SZTE Info

Kiemelt_DA_MI

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Átalakítja belsőrendszerét a 90. éves SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Az új tudományos eredményeket becsatornázó, de gyakorlatorientált pedagógus- és tanárképzést tartja a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar küldetésének az új dékán, Döbör András, de egyúttal szükségesnek tartja a „több lábon álló”, széles portfolió megtartását. A kormányrúd mellől és a karról 2017-ben távozó Marsi Istvánt az előző dékáni ciklusról is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mérlegkészítésre kérjük a 2017-2018. tanév indulásakor a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 karának dékánját és az előző ciklus vezetőjét. Legutóbb a 2014-2015. tanév kezdetén kértünk pillanatfelvételt a dékánoktól. Mostani interjú-sorozatunkban is a szegedi egyetem dékánjai által irányított közösség örömei és gondjai, az adott kar helyzete és céljai kerülnek fókuszba.


Dobor_A


„Ésszerűsíteni kell a belső struktúrát és a humánerőforrás racionalizálásával csökkenteni kell a Kar bérterheit. Egyúttal növelni szükséges a hallgatói létszámot, és ezáltal a bevételeket” – összegez a gazdasági egyensúly helyreállításáért dolgozó Döbör András. A 9 évtizedes szegedi hagyományait ünneplő Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kart 2017. július 1-jétől irányító dékánt az elmúlt egy év eredményeiről és a 2020. június 30-ig megvalósítható terveiről kérdeztük.

 


„90 éve Szegeden”- olvasható a kari honlapon az intézmény története: 145 éve, 1873-ban alapították jogelőd intézményét Pesten. Az Állami Polgári Iskolai tanárképző Főiskola 90 éve került Szegedre. Ilyen előzmények után mi az SZTE JGYPK dékánjának hitvallása a kar küldetéséről?

– Klebelsberg Kuno kultuszminiszter helyeztette Szegedre az ország egyetlen, az itteni egyetemmel mindvégig kooperáló Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskoláját. A mai, a szegedi felsőoktatási intézmények integrációja eredményeként létrejött, a sokszínűsége miatt is vonzó Szegedi Tudományegyetemnek nagy szüksége van a mi intézményünkre, az universitas Juhász Gyula Pedagógusképző Karára. Mi hamarosan a pedagógusképzés teljes skáláját kínáljuk. Egyrészt az SZTE bölcsészeivel és természettudósaival együtt részt veszünk az osztatlan tanárképzésben. Másrészt a különböző korosztályok nevelésében közreműködő pedagógusokat, harmadrészt sport- és egészségtudományhoz, illetve művészetközvetítéshez értő szakembereket képzünk, továbbá a szak- és felnőttképzés különböző formáival is foglalkozunk. A hallgatóink száma alapján az SZTE második-harmadik legnépesebb karaként, olyan tömegképzést folytatunk, aminek a kisugárzása országos. Fontosnak tartjuk a legfrissebb tudományos eredmények becsatornázását a munkánkba, de az SZTE JGYPK fő küldetése, hogy a munkaerőpiacra gyakorlati ismeretekkel is felvértezett pedagógusokat és szakembereket képezzen.

 

 

Újratervezéssel jövőépítés

 

– A „matuzsálemkorú” szegedi tanárképzés hogyan érzi magát az integráció eredményeként 2000-ben újjászületett, ám a múltját és hagyományait 1581-ig visszavezető Szegedi Tudományegyetemen belül?

