SZTE magazin

Kiemelt_NZ

Franciául verset mond a Korányi-gyűrűs Dr. Novák Zoltán, az SZTE ÁOK professzora

Tüdőgyógyászat – születéstől az elmúlásig? Ezzel a címmel tartott díszelőadást a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 60. jubileumi ülésén a Korányi Frigyes-emlékéremmel és –gyűrűvel kitüntetett Dr. Novák Zoltán. Az SZTE ÁOK professzorárától azt is megkérdeztük: „a világot jelentő deszkák” helyett miért választotta az orvosi hivatást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A gyermekorvosok továbbképzése színvonalának az emeléséért, a tájékoztatás terén végzett kiváló munkájáért a Promanede Kiadó által alapított Aranyhintaló-díjban részesült 2014 januárjában Novák Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Klinika professzora. 2018 májusában pedig azt a Korányi Frigyes-emlékérmet kapta meg, amelyet 1970 óta kétévente adományoz az arra legérdemesebbeknek a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT). Az Aranyhintaló és a Korányi-érem, a hozzá tartozó díszes pecsétgyűrűvel mit jelent az ön számára?

– Mindhárom „fémdarab” csúcs a szakmai elismerések között. Az MTT 2018. május 23-26. között megrendezett 60. nagygyűlésén vehettem át a magyarországi orvostudomány meghatározó alakjáról, Korányi Frigyesről, a főleg mellkasi betegségekkel foglalkozó belgyógyászról elnevezett emlékérmet és gyűrűt, amelyet eddig összesen három tüdőgyógyászatra szakosodott gyermekorvos kapott meg.


Novak_Z_kituntetes


– A 600-700 magyarországi tüdőgyógyász közül minden hatodik-hetedik olyan gyermekorvos, akinek az a specialitása, hogy a tüdő gyermekkori problémáival is foglalkozik. Milyen betegségek kerülnek az önök látókörébe?

– Az asztmától kezdve az allergiás és a fertőzéses légúti betegségeken át a fejlődési rendellenességekig számos olyan probléma adódik, aminek a kezelése különleges tudást igényel a gyermekorvostól. Például mi kezeljük a korábban már gyermekkorban halálosnak számító cisztás fibrózisban szenvedő gyermekeket, akiknek ma már sokkal jobbak a kilátásaik. A diftériás torokgyík, a védőoltásoknak köszönhetően, Magyarországon nem probléma. Az alattomos bababetegség, a krupp, azaz a heveny obstruktív laryngitis, a gégehurut és az új- vagy koraszülötteket veszélyeztető RSV-fertőzés kezelése is a mi feladatunk.


– A tüdőbetegek között mekkora a gyerekek aránya?

– Sajnos folyamatosan növekszik a tüdőt érintő úgynevezett civilizációs betegségek száma és aránya. A tüdőbetegek között a gyermekek aránya megfelel a kiskorúak népességen belüli arányának. A gyermekkori tüdőbetegségek hajlamosítanak a felnőttkori betegségekre is. Persze vannak speciálisan a felnőtt korban jelentkező tüdőbetegségek, mint például COPD, a dohányosok problémája, amivel gyermekkorban nem találkozunk.


NZ_3

 

– A Korányi-érmes laudációban az szerepel, hogy kiemelkedő szakmai tevékenységet folytatott a tüdőgyógyászat terén: 8 éven át a Gyermek-tüdőgyógyász Társaság elnökeként dolgozott, illetve 12 éve a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagjaként képviseli a gyermekorvosokat. Mi mindenből áll egy ilyen szakmai szervezetben dolgozni?

– A konferenciák szervezése mellett bizonyos betegségek diagnosztikájával, kezelésével összefüggő szakmai protokollok összeállítása, e „sorvezetők” megtervezése, megírása és ellenőrzése változó intenzitású, de folyamatos feladatot jelent. Az elnökség havonta-kéthavonta ülésezik, ilyenkor megbeszéljük a teendőket. E testületben egyedül képviselem a gyermekorvosokat ezért ha a gyermek-tüdőgyógyászattal kapcsolatos kihívás adódik, annak megoldása az én feladatom.

 

– A 100 legjobb hazai orvos közé választotta 2016-ban a Haszon Magazin Novák Zoltán csecsemő- és gyermekgyógyászt – adta hírül a Csongrád megyei napilap is. Gyógyító doktorként az orvostudománynak mely szeletével foglalkozik?

