SZTE Info

Társadalmi innováció kutatás az SZTE vezetésével

A Szegedi Tudományegyetem 1,493 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy az általa vezetett négytagú konzorcium kialakítson és működtessen egy sikeres, nemzetközi beágyazódással bíró, interdiszciplináris kutatói hálózatot a fenntartható és inkluzív társadalomfejlesztés területén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Átütő, nemzetközi sikereket is felmutató kutatási beszámolók elsősorban a természettudományi és műszaki területeken látnak napvilágot, amely azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom- és gazdaságtudományok szűkölködnének a nemzetközi jelentőségű eredményekben. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projektben most éppen ezek a területek kapnak lehetőséget hálózati szervezettségük és aktivitásuk fokozására, amely meghozhatja számukra a nemzetközi láthatóságot. A társadalmi innovációt vizsgáló hazai kutatói szerveződések mellett ez legfőképp a nemzetközi keretekben végzett kutatási programok eredményeképpen érhető el. Így a program nagy hangsúlyt fektet a Kárpát-medencei és európai hálózati együttműködések erősítésére. Ennek részeként, a tudományos kapacitások bővítésével és fenntartható fejlesztésével új együttműködéseket tudnak kialakítani az intézmények az egyre nagyobb jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési színtéren.


Az utóbbi években a kutatás-fejlesztési források főként a vállalati szektornál koncentrálódtak, de e források egyre növekvő súlya, valamint a tudományos kapacitások nagysága ellenére a régió részvétele a Horizont 2020 és más európai kutatási programokba jellemzően alacsony. Éppen ezért a hároméves projekt növelni kívánja a bevont felsőoktatási intézmények Horizont 2020 projektekben való részvételi arányát is, lehetőséget teremtve a partnerség-építésre, valamint a hazai és európai kutatóműhelyek között meglévő együttműködések erősítésére. Konferenciák, szakmai workshopok és egyéb célzott találkozók adnak alkalmat a kedvező Kárpát-medencei regionális kapcsolati lehetőségek kiaknázására, kutatói információ-cserére.


A kutatói hálózatok kiépítése és nemzetköziesítése mellett az intézményeknek lehetőségük nyílik a kutatási humán erőforrások fejlesztésére és a szakmai kompetencia közvetítésére is; szerepet vállalnak a társadalmi-gazdasági-jogi folyamatokban. A 2020 júniusáig tartó program alapkutatása három, az innovativitást alapjaiban érintő kérdéskört tanulmányoz: a technológiai innovációk hatását a gazdálkodó szervezetekre és a foglalkoztatásra; a társadalmi innováció szervezeti; valamint szervezetközi és hálózati dimenzióit.


A nagyszabású projekt megvalósításába összesen közel 125 kutatót, valamint 60 fiatal kutatót, doktoranduszt és doktorjelöltet vonnak be, de az érintett karok hallgatói is lehetőséget kapnak a személyes fejlődésre, nemzetközi kutatási tapasztalatszerzésre. A konferenciák, kutatói utánpótlást támogató programok, nemzetközi oktatói és kutatói mobilitási támogatások eredményeképpen több mint 250 publikáció készül, ebből több mint 50 idegen nyelven, továbbá csaknem 100 hazai és nemzetközi tudományos előadás hangzik majd el.


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZAAz EFOP-3.6.2-16 Tematikus kutatási hálózati együttműködések című felhívás keretében, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével megvalósuló projektet az Európai Unió támogatja, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. A projektről bővebben itt olvashatnak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *