Kiemelt_AOK_dekan_LGY_prodekan_BF

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Óriási fejlesztések kapujában az SZTE Általános Orvostudományi Kar

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar hallgatókat vonzó képessége és tudományos teljesítménye jó, de ezt fenn kell tartani – véli az új dékán, Lázár György sebész professzor. Az SZTE új vezetőit bemutató és az előző ciklusról is képet adó sorozatunkban az SZTE ÁOK prodékánját, Bari Ferenc professzort is kérdeztük.

Mérlegkészítésre kérjük a 2017-2018. tanév indulásakor a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 karának dékánját és az előző ciklus vezetőjét. Legutóbb a 2014-2015. tanév kezdetén kértünk pillanatfelvételt a dékánoktól. Mostani interjú-sorozatunkban is a szegedi egyetem dékánjai által irányított közösség örömei és gondjai, az adott kar helyzete és céljai kerülnek fókuszba.

 

AOK_dekan_Lazar_Gy


Az SZTE Általános Orvostudományi Kart 2018. július 1-jétől dékánként irányító, Dr. Lázár György sebész professzor „… hagyományos értékeire büszke és a legfrissebb kutatásokban is részt vevő, nemzetközi kapcsolatait jól kamatoztató” intézményként mutatja be az SZTE ÁOK-t a tanulmányaikat itt kezdő medikusokat, a gólyákat köszöntve. Dékáni prioritásai meghatározására kértük az SZTE ÁOK új vezetőjét, aki a szegedi egyetemen szerzett orvosi diplomát, 33 éve gyógyítja a pácienseit, dolgozik sebészként, oktatja a medikusokat, vesz részt alma matere kutatómunkájában.

 

– Az eddigi szakmai pályafutása során már többször megmérettette magát vezetőként, hiszen irányított intézetet, helyettesként a klinikai központot, különböző projekteket. Ezekhez a megbízatásokhoz képest mennyiben új kihívás a dékáni feladat?

– Tisztában vagyok azzal, mit jelent nagy felelősséggel vezetni egy kisebb-nagyobb egyetemi egységet. Ám egy dékánnak sokkal összetettebbek a feladatai, mint amilyen kihívásokat eddigi vezetői megbízatásaim idején tapasztalhattam. Például egy dékánnak sokkal több személyes problémát kell megoldania. Ez a feladat legalább olyan bonyolult, mint amikor az emberi szervezettel kapcsolatos beavatkozásról kell dönteni. Sebészként nekem is nap mint nap gyorsan kell határoznom, olyan megoldásokat kell keresnem, amelyeknek a hatásaival is tisztában vagyok. Akik ismernek, tudják: habitusomat a problémamegoldás, a kompromisszumkeresés jellemzi.

 

 

Strukturális hagyományok és újítások

 

– Szent-Györgyi Albert-idézetet választott mottóul, mikor az SZTE Szenátusának bemutatta – az SZTE ÁOK honlapján elérhető – dékáni pályázatát. Az elődjeit jellemző szellemi örökségből milyen elemeket hasznosít?

– Amikor elkészítettem a dékáni pályázatomat – elfogadva sok egyetemi tanártársamnak a felkérését, illetve eleget tettem biztatásuknak –, akkor nem példaképet kerestem, hanem a feladatok feltérképezésére és megoldási javaslataira koncentráltam. Az elődök közötti komoly példaképek közül a legismertebb az előbb orvoskari dékáni, majd a szegedi egyetem rektori megbízatást is vállaló Szent-Györgyi Albert, akiről mindig szívesen olvasok írásokat. Megdöbbentő, hogy elfoglalt kutatóként is mennyi mindenre, közéleti aktivitásra is jutott ideje. Egy mai dékánnak nem kell ennyire elmélyednie a közéletben, kivéve, ha sorsfordító időszakban éri ez a feladat. A Szegedi Tudományegyetem integrált karaként működik az orvoskar, így a felelősségi szint is más, mint amikor ez a képzőhely önálló felsőoktatási intézményként dolgozott. Ugyanakkor alá kell húzni, hogy az orvoskarnak mind az oktatási mind a tudományos tevékenysége kiemelkedő a Szegedi Tudományegyetemen belül. Nem beszélve arról, hogy teljesíti harmadik feladatát, a klinikai szintű betegellátást is.