– A kar történetét taglaló kiadványaink részletezik, hogy Klebelsberg Kuno kultuszminiszter azért helyezte a polgári iskolai tanárképzőt Szegedre, hogy az I. világháborút lezáró Trianon miatt Kolozsvárról száműzött egyetemet 1921-ben befogadó Szeged felsőoktatását erősítse, a hallgatói létszámot így is növelje. Már akkor együttműködött a két intézmény, a tanárképzősök „áthallgattak” az egyetemre. Tehát a kezdet kezdetétől kimutatható a kooperáció. Pozitív folyamatnak minősítettem a dékáni pályázatomban is azt, ahogy önálló tanárképző intézményből az SZTE karává váltunk. De a 2006-ra ide érő bolognai folyamat negatívan érintette karunkat, pozíciókat vesztettünk azzal, hogy kormányzati döntéssel megszűnt a külön általános iskolai tanárképzés. Jelenleg is osztatlan tanárképzést végez az SZTE három kara: rajtunk kívül a BTK és a TTIK vesz ebben részt. A hallgatói létszám alakulása mutatja, a Bologna-rendszerű, majd az osztatlan tanárképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ráadásul a mindig nagy tömegeket vonzó általános iskolai tanárképzés gyakorlatilag megszűnt Szegeden.

 

– Hogyan szerezheti vissza a tanárképzés átalakításával megrendült pozícióit az SZTE JGYPK?

– Az irányváltást fejezi ki, hogy 2006-ban „tanárképző” helyett „pedagógusképzőre” változtatták az egyetemi karunk nevét. Az akkor indult folyamatoknak köszönhetően az osztatlan tanárképzésben való részvételünk mellett a kari súlypont átkerült a pedagógusképzésre. Akkori újdonságként beindult a négy klasszikus szakunk: a gyógypedagógia, az óvó-, a szociálpedagógia és a tanítóképzés. Mára az e szakokra járó fiatalok teszik ki a JGYPK hallgatói létszámának közel felét. Például gyógypedagógusként 2018 szeptemberétől nappali tagozaton 85, levelezőn 60 fiatal kezdi meg itt a tanulmányait. Szélesítettük a kínálatot: a testnevelő tanárképzés mellett a sporttudományi terület mára a másik legnépszerűbb képzésünké nőtt: a sport- és rekreációszervezés szakon 2018 őszén 90 nappalis gólya kezdi meg tanulmányait. A művészetközvetítési területen a képalkotás szakunk a legnépszerűbb: 50 fős évfolyamokat indíthatunk nappali tagozaton. A másik kitörési irányunk a szakképzés. A felsőfokú szakképzés felfutott, majd – ugyancsak kormányzati intézkedés miatt – visszaszorult, ám jelenleg is működik hat felsőoktatási szakképzési szakunk és akkreditálás alatt áll a hetedik. Legnépszerűbb szakképzésünk a Televíziós-műsorkészítő, mely szakon 59 nappalis hallgató kezdi meg ősszel tanulmányait, de rendkívűl népszerűek az informatikai képzéseink is. E területen is törekszünk a portfólió teljessé tételére, illetve az itteni 300-400-as hallgatói létszám megtartására. Tehát a legfrissebb felvételi adatok is igazolják, amit dékáni pályázatomban írtam: az SZTE JGYPK ne a tanárképzés revíziójára számítva tervezze a jövőjét. Ebből következően a 2006 óta megőrzött kari struktúrát át kell tekinteni. Mára ugyanis félrebillent a JGYPK hajója: a pedagógiai területeken óriási a hallgatói létszám, ott oktatói és infrastrukturális kapacitáshiány miatt nem tudunk több diákot fogadni, holott nagy az érdeklődés, ugyanakkor olyan intézetek és tanszékek vannak a másik oldalon, amelyek – sokszor nem önhibájukból - visszaestek. Tehát vertikálisan és horizontálisan is fel kell építeni az SZTE JGYPK portfólióját, és ehhez igazítani a humáninfrastruktúrát és a szervezeti rendet. Ilyen irányú terveink közül kiemelendő, hogy el szeretnénk majd indítani a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakot, illetve mesterképzést szeretnénk akkreditáltatni a gyógypedagógia és a szociálpedagógia területén.

 

– Az SZTE JGYPK hogyan halad a jövőt építő kutatómunka terén?

– Kollégáink folyamatosan frissülő publikációs jegyzéke mutatja az előrehaladást. Például a 90. éves jubileumra jelenik meg Fizel Natasa, a JGYPK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszéke adjunktusának a polgári iskolai tanárképzés professzióját bemutató, a Gondolat Kiadó által gondozott monográfiája. Egy másik példa: karunk oktatási dékánhelyettese, az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docense, Jancsák Csaba vezetésével dolgozik az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport, amely a legkorszerűbb tanítási módszerek összegzését és átadását végzi.

 

 

Költségek és bevételek

 

Mi lesz azoknak a tanszékeknek és oktatóknak a sorsa, amelyek és akik nem kapcsolhatóak be a fentebb vázolt irányok egyikébe se?

– A félrebillenő struktúra miatt megroppant a kar gazdasági egyensúlya. Holott a JGYPK gazdálkodása éveken át stabil volt, köszönhetően a magas hallgatói létszámnak. Dékáni indulásom oka és megbízatásom fő üzenete, hogy helyreállítsam a kari gazdálkodás egyensúlyát. Jelenleg arra kényszerülünk, hogy pályázzunk az egyetem úgynevezett szolidaritási alapjára, amely kiegészíti a nem elégséges forrásainkat más karok bevételei rovására. Ezért kötelességünk, hogy mielőbb egyensúlyba kerüljünk. Ebbe az irányba mutat, hogy dékáni időszakomban megszüntettük például a Kémia Tanszéket, több oktatót átirányítottunk más egyetemi karokra. Átvilágítottuk az oktatói struktúrát: a 2018-ban az SZTE JGYPK-ról ki- és belépő oktatók bére alapján több mint 17 millió forint megtakarítást értünk el, ugyanis a kilépő oktatók helyét vagy nem töltjük be, vagy olyan kollégákat veszünk fel, akiket a prosperáló szakokon tanulók oktatásába vonhatunk be. 2019-ben zárul a nyugdíjaztatási programunk: 8 oktatónk éri el a korhatárt… Az oktatói létszám racionalizálása várhatóan 30 millió forint megtakarítást eredményez évenként.

 

Mi a helyzet a JGYPK költségvetésében a „másik oldallal”, a bevételekkel?

A hallgatói létszám növeléséhez hozzájárulnak az olyan új szakjaink, mint például a közösségszervező. A fokozott beiskolázási erőfeszítéseinknek köszönhetően az egyetem többi karával összehasonlítva az SZTE JGYPK emelte a legnagyobb arányban, több mint 10 százalékkal az első évesei számát: a tavalyi 744 elsőshöz képest idén 822 a gólyák száma. Ezt tovább növeli az osztatlan tanárképzésre, illetve a pótfelvételire jelentkezők. A hallgatók számából következő normatíva mellett egyéb bevételeink is vannak, például abból, hogy oktatóink a más karok hallgatóinak is tartanak előadásokat, szemináriumokat. Ám ezeket az „átoktatási óradíjakat” nem minden egyetemi kar fizeti ki nekünk teljes egészében. Az új dékáni vezetés azonban e téren is ért el sikert, mert például az SZTE GTK-val már megállapodtunk a belső átoktatási elszámolásról.

 


Dobor_A_2

 

Vezetői tapasztalatok

 

Alma matere, az SZTE JGYPK elsőszámú vezetői feladatainak az ellátására felkészítette a hallgatói önkormányzatban, vagy az SZTE Felnőttképzési Központ igazgatójaként gyűjtött tapasztalat?

– Igyekeztem olyan csapatot összeállítani, melynek tagjai az SZTE JGYPK-hoz emocionálisan is kötődnek. Én magam is így vagyok ezzel, a karnak nemcsak oktatója, hanem egykor a hallgatója, hallgatói önkormányzati vezetője is voltam, majd a történelem tanszék tanársegédje, adjunktusa, a Szakképzési Központ Igazgatója. Tehát az elmúlt húsz év, amit a karon töltöttem – előbb hallgatóként, majd oktatóként az összes fokozatot végigjárva – olyan helyismeretet adott, ami segíti a munkámat.

 

– Az SZTE JGYPK dékáni feladatainak ellátása mellett főiskolai docensként oktat, illetve kari és egyetemi egységet irányítva „kétszeres igazgató” is. E többszintű egyetemi feladat elvégzése mellett marad-e szabadidő?

– Az SZTE JGYPK Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ igazgatója vagyok, továbbá ugyanezt a feladatot ellátom az egész intézményben is a Felnőttképzési Központ igazgatójaként, rektor úr megbízásából. Ezt a munkát a dékánság mellett is vállalom, mert a szak- és felnőttképzés területén képzelem el a jövőmet. Az oktatáshoz kapcsolódó tudományos munkát is folytatni szeretném: a reformkor sajtótörténetével foglalkozom. Eddigi kutatásaim összegzéseként 2018-ban jelent meg monográfiám Sajtópolitika és politikai sajtó Magyarországon (1780-1840) címmel. Szabadidőmben igyekszem minél több időt a családommal, feleségemmel és gimnazista fiunkkal tölteni, és olyan kedvelt időtöltéseimre is időt szánni, mint az olvasás, a videojátékok, és természetesen a foci.

 

 

A jubileumi év hatásai

 

Hogyan ünnepli jubileumait az SZTE JGYPK?

– Történészként is fontosnak tartom a hagyományok ápolását, de dékáni programomban is szerepelt, hogy az SZTE pedagógusképző karaként bemutatjuk intézeteink és intézményünk szakmai potenciálját és eredményeit. Erre országos hatókörű rendezvények kínálnak különleges lehetőségeket a jubileumi esztendőben.

 

– A 2018 tavaszán kezdődött a megemlékezés-sorozat részeként például részben az SZTE JGYPK adott otthont a 61. Országos Fizikatanárok Országos Ankét és Eszközbemutató rendezvénynek, amelyet Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora nyitott meg. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a VIII. Taylor Vezetéstudományi Konferenciát, a Közép-Európa történetével foglalkozó regionalistáknak szervezett X. Többnemzetiségű államok keletkezése és felbomlása Közép-Európában című szimpóziumukat. Hogyan folytatódik a sorozat?

– Az SZTE JGYPK jubileumi évéhez kötődően, 2018 októberében a szociológusok éves vándorgyűlését itt rendezzük. A jubileumaink jegyében 2018 novemberében megnyitjuk az intézménytörténeti állandó kiállításunkat, és a JGYPK-n lesz az ország első kutatható tankönyvmúzeuma. Az SZTE JGYPK Történettudományi Tanszékünk egykori címzetes főiskolai docense, Huszka László 1975-ben adományozta intézményünknek a hétezer kötetből álló gyűjteményét, amelynek legrégebbi darabja 1780-ból származik, és amelyet egyrészt bemutatunk, másrészt kutathatóvá teszünk. A novemberi jubileumi konferenciánkon pedig a neveléstörténet-kutatás elitjét köszönthetjük majd. Ugyanakkor az intézeteink is szerveznek programokat, megmutatják eredményeiket.

 

Milyen lesz 2020. június 30-án, dékáni ciklusa zárásakor az SZTE JGYPK „hajója”?

Pedagógusképzésben az ország vezető felsőoktatási intézménye az SZTE JGYPK. Például a Heti Válasz 2017-es felsőoktatási rangsorban is első helyen végzett az SZTE JGYPK tanító, óvodapedagógus és gyógypedagógus képzése is. E téren rendkívül jó a szakmai potenciálunk és hallgatóink kiválóság is. Ehhez hozzájárul az integráció eredményeként megszületett SZTE-brand, illetve Szeged mint egyetemváros vonzereje. Az oktató- és kutatómunka erősítése érdekében a fiatal oktatókat, a tudományos fokozat megszerzését ösztöndíjjal támogatjuk, erre kari erőforrásból pénzalapot hoztunk létre. Dékáni pénzkeretből támogatjuk például oktatóinknak a konferenciákon való részvételét, a publikálást. A szakalapítás folytatásával a csecsemőket gondozóktól kezdve az ifjúkorúakkal foglalkozó pedagógusokig a teljes képzési skálát kínáljuk majd. Ezzel az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye lesz az SZTE JGYPK, mely a legteljesebb pedagógus-képzési palettát kínálja. Célom, hogy a klasszikus tanárképzés folytatása mellett a sport- és egészségtudományi képzést és a művészetközvetítő tevékenység is tovább erősödjön. Mindezt jól kiegészíti és támogatja, a szakképzés, a felnőttképzés, amely még kiaknázatlan lehetőségeket kínál a hazai felsőoktatás számára.


*


Marsi_I


A nemzetközi mérce bevezetését, a nemzetközi jelenlét növelését fontosnak tartja Marsi István. Az SZTE JGYPK előző dékánja fájlalja, hogy 2016-ban a különböző negatív hatások összegződtek.

 

A 2013 és 2017 közötti dékáni ciklusának mi volt a legnagyobb kihívása?

Jó pályán haladt, de nem nyugodt vizeken evezett az SZTE JGYPK hajója, amikor átvettem a dékánságot a sikeres, és 15 éven át tartó vezetői korszakát lezáró Galambos Gábortól. Mellette oktatási dékánhelyettesként dolgoztam, így tudtam: az SZTE JGYPK ügyei rendben voltak, lendületben lévő egyetemi kart kellett dékánként továbbvinnem. Ám a szegedi universitasba integrálódás az oktatási portfóliónk, egyetemi szerepvállalásunk folyamatos módosítására kényszerített bennünket, és e 2000 óta jelen levő nehézségek menedzselése állandó kihívás volt a kar és vezetői számára. A tanárképzés átalakítása, a hagyományos általános iskolai tanárképzés megszüntetése egyetlen egyetemi kart sem érintett olyan mélyen, mint az SZTE JGYPK-t. Dékáni időszakomban igyekeztünk átmenteni a hagyományos tanárképzés remélt folytatásához a potenciálokat, szakértői anyagokat kidolgozva igyekeztünk érvelni a duális tanárképzés visszaállítása mellett. Ám hiába bíztunk abban, hogy a bolognai jellegű tanárképzés revíziója visszahozza a duális típusú tanárképzést. Közben az előző ciklusokban kreatív módon elindított/újraindított pedagógus szakok – óvodapedagógus-, gyógypedagógus- és tanítóképzés – izmosodtak. Meghatározó lett a kari oktatásban a felsőoktatási szakképzés is. Nem kedvezett a karnak a „Fokozatváltás a felsőoktatásban – középtávú szakpolitikai stratégia, 2016” elnevezésű reform sem. Ráadásul ebben az időszakban felerősödött a bölcsészeti, társadalomtudományi és művészeti foglalkozást űzőkkel és az ilyen jellegű képzéssel foglalkozó intézményekkel szembeni bizalmatlanság, ami abban tetőzött, hogy több prosperáló szakunkat megszüntették. Előbb a nagylétszámú andragógusképzés, később a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak került ki a kínálatunkból. Tehát a kialakuló helyzet, a „fokozatváltás-modell” nem várt nehézségeket okozott. Ugyanis e modell csúcsára állított piramisa az alapképzésben és a felsőoktatási szakképzésben szűkítette a bemenetet, csak néhány jól definiált szakra koncentrálódott. A mesterképzésben és a doktori iskolai szintnél érdemben nem változtak a lehetőségek, ám ilyen szakok indításánál a kutatói kapacitás a tudományegyetemi karok felé billentette a mérleget. A felsőoktatásnak ezt az időszakát jellemző pénzhiány pedig egyáltalán nem kedvezett a kari oktatási együttműködések bővítésének.

