SZTE Info

IMG_7581

Szegedi kutató Stephen Hawking munkájáról

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A dél-angliai Portsmouthban dolgoztam 2003 őszén, az egyetem Kozmológiai és Gravitációs Intézetében. Az ottani kutatócsoport néhány kutatójával együtt vettünk részt egy kisebb konferencián Cambridge-ben, ekkor láttam először Stephen Hawking-ot. A kerekesszékében ült, a nővér szigorúan őrizte. Nagyon barátságosan nézelődött, kereste a szemkontaktust, de a betegségéből kifolyólag csak igen körülményesen lehetett vele kommunikálni. Néhányan megpróbálták, nehézkesen ment. Már akkor is egy élő legenda volt. PhD hallgató koromban az ő könyvéből tanultam az általános relativitáselméletet. Másodszor 2004-ben, a Dublinban megrendezett GR17 (a 17. Általános Relativitáselméleti és Gravitációs Konferencián) láttam személyesen. Hawking hatalmas érdeklődés közepette itt jelentette be, hogy elveszített egy fogadást, tévedett egy korábbi állításában, miszerint a fekete lyuk elnyel minden információt – emlékezett vissza Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára, aki kutatómunkájában a gravitációs hullámokat, fekete lyukakat és az Univerzum fejlődését vizsgálja. Fekete lyukakkal kapcsolatos kutatásai során már alkalmazta Hawking termodinamikai megfontolásait, a Bekenstein-Hawking entrópiát és a Hawking-hőmérsékletet.


– Kétségkívül ő volt az egyik legfigyelemreméltóbb elme és legszínesebb személyiség a modern gravitációelméletben. A fekete lyukak és az univerzum kérdéseivel foglalkozott, igen magas technikai szinten, így munkái csak megfelelő szakmai tudás birtokában érthetők. A nagyközönséget tudománynépszerűsítő munkásságán túl az az ellentét is megfoghatta, hogy az Univerzum lényeges kérdései foglalkoztatták, miközben fogoly volt saját testében. Betegsége rákényszerítette, hogy tömör legyen, csak akkor beszéljen, ha tényleg van mondanivalója – magyarázta a szegedi kutató, aki összefoglaló cikket is írt a Csillagászat.hu tudományos internetes újságba Hawking munkásságáról. Értékelése szerint a (a James M. Bardeen-nal és Brandon Carter-rel közösen kidolgozott) feketelyuk-mechanika mellett Hawking igen fontos eredménye, hogy a fekete lyukak kialakulása és az Ősrobbanás nem szimmetriafüggő, hanem általános jelenségek (a Roger Penrose-zal együtt kidolgozott szingularitás-tételek értelmében). Legjelentősebb eredménye viszont a mikrovilágot kvantumosan és a gravitációt téridő-görbületként felfogó világképek kombinációjából levezetett Hawking-sugárzás, melynek következménye, hogy a fekete lyuk tömege csökken, végül teljesen „elpárolog”.


A tudós életével kapcsolatban számos érdekesség ismert: születésének és halálának dátuma is a tudománytörténethez köthető. 1942. január 8-án született Oxfordban, Galilei halálának 300. évfordulóján, erről Hawking többször is büszkén tett említést. Halálának napja (március 14., ez egyben a nemzetközi π-nap is) Albert Einstein születésnapjára esik és mindkét tudós 76 évet élt. Lehetségesnek tartotta a földönkívüli intelligens életformák létezését. Elméletei a tudás határait feszegették: a fekete lyukak kapcsán egy ideig azt a nézetet képviselte, hogy azok egyirányú átjárók lehetnek más univerzumokba, igaz ezt később visszavonta. Bevezette az imaginárius idő fogalmát, hogy illusztrálja, nincs értelme arról beszélni, mi volt az Ősrobbanás előtt. Az időutazás híveit letörte, amikor kifejtette, hogy miért nem lehetséges a múltba utazni. Legfőbb célja az einsteini gravitációelmélet szabályainak összeegyeztetése volt az attól markánsan eltérő szabályokkal működő kvantumfizikával. Amikor a kutatóknak sikerül a két területet egyetlen közös elméletbe foglalni, az lesz a „Mindenség elmélete”. Hawking tette meg ebbe az irányba az első jelentős lépést.

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 16.
    09:00 - 19:00
    Tizennyolcadik alkalommal rendez nyári egyetemet a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő külföldieknek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológia Központja 2018. július 16-tól augusztus 10-ig.
  • augusztus 26. 08:00 - 30. 16:00
  • augusztus 27.
    11:00 - 19:00
    A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány 2018. augusztus 27-29. között rendezi meg „Az Újszövetség hellén és júdaista háttere” című konferenciáját, mely az újszövetségi szerzők szövegeiben fellelhető különböző ókori témák és műfajok a Biblia szövegére gyakorolt hatását vizsgálja. Ebben a tárgyban átfogó konferenciát eddig nem rendeztek Magyarországon úgy, hogy arra egyszerre hívtak volna meg biblikusokat és hellenizmus szakértőket. Az előadások célja a keresztény és a nem keresztény szövegek viszonyának elemzése, nyelve pedig magyar, német és angol.
  • szeptember 10.
    18:00 - 20:00
    A folyamat: a nyolcezresek csúcsára vezető út - Klein Dávid előadása
  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Velünk élő robotok - a technológia hatása mindennapjainkra