Lazar_Gyorgy_5-Rv

– Klinikusként, sebészként, az SZTE ÁOK Sebészeti Klinika vezetőjeként vállalta a dékáni feladatot. Miként tudja összeegyeztetni ezeket a tevékenységeket?

Az orvosi, sebészi hivatásomat nem adom föl. Ezt kijelentve vállaltam a dékáni megbízatást. A szegedi sebészeti klinika eddigi hírnevét megőrizve és öregbítve dolgozunk. Márpedig a sebészet időigényes, a műtétek időtartamát nem lehet adminisztratív módon lerövidíteni. Az ottani munkanap korán reggel kezdődik. Néhány hete azt is tudom: a dékáni feladat is időigényes, így a munkaidőm bizonyosan növekedni fog, ám a hivatali és a klinikai munkatársaim segítségével megoldhatónak látom az elvállalt feladatot.

 

– Ez az oka annak is, hogy a dékán öt helyettest és öt dékáni megbízottat vont be az SZTE ÁOK vezérkarába?

A dékánság sokféle szakmunkát tartalmaz. Az aktuális feladat előkészítését a dékáni hivatal munkatársai végzik, akikkel korábban is együtt dolgoztam, így meggyőződhettem hozzáértésükről. A dékáni hivatal összetételén, személyi állományán egyelőre nem is kívánok változtatni. Ők biztosítják a kontinuitást az egyes dékáni ciklusok között. A dékánhelyetteseket, dékáni megbízottakat személyesen kértem föl, hogy közreműködjenek az SZTE ÁOK irányításában. Az előző dékáni vezetésnek is tagja volt Sáry Gyula professzor, aki oktatási dékánhelyettes. Általános, illetve szak- és továbbképzési dékánhelyettesnek Németh Gábor professzort, tudományos dékánhelyettesnek Molnár Tamás professzort, a gazdasági ügyek intézésére Buzás Norbert tanár urat kértem. Új struktúrát igényelt az oktatási feladatok bővülése, ezért létrehoztuk az oktatási igazgatói posztot, de a különböző típusú problémákra – így például a preklinikai, illetve a klinikai oktatásra, továbbá a németnyelvű képzésre – külön-külön dékáni megbízott figyel.

 

 

Curriculum a sebészkés alatt

 

– „Az orvosképzés tartami és szerkezeti megújítása” dékáni pályázata egyik első kiemelt mondata. Miért?

– Az orvosláshoz kapcsolódó tudományos ismeretek folyamatosan bővülnek, és gyorsan elévülnek, pontosabban frissülnek. Társadalmi igény, hogy alapvető elméleti és gyakorlati tudással rendelkező orvosokat képezzünk, ne pedig „specialistákat”. A szak- és klinikai orvosi, illetve a kutatóorvosi ismeretek elmélyítése az egyetemi diploma megszerzését követő időszak feladata. A curriculum reformunk része, hogy az alapvető ismeretanyagot pontosan meghatározzuk. A gyakorlatorientált képzés szempontjai szerint, a klinikai ismeretekből kiindulva, kicsit „visszafelé gondolkodva” szeretnénk súlyozni az elméleti tananyagot. E rendkívül bonyolult és összetett feladat sikeres megoldásához sok oktatóval és tanszékvezetővel indul meg a konzultáció. Az egyes tantárgyak – például a kórélettan és a patológia – belső harmóniáját is meg kell teremteni. A curriculum korszerűsítését e dékáni ciklusban be kívánjuk fejezni.

 

– Az utánpótlás, a jövő klinikusainak, oktatóinak, kutatóinak a „kinevelésének” szegedi módozatait jól ismeri, hiszen ez a szegedi orvosegyetem az alma matere és első munkahelye. Mi itt a kulcspont?

A tehetséggondozás, amit az egyetemi évek előtt el kell kezdeni. Ezzel két kari orientációjú alapítvány is foglalkozik. Az SZTE ÁOK hallgatókat vonzó képessége jó, de ezt fenn kell tartani. Ezért aztán a terveim között szerepel, hogy egykori középiskolámat, az egyetemi gyakorló gimnáziumot, ahol egykor elnyertem a „Ságvári érmet”, meglátogassam, a munkánkról mesélve az orvoskarra csábítsam a legtehetségesebb diákokat. Fontos, hogy a tehetséggondozásról az egyetemi évek időszakában se feledkezzünk meg. Személyes tapasztalatom: a tudományos diákköri munka motivál a leendő kutatói szerepre.