 

 

Büszkeség a szakkollégium

 

A helyzetelemzés után milyen lépéseket tett a „kitörés” érdekében dékánként?

– A prosperáló pedagógusképző, művészetközvetítő- és sporttudományi szakjainkat támogattuk. Ám a megfelelő infrastruktúra, például a gyógypedagógiai gyakorlati-oktatási központ létrehozásához hiányoztak az anyagi feltételek. Így aztán a legnépszerűbb szakjainkon tanuló hallgatók és az őket oktató kollégák gyakran méltatlan körülmények közepette és rossz műszaki színvonalú épületekben dolgoznak. Ilyen „negatív rekord” a Topolya sori sportcsarnok állapota. A kedvező humán feltételeket kihasználva az emberi erőforrást igyekeztünk fejleszteni. Büszke vagyok arra, hogy a bűvös 50 százalékot átlépve felzárkóztunk azokhoz a szegedi egyetemi karokhoz, amelyekben az oktatóknak több mint a fele rendelkezik tudományos minősítéssel. Ehhez arra is szükség volt, hogy alkotói szabadságokkal támogassuk a személyes előmenetelt, illetve tudománypolitikai lobbizással segítsük áttörni a szakmai csoportok falait. Mindennek az eredménye a szép publikációk, alkotások nagy számában is megmutatkozott.

 

Még milyen dékáni eredményeire büszke?

– Arra is büszke vagyok, hogy megszületett az első szakkollégiumunk. A Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégium a tehetséggondozás egyetemi színtereit gazdagítja. Megsokszorozódott a hozzánk érkező Erasmus-hallgatók száma. A kollégák nyelvvizsgáit, külföldi tapasztalatszerzését is támogattam. A nemzetközi mérce bevezetését, a nemzetközi jelenlét növelését fontosnak tartottam. Az erdélyi és vajdasági kapcsolatoktól a kontinenseken átívelő együttműködésekig minden tekintetben történt előrelépés. A gazdasági szempontból legkritikusabb 2016-os évben egyetemközi megállapodással hivatalossá vált az együttműködés a Moszkvai Szociál-Pedagógiai Egyetemmel a művészetterápiai képzés területén. További terület, ahol bizonyosan jól döntöttem: jól választottam meg közvetlen munkatársaimat, helyetteseimet és a Dékáni Hivatal vezetőjét, akikkel öröm volt együttműködni, és akikre a mai napig elismeréssel és köszönettel gondolok.

 

 

Maradt a kari struktúra

 

– Miért nem nyúlt hozzá a kari struktúrához?

– Az átgondolt és hatékony átalakításhoz pénzforrás szükséges. A forráshiány által vezérelt strukturális átalakítások ritkán gyümölcsözőek. Fontos munkát végzett a kari stratégiai bizottság, ám a vázolt elképzelések megvalósítására nagyrészt elmaradt a folyamatosan változó feltételek okozta kiszámíthatatlanság és a forráshiány miatt.

 

– A Szegedi Tudományegyetemen belüli kapcsolathálóba hogyan illeszkedett be a JGYPK?

– Volt egy kegyelmi állapot: a szegedi felsőoktatás integrációja óta a mi időnkben alakult ki a legkonstruktívabb együttműködés a karok között. Ezt erősítették a dékánok formális és informális találkozásai, amelyek nyomán az „üzengetést” és a közvetítőket felváltotta az egyenes beszéd és a közvetlen kapcsolat. Az integrációs folyamat előrehaladását, a karok közötti együttműködést segíti a nyíltság.

 

– A szegedi felsőoktatás integrációjával keletkező párhuzamosság felszámolásában hol tart az SZTE?