– Tüdőgyógyász kutatóként légzésmechanikai vizsgálatokkal foglalkozom. Ezzel kapcsolatos publikációm jelent meg például az MTT szaklapjában is. A légzésfunkciós vizsgálatok életkori határait igyekeztünk minél előrébb hozni, az erre kidolgozott módszerünket nemzetközi szaklapokban is közöltük.

 

– A kisgyerekére figyelő anya is tudja: sokféle köhögés van. A tüdőgyógyász számára mi mindent árul el a páciense köhögésének a jellege?

–Valóban, néha a köhögés annyira jellegzetes, hogy már abból következtethetünk a gyermek betegségére. Mondok egy jellemző példát. Leggyakrabban serdülő lányoknál jelentkezik egy száraz, izgatott, a környezetet is rendkívül zavaró, szülőknek félelmetesnek tűnő köhögés, amit hallva a gyermektüdőgyógyász szakemberek sokszor egyetlen egyszerű kérdéssel közel kerülnek a diagnózishoz: ugye, éjszaka, álmában nem köhög? Mikor a szülő meglepődve válaszolja, hogy így van, már tudjuk, hogy pszichogén jellegű köhögésről, és nem asztmáról vagy egyéb légúti betegségről van szó. Ennek a kezelése persze sokszor nagyon nehéz, hosszadalmas, pszichiáter vagy pszichológus bevonását is szükségessé teszi.


– A gyermekorvosként gyűjtött tapasztalatit miként viszi át az oktatásba?

– Nagyon szeretek oktatni. Mindig kihívásnak tekintem a hallgatók figyelmének megnyerését, érdeklődésük fenntartását. Igyekszem nem a tankönyvet oktatni, hiszen azt bárki elolvashatja, hanem saját gyakorlatomból szerzett tapasztalatot átadni. Úgy vettem észre a hosszú évek alatt, hogy ez sokkal jobban érdekli a hallgatókat. Ismét mondanék egy példát. Megkérdezem a medikusoktól:: „A légutak sérülhetnek-e amiatt, hogy elesik egy gyermek?” Háttérként elmesélem, hogy egyszer azzal jelentkezett nálam egy anyuka, hogy a négyéves gyermeke elesett és azóta folyamatosan köhög. Ilyenkor a medikusok elkezdenek találgatni. Többnyire nem jönnek rá a történet folytatására: a konkrét esetben behívtam a gyermeket hörgő tükrözésre, mert meggyőződősem volt, hogy amikor elesett, elkezdett sírni és akkor félrenyelt valamit, amit épp a szájában tartott, hiszen a gyerekek szokása, hogy sok mindent „megkóstolnak”, a szájukba vesznek. A történetben szereplő kisgyermek vizsgálata után kollégáim egy kis csontdarabot szedtek ki a légutakból, amit félrenyelt. Meggyőződésem, hogy a hallgató, aki ezt meghallgatja, és közösen jövünk rá a megoldásra, soha nem felejti el a történetet, és adandó esetben számára is kézenfekvő lesz a megoldás.


NZ_2

 

– Egy ilyen eset nem csupán a medikusok számára tanulságos.

– Nemcsak az egyetemen az orvostanhallgatókat oktatom, hanem a háziorvosok, gyermekgyógyászok, gyermektüdőgyógyászok továbbképzésében is részt veszek. Évek óta a gyermek-tüdőgyógyászat szakvizsgabizottság elnökeként is dolgozom.

 

– A szakmában elért eredményeihez mennyiben járult hozzá, hogy otthon, szinte a konyhaasztal mellett is előkerülhetnek szakmai kérdések, hiszen a felesége, Dr. Mohácsy Katalin fül-orr-gégész szakorvosként a felső légutakkal is foglalkozik?

– Természetesen előkerülnek ilyen témák otthon is. Például az allergiás betegségek területén nagyon sok a kapcsolódási pont, hiszen feleségem a felső légutak allergiás betegségeinek a szakértője, míg én az alsó légutakéval foglalkozom. Szakmai követelmény is: ha valaki szénanáthás, mindig kutatni kell az aszta után is, és fordítva : ha valaki asztmás, akkor lehetséges, hogy szénanáthás is. Egymástól tanácsot kérünk.

 

– Az orvosi konzíliumba beszállhatnak más családtagok is?