 

– Az orvosbiológiai kutatások iránt elkötelezett medikusokat, gyógyszerész, biológia és kémia szakos hallgatókat külön is megszólítva az SZTE ÁOK honlapján is szerepel a Szegedi Tudós Akadémia felhívása: „Legyél te is Szent-Györgyi hallgató!” A kutatói utánpótlás nevelésben miért kell újítani az SZTE azon karán is, amely hagyományosan és folyamatosan kiemelkedő eredményeket mutat föl a tudományos munkában?

Az SZTE tudományos teljesítményének legnagyobb részét az orvoskar biztosítja. Ehhez az eddigi nemzetközi és hazai kutatási pályázatok sok lehetőséget biztosítottak. Ám föl kell figyelnünk az olyan trend-változásokra, mint például az, hogy az utóbbi időszakban a klinikai kutatások alulfinanszírozottak. Annak ellenére így van ez, hogy az MTA legutóbbi felmérése is igazolja: a magyar tudomány zászlóshajója a klinikai orvostudomány. Ezért létrehozunk egy olyan pályázati pénzalapot, amely a klinikai kutatásokat támogatja az SZTE ÁOK-n belül. Egyébként az elméleti, kísérletes kutatások támogatására a kar előző dékánja, Bari Ferenc professzor már létrehozott egy olyan pénzalapot, amely az OTKA segítségét el nem nyert projektek folytatását tette lehetővé, sikerrel. Mindezt indokolja, hogy az SZTE tudományos teljesítményének nagy része az ÁOK kutatóinak a munkájából származik.

 

 

„Leg”-ek és megoldások

 

– Az SZTE szervezeti struktúrájának egyik különlegessége az egészségügyi ellátáshoz kötődő feladatokat koordináló Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ. Hogyan alakul a klinikai központ és az SZTE ÁOK közötti kapcsolat?

– E struktúrát jól ismerem belülről is, hiszen a központ részeként dolgozom, mint intézetvezető, korábban, hosszú éveken át helyettes vezetője is voltam a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központnak. Az új elnökkel, Piffkó József professzorral személyesen is régi és jó a munkakapcsolatunk. Ugyanakkor azt a hagyományt is folytattuk, hogy az SZTE ÁOK klinikai dékánhelyettese a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ vezetője. Ezáltal biztosítjuk azt az integrációt, amely az orvoskar harmonikus működéséhez szükséges. A hazai felsőoktatásban, kivéve az orvos képző helyeket, sehol máshol nincs meg az a hármasság, ami az SZTE orvoskarának is a jellemzője: az oktatás és a kutatás mellett a régió egészére kiterjedő orvoslás egysége. E téren az egyensúly, a harmónia jelentőségét kiemeltem dékáni pályázatomban és a gyakorlatban is fenn kívánom tartani.

 

– Abból a szempontból is „leg”-nek számít az ÁOK, hogy – a klinikai központot is ide számítva – az egyetemi dolgozók zöme az egészségügyben dolgozik. Mit tehet egy dékán a nem oktató és nem kutató munkatársai jólétéért?

– Az egyetemnek olyan munkahelynek kell lennie, ahova szívesen járnak dolgozni az emberek. Az SZTE ilyen munkahely, mert az itt dolgozókat a hivatástudat hajtja. Márpedig a példamutatás hat a közvetlen környezetre. A szakdolgozók és az orvosok elkötelezettsége, a kölcsönös példamutatás erejét magam is tapasztalom a Sebészeti Klinikán. Az egyetemi munkatársak hétköznapjainak a megkönnyítése érdekében az SZTE és a kari vezetésnek közösen kell gondolkodnia. Ennek része az egyetem által biztosított kulturális programok, rekreációs és sportolási lehetőségek. Márpedig a sport közösségépítő erejét magam is tapasztalom. Például egyetemista koromban, mikor kosaraztam, egyértelmű volt számomra, hogy a sport, például a fegyelem és a csapatjáték elsajátításával a tanulási teljesítményemet is támogatta. A kari sportolási lehetőségeinek a bővítéséért – kihasználva a szegedi egyetemi integrációban rejlő karközi együttműködési lehetőségeket – már felvettem a kapcsolatot az SZTE JGYPK-val. Ugyanakkor a kari költségvetésből is szeretnénk rekreációs célokra pénzt szánni, hogy a sportolási lehetőség mindenki számára elérhető legyen. Tény, hogy infrastrukturális beruházásokra is szükség lenne.