– A párhuzamosság, az erőforrások duplázása önmagában kerülendő. Ugyanakkor például a különböző korosztályoknak vagy épp szakterületeknek címzett oktatás olyan speciális tartalmi-módszertani ismereteket kíván, amelyeknek jól fókuszált átadására fenn kell tartani a lehetőséget. Gondoljuk át: például a kozmetikusnak, testnevelőnek, az orvosnak, a biológusnak is szüksége van anatómiai ismeretekre, de eltérő mélységben és eltérő súlypontokkal. Vagy: ha a téma azonossága miatt egy terembe ültetjük a felsőoktatási szakképzésben résztvevő, a szaktanárnak készülő és az alapdiplomás képzést folytató, de láthatóan a doktori iskolát megcélzó hallgatót, akkor az az ismeretátadásban áthidalhatatlan nehézséget okoz az egyetemi oktatónak és a hallgatóknak egyaránt. Az angol tankönyv-irodalomban megfigyelhető, hogy minden szűkebb szakterületnek és képzési szintnek külön-külön tankönyvcsalád készül, s ezt akár párhuzamosságként is értelmezhetjük, ám én szívesebben nevezem hallgatóbarát sokszínűségnek és szintezettségnek.

 

– A forráshiányra többször is utalt visszatekintésében. A 4 éves dékáni ciklusa alatt hogyan alakult az SZTE JGYPK gazdálkodása.

– Példás gazdálkodásunknak köszönhetően többszáz milliós aktívumokkal zártuk első három dékáni évemet. Ám 2016-ban a különböző negatív hatások összegződtek és nehéz helyzetet teremtettek. Egyrészt üdvözlendően elindult a felsőoktatási béremelés, ám ennek csak egy töredékét finanszírozta az oktatási kormányzat, annak fedezete a kari forrásokat is érintette. Másrészt a sokféle képzésből adódó összetett feladatok tapasztalt gyakorlati szakemberek bevonását igényelték. A sok külső előadó finanszírozása mindig is jelentős kiadással járt, és ez kritikussá vált akkor, amikor beállt a pályázati apály, azaz a korábbi sikeres pályázatok lezárultak, így e bevételi forrás hiányzott, miközben még nem indulhattak el az új pályázatok. A tartalékaink megcsappantak, de az utolsó dékáni évemben is 180 milliós aktívummal rendelkező JGYPK kezdhette meg a 2017-es esztendőt. Tehát a nem várt fékek és fejlemények miatt több olyan kezdeményezés és terv is dossziéban maradt, amelyek megvalósítására szükség lett volna.

 

 

Vezetői ciklus és karrierív

 

– Felvetődik a kérdés: a felsőoktatásban szokásos 3-4 éves vezetői ciklusok időtartama elegendő-e a tervek megvalósításához?

– Nagyjából egy évet vesz igénybe a rendszer felmérése és a tennivalók felvázolása. Ezért szerencsés, hogy lehet újabb ciklusra jelentkezni. Én hatvanon túl, az életkoromból fakadóan sem gondoltam újabb dékáni pályázat benyújtására.

 

– A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát, ott kutatott, majd átkerült a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára tanítani, most pedig az SZTE Általános Orvostudományi Karán medikusoknak oktat kémiát. Mi áll a váltások hátterében?

– Friss diplomásként a szegedi egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékén Fejes Pál és Varga Károly irányításával indultam el a pályán. Amikor megalakult a Biotechnológiai Tanszék, akkor Mécs Imre vezetésével is egy nagyszerű csapatnak lehettem a tagja. Ám egykori tanárom és mesterem, Seres László vette át a tanárképző főiskola kémiai tanszékének irányítását és meghívott munkatársának. Otthonra találtam a „Juhász Gyulán”, 25 évig dolgoztam az intézményben. Ottani tevékenységem lezárult a dékánsággal. Időközben az általános és középiskolai tanárképzésben, a kémia alapképzésben és mesterképzésben ellátott feladatkörünk egyre szűkült, elkerült az SZTE JGYPK-ról. Azonban külföldi vendégoktatói tapasztalataim hasznosítására új lehetőséget kaptam az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében, ahol immár egy tanéven át oktathattam orvosi kémiát és vizsgáztathattam a nagylétszámú évfolyamok számos hallgatóját. Az oktatómunkámban használt mindhárom nyelvhez – magyar, német, angol – kapcsolódó feladatokat kaptam. Mindezt immár közel 64 évesen vonzó és inspiráló lehetőségként élem meg. A hozzám legközelebbi terület, a kémiai problémák és mérési eredmények számítógépes feldolgozása témakörben a kutatómunkához való apportom összeállítását is elkezdtem.