– A gyerekink közül a fiunk folytatja az orvosi hivatást, de más területen, nőgyógyászati daganatsebészként dolgozik. A lányunk közgazdász, diplomáciai és közigazgatási tapasztalatokkal vesz részt a kormány munkájában…

 

– Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekklinika és Gyermek Egészségügyi Központ klinikai osztályának vezetése mellett, az oktatási és a kutatási – közte cikkírási és előadás tartási – feladatai mellett a gyógyításra jut elég idő? Ennek érdekében kell fenntartania a sokrétű orvosi munka mellett magánparaxisát is?

– Az általános gyermekrendelésem 90 százalékát is a légúti problémás gyermekek kezelése teszi ki. Sokszor előfordul, hogy az ország másik részéből keresnek, s az ilyen pacienseket a klinikán nem, csak a magánrendelésen fogadhatom. Sajnos a klinikai várólistát kikerülni is csak a magánrendelés beiktatásával lehet. Itt ráadásul néha még felnőttek is megkeresnek, köztük olyanok, akiket gyermekkorukban is kezeltem.


„Szegeden is óvatosságra intenek az orvosok az egészségre káros szmog miatt” – bukkantam az ön fotója fölötti hírre. Az ismeretterjesztésbe is bekapcsolódik?

– A pollenszezon idején vagy a dohányzás világnapja alkalmából gyakran keresnek újságírók is az ismeretterjesztést szolgáló kérdéseikkel. Ez ugyanúgy hozzá tartozik az orvosi munkához, mint az is, hogy a légúti allergiás betegségekről videóra rögzített interjút készítenek velem, amelyet például a háziorvosok továbbképzésén is bemutatnak.


NZ

 

– A sok-sok egészségügyi elfoglaltság mellett hódol versmondó kedvtelésének is. Legutóbb a legendás szegedi franciatanár, Kovács Béla 100. születésnapján szavalt franciául Verlain-t...

A versmondás régi szerelem. Kis híja volt, hogy nem csábultam el és lettem színész, mint az egykori szegedi Egyetemi Színpadról több társam is. Hiszen ifjú koromban országos szavalóversenyt is nyertem, profi színészekkel játszottam együtt a Paál Isti-féle szegedi Egyetemi Színpad tagjaként – például 1972-ben az Örök Elektra című darabban Margitai Ágival, Tolnai Miklóssal. Költészetnapi műsorban is szerepeltem Nagy Attilával, Margitai Ágival, Tolnai Miklóssal, Fekete Gizivel …

 

– … Sőt, úgy tudom, hogy az egykori tehetségkutatós tévé műsorban, a Ki mit tud?-ban is versenyzett…

– Együttesünk Peter Handke Jövendölés című abszurd darabjával aratott sikert. Négyen játszottunk a darabban, s mindannyiunknak lényegében fölajánlották, , hogy jelentkezzünk a színművészeti főiskolára, felvételt nyerünk. Három másik társam megtette, színész, illetve rendező is lett: a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója, Dunai Tamás népszerű Jászai Mari-díjas színművész, az akkor tanárképzős Fehér Ildikó színész, illetve Ács János ismert Jászai Mari-díjas rendező lett. Én medikus voltam akkor és maradtam is, mert tízéves korom óta orvosi pályára készültem, gyermekeket akartam gyógyítani. Később is maradt lehetőségem színpadra lépni: például a színművész Rácz Tibivel, a „Minerva” irodalmi színpad tagjaként; együtt dolgozhattam a rendező Árkosi Árpáddal, Konter Lászlóval, aki a békéscsabai színház igazgatója lett.

 

– Mi a köze mindehhez a sógorának, a Nemzet Színészének választott Király Leventének?

– Annyi, hogy sokszor ellátott jó tanáccsal a színpadi szerepléshez, a szavalóversenyek előtt. Például akkor is, amikor a televizióban, a Váci Mihály szavalóversenyen eredményesen szerepeltem.

 

– Ilyen előzmények után, orvosként is hódol versmondó kedvtelésének?

– Igen, mert például a tüdőgyógyászok rendezvényen is mondtam már verset. A színpadi szerepléssel szerzett gyakorlat nagyon sokat segít a szakmai előadások megtartásában is, előadói rutint ad. Legutóbb így mutattam be – az MTT honlapján olvasható – Korányi-előadásomat, amelynek témája, nem véletlenül: tüdőgyógyászat – a bölcsőtől a sírig.

 

Újszászi Ilona

Fotó: MTT, Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng

SZEM_magyar_borito SZEM_angol_borito