 

– Infrastrukturális szempontból is kitüntette szerepű az SZTE ÁOK, hiszen Szeged különböző pontjain sok-sok ingatlanban működik. Ráadásul a most induló vezetői ciklusban több egyetemi fejlesztés is az SZTE ÁOK-t és a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központot gyarapítja. E téren mi a dékán feladata?

– A prioritásokat nem a dékán, hanem az egyetemi pályázati lehetőségek és források nagyságrendje határozza meg. Rovó László rektor úr pályázatában attraktív és a jövőbe mutató fejlesztési tervet vázolt. Tény, hogy e Klebelsberg II.-tervben jelentős részt tesz ki az orvoskari fejlesztés. Bízunk benne, hogy e program az SZTE egészének az életében hoz fordulatot!

 

– Négyéves dékáni ciklusában milyen változtatásokat szeretne megvalósítani?

Nem a változtatás, hanem a fejlesztési irány meghatározása a dékán feladata. Remélem, hogy az előttünk álló négy év alatt sokkal praktikusabb tudást biztosító, attraktív karrá lesz az SZTE ÁOK! Ugyanakkor megőrizzük vezető szerepünket az orvosképzésben és kutatásban. Ettől elválaszthatatlan, hogy a klinikai munkánk változatlanul magas színvonalával a dél-európai régió vezető egészségügyi intézménye marad az SZTE. Abban bízom, hogy egyre több olyan módszert, metodikát vezetünk be a szegedi klinikumban, amely szinte automatikusan vonzza a kutatási lehetőségeket. Mindez még vonzóbbá teszi a hallgatók számára az SZTE Általános Orvostudományi Karát, azt az oktatási helyszín, ahol jelen vannak a legújabb diagnosztikai és gyógyítási eljárások. E célok eléréséhez elsősorban az oktatási és kutatási feltételek biztosítása a dékán feladata.

 

– Milyen módon tud kikapcsolódni a sebészként, egyetemi tanárként és kutatóként is aktivitása fenntartását tervező dékán?

– Sportolással. Ez a legegyszerűbb és leghasznosabb kikapcsolódási forma. Évek óta váltogatom a „négyévszakos” sportolási formákat: biciklizem, aminek nagy előnye, hogy szinte bármikor elővehető a kerékpár, tekerhetek pár órát. A barátaimmal eddig is heti két alkalommal teniszeztem, és ezt a nagyságrendet igyekszem megőrizni. Mindehhez nyáron hozzátartozik a kajakozás. Igaz, hogy idén csak július második felében jutottam le először a Tiszára, a Szabadság úszóházra. Azt látom orvosként is, hogy a fizikai állapot romlása a mentális frissességet is csökkenti, s ez mindenképpen káros. A sport mellett klasszikus kikapcsolódás számomra az utazás, a család. E téren új erőt és örömöt ad számomra, lendületet és újdonságokat hoz családi életünk hétköznapjaiba is az idén júliusban három hónapossá lett Lujzi unokánk…

 

Újszászi Ilona

Fotók: SZTE ÁOK, Ú. I.


*


Prodekan_Bari_F


Közel 40 éve dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen Bari Ferenc. Az SZTE általa irányított Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézete egyaránt része az SZTE Általános Orvostudományi Karnak és az SZTE Természettudományi és Informatikai Karnak. Most az SZTE ÁOK élén dékánként eltöltött 2014. július 1. és 2018. június 30. közötti időszak mérlegének az elkészítésére kértük.

 

 

Megválasztásakor lehetett hallani, hogy először fordul elő a szegedi egyetemi orvoskar történetében, hogy nem orvosi végzettségű dékán irányít. Ez az észrevétel azt is jelenettette, hogy a kari közvélemény nagyobb kritikával figyelte a munkásságát?