 

A medikusok oktatásába és a kémiai tárgyú kutatásokba való bekapcsolódás mellett marad idő kikapcsolódásra?

– Mindig is a színház, a hangverseny jelentette számomra a legfontosabb feltöltődést, a kikapcsolódást. Erre dékánként is időt szakítottam. Most sem kevesebb a munka, de más szerkezetű. Azt szeretném, ha a folytonos átalakulások közepette a Szegedi Tudományegyetem elérne egy olyan – ahogyan a kémiában mondjuk – stacionárius állapotot, amely a rangsorokban elfoglalt kedvezőbb pozíció megtartásában öltene testet!


 

Újszászi Ilona

Fotók: SZTE JGYPK, Ú. I.



Az SZTE kari vezetőivel készült további interjúk:

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A nemzeti alapú jogászképzés nemzetköziesítése az SZTE ÁJTK-n

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Óriási fejlesztések kapujában az SZTE Általános Orvostudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Kifelé és befelé szóló üzenet az SZTE BTK bővített neve

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A „segítő szakmák” újító továbbfejlesztője az SZTE ETSZK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Innovációs irányok az új épületbe készülő SZTE FOK-on

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – „Prémiumképzései” egyediségét is növeli az SZTE GTK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Új épületről álmodik az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A műszaki képzés bővítése az SZTE Mérnöki Kar jövője

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Felkészült részese a magyar agrárium korszakváltásának az SZTE MGK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A folyamatosság biztosítása az SZTE TTIK egyik sajátossága

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Újjászülető épületbe újabb funkciókat is költöztetne az SZTE Zeneművészeti Kar

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE KK Osztrák Könyvtárának és az SZTE BTK Osztrák Tanszékének közös szervezésében
  • november 20.
    18:00 - 19:00
    A SZAB Tudósklub és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvénye. A beszélgetés résztvevői: Dr. Csikós Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens, Prof. Dr. J. Nagy László professor emeritus, Dr. Csernus Sándor egyetemi docens és Dr. Dékány András egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói. A beszélgetést vezeti: Dr. Lénárt András egyetemi adjunktus (SZTE BTK) Prof. Dr. Anderle Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének alapítója és vezetője hosszú éveken keresztül, nemzetközi szinten is a hispán világ kiemelkedő kutatójának számított, ma is meghatározó szaktekintély. Magas rangú magyar és nemzetközi kitüntetések, számos önálló kötet és tanulmány mutatja, hogy Spanyolország és Latin-Amerika kapcsán széleskörű tudással rendelkezett, amit iskolateremtő egyetemi oktatóként és kutatóként évtizedeken keresztül osztott meg hallgatóival és az olvasóközönséggel. Halálának második évfordulóján pályatársai, barátai idézik fel emlékeiket Anderle professzorral kapcsolatban, amely segítségével kirajzolódik egy rendkívül színes és izgalmas pálya képe.
  • november 20.
    19:00 - 20:00
    Műsor: I. Brandenburgi verseny, valamint a C-dúr szvit lesz hallható
  • november 21.
    14:00 - 18:00
  • november 21.
    16:00 - 17:00
    A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Kérjük, látogatási szándékát jelezze a Tudós Klub kezdete előtt Biacsics Boglárkánál e-mailen a biacsicsb@richter.hu címen!