vetélkedőknek köszönhetően azt is tudja immár, hogyan találta meg Szent-Györgyi a szegedi paprikában a C-vitamin bombát.

 

 

Családi fotó hátterében az iskolaudvar


Együtt élt Szegeden a múlt század harmincas éveinek elején fiával, Szent-Györgyi Alberttel és családjával Lenhossék Jozefina, akit minden ismerőse Fini néninek hívott.


Fini_neni


Szent-Györgyi a családjával a Kálvária téri iskolaépület egyik szárnyába költözött. Az asszisztensei is kaptak egy-egy szobát az épület másik részében. „A prof.” és munkatársai is könnyen elérték a laboratóriumot. Így aztán szinte folyamatos lehetett a kutatómunka.

 

A Nobel-díjat érdemlő kutatásai nagy részét a szegedi Kálvária téri iskolaépületbeli, a mai Déri szakközépiskola tanműhelyeinek helyet adó helyiségekben egykor kialakított laboratóriumban végezte Szent-Györgyi Albert. Egykori lakásának egy helyiségében alakították ki a Szent-Györgyi Emlékszobát.


Fini_neni_bal

 

– Egy fotót találtunk, amelyen az iskolánk udvarán egy még nem azonosított ismeretlen mellett, fonott fotelben üldögél Szent-Györgyi Miklósné, Fini néni – mutatta az iskolai emlékkönyvben is megjelentetett neves fényképet a Déri igazgatónője. Vargáné Szőke Márta büszke arra, hogy Hannus István, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa ötlete nyomán, folyamatos segítségével, illetve a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei szervezete és a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub támogatásával létrehozott, korhű tárgyakkal és értékes dokumentumokkal gazdagított iskolai Szent-Györgyi Emlékszobát (Szeged, Kálvária tér 7.) egyre többen látogatják.


Emlekszobaban_SzR_VSzM_SzL

 

 

Sírkő a Belvárosi temetőben


A Szegedi Tudományegyetem 2017-ben további 25 évre megváltotta a Szegedi Belvárosi Temető 5-ös tábla 7. sorában az 520 számú sírhelyet, ahol az SZTE Nobel-díjas rektorának, Szent-Györgyi Albertnek az édesanyja nyugszik.


Szent-Gyorgyine_sirjanal_SzR_es_SzL

 

– Kivételesnek érezhetjük magunkat, hogy a Déri-szakközép 600-700 diákja közül éppen mi gondozhatjuk a korábban az iskolánk épületében lakó Szent-Györgyi Albert édesanyjának a sírhelyét – jelentette ki őszintén Szabó Levente. A harmadik éve a munkájával is jótékonykodó diáknak idén először segített barátja, Szécsi Richárd. Az előző esztendőkben Kónya Gergő és Gábor Milán, az azóta a Déri technikus évfolyamán tanuló két diák is dolgozott a sírkertben.

 

Matematikát tanít Leventének és osztálytársainak a Déri szakközépiskola igazgatónője, Vargáné Szőke Márta. – Németh Géza kollégám derítette föl a sírhelyet a szegedi Belvárosi temető térképén. Drótkefét, vödröt, vegyszert, gumikesztyűt, műkövet, koszorút és mécsest vittünk magunkkal már az első alkalommal, 2015-ben is. Akkor mohás volt a sírkő, a sírdombot borostyán borította, a növényzetre is ráférért a gondozás. Idén, 2017 októbere végén már könnyebb volt a munka – összegzett a pedagógus, akihez csatlakozott néhány önként jelentkező diák.

 

„Fiam, szinte alig hiszem, hogy ilyen nemes dolgot cselekedtél”. Így valahogy fogalmazhatott Ricsi édesanyja, mikor meghallotta, hogy fia Szent-Györgyi édesanyjának a sírhelyének a rendbe tételén dolgozott. A Domaszéken élő Szécsi Richárd félig bordányinak, félig mórahalminak érzi magát, szüleivel rendszeresen elzarándokol az elhunyt családtagok sírjához. – Jó érzés volt törődni valakinek az emlékével, aki az iskolához is kötődik – magyarázta.

 

– Nem a Déri iskola „hírneve” miatt szervezem ezt a munkát, nincs is ott a sírhely körül az iskola emblémája azt hirdetve, hogy mi gondozzuk ezt a sírhelyet. Úgy fogalmaznék, hogy jól esik a lelkemnek, hogy a tanítványaimmal együtt, a munkánkkal is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy egy ilyen jeles tudós, mint Szent-Györgyi Albert édesanyjának az emléke előtt méltó módon tiszteleghessünk.


Szent-gyorgyine_sirjanal_SzL_es_SzR

 

– Kitűnik a többi közül Szent-Györgyi Albert édesanyja sírhelye – mutatta a fotót büszkén Szabó Levente is. A fehér kövicses borítás kiemeli a fekete márványlapon a feliratot: „Nagyrápolti Szent-Györgyi Miklósné Lenhossek Josefin 1869-1936”, alatta a három virágfejjel díszített koszorú és a mécses. A szegedi diák azt tervezi, hogy idén nem csak az elhunyt családtagok sírjára visz virágot, és édesanyjának is megmutatja annak az anyának a nyughelyét, aki az egyetlen magyarországi munkájáért Nobel-díjat nyert tudóst hozta a világra.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I., Archív, Vargáné Szőke Márta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.