– Negyvenedik éve dolgozom a Szegedi Tudományegyetemen. Ezt tekintem alapnak, nem a műszaki-egyetemen szerzett mérnöki végzettségemet. Az SZTE ÁOK nemzetközi kapcsolatainak az alakítója voltam tíz éven át. Azt pedig nem csupán személyes példámon tapasztalom, hanem objektív szempontok alapján bizonyítja egy friss tanulmány, hogy az elmúlt négy évtizedben felgyorsult a tudomány fejlődése, egyre meghatározóbb lett az úgynevezett határtudományok szerepe. Manapság 4-5 hónap alatt megduplázódnak az orvostudományban a tényszerű ismeretek. Ráadásul a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karára szóló a kinevezésemmel „csak” annyi történt, ami Debreceni Egyetemen már korábban megesett: egy fizikus végzettségű professzor áll az ottani Élettani Intézet élén, miközben két cikluson keresztül ellátta a dékáni feladatokat, ma pedig rektorhelyettesként vesz részt az intézmény irányításában. E vonulat most a Pécsi Tudományegyetemen folytatódik: ott a Biofizikai Intézet fizikus vezetője irányítja az orvoskart. Négy éves dékáni munkám bizonyítja, hogy előny is lehet, ha az orvoskari működésre egy „nem orvos” szemszögéből nézünk, vagy másik karon is oktató tapasztalatait hasznosítjuk az itteni képzés korszerűsítésében.



Erős csapat

 

Az SZTE ÁOK dékánja számára az elmúlt négy évben mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– Az elmúlt négy évben jelentősen megváltozott a felsőoktatás irányításának rendszere: 2015 januárja óta egyetemünkön is van kancellár. Így a benyújtott dékáni pályázatban foglaltakhoz képest alapvető módosításokat kellett végrehajtani a kar struktúrájában és gazdálkodásában egyaránt. Mindez jelentős mértékben befolyásolta a dékán és a kari vezetés mozgásterét és lehetőségeit. Az új vezetési struktúrára való áttérés előre nem látható konfliktusokon és kényszerű kompromisszumokon keresztül valósult meg. Fontos, hogy az idegen nyelven folyó képzésen a beiskolázás alapvető változásokon ment keresztül: szívós munkával sikerült elérni a hallgatói létszám és a bevétel növekedését. Az alumni mozgalomban is nagyot léptünk előre.


Bari_F


Változtatni kellett a „kezdő csapaton” is?

– A dékáni feladatok ellátását mindvégig öt dékánhelyettes segítette: az általános és oktatási területen Prof. Palkó András, majd Prof. Sáry Gyula; a tudományos és nemzetközi ügyekért Prof. Széll Márta volt a felelős, aki az utóbbi hónapokban általános dékánhelyettesi feladatokkal is megbirkózott. A gazdasági kérdésekre Prof. Tóth Gábor, a szak- és továbbképzésekre Prof. Hajnal Ferenc, majd Prof. Boros Mihály külön is figyelt. A klinikai dékánhelyettes Prof. Pál Attilát Prof. Facskó Andrea, majd Prof. Piffkó József váltotta föl. A dékánhelyettesek munkáját egy-egy területen – például az idegennyelvű képzés, az oktatás, a gazdaság, a szak és továbbképzés problémáinak a megoldásában – külön igazgató segítette. A kari vezetés munkáját mindvégig jól szervezett és hatékonyan működő dékáni hivatal támogatta. Örültem, hogy ebben a csapatban dolgozhattam!

 

Az SZTE orvoskarai és a klinikai központ viszonyának meghatározásában mi a kiindulópontja?

– A nyomás ellenére sikerült megértetni, ha a klinikai központ vezetője az SZTE ÁOK klinikai dékánhelyettese, akkor akadémiai felhatalmazás is segíti a munkáját. Tehát az oktatás-kutatás és az egészségügyi ellátás különválasztás helyett én azt a vonalat képviseltem, hogy egy gyümölcsfa esetében egyformán fontos elem a fatörzs és a gyümölcs is: a kutató és oktatómunka nélkül a gyógyítás sem lehet eredményes és viszont.



Számok, arányok


Milyen számok jellemzik az elmúlt négy évét?

– Az elmúlt 48 hónapban az SZTE ÁOK Kari Tanács 36 alkalommal ülésezett. Az elmