SZTE Info

Szegedi elméleti kémikus eredménye a világ legrangosabb kémiai folyóiratában

Új módszert dolgozott ki Czakó Gábor, az SZTE Kémiai Intézet adjunktusa, együttműködve tajvani kollégáival, a kémiai reakciók gyorsaságával összefüggő úgynevezett energiagát alakjának kísérleti meghatározására. Az eredményt bemutató cikket a minap közölte a világ egyik legrangosabb kémiai folyóirata, a Nature Chemistry.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Két éve érkezett a Szegedi Tudományegyetemre Czakó Gábor. Az SZTE Kémiai Intézet adjunktusa ismét a Nature Chemistry szerzőjeként hívta föl magára a figyelmet.

 

A kémia egyik fő kérdése, hogy a reakciók hogyan mennek végbe lépésről lépésre. Azt már középiskolában is megtanuljuk, hogy a reagáló atomoknak és molekuláknak általában egy energiagátat kell megmászniuk, hogy átjussanak a termékek energiavölgyébe. Ez a gát akadályozza meg például, hogy a környezetünkben található számos éghető anyag spontán lángra lobbanjon a levegő oxigénjében. Egy reakció sebességét és lejátszódásának útját az energiagát magassága és alakja szabja meg. A kémiai reakciók gátmagasságát már régóta sikeresen vizsgálják, ám a gát alakjának direkt kísérleti meghatározása eddig lehetetlen feladatnak tűnt – magyarázta Czakó Gábor. Az SZTE Kémiai Intézetének adjunktusa és az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport vezetője tajvani kollégáival egy olyan módszert dolgozott ki, amely alkalmas a fent említett energiagát alakjának kísérleti meghatározására. A módszer kidolgozásához és teszteléséhez elengedhetetlen elméleti számításokat a magyar kutató végezte.

 

Czakó Gábor és munkatársainak cikke a Nature Chemistry legújabb számában olvasható.

 

Ez a kutatás jó példa az elméleti és a kísérleti kémia nemzetközi együttműködésére. Munkánk eredménye a kémia alapjainak mélyebb megértéséhez és a kémiai reakciók egyre hatékonyabb szabályozásához vezethet – fogalmazott Czakó Gábor. A szegedi vegyész és csapata eredményeit a világ egyik legrangosabb kémiai folyóirata, a Nature Chemistry közölte 2017. szeptember 11-én. Czakó Gábor munkatempóját is jelzi, hogy két év alatt immár a második közleménye jelenik meg a neves szaklapban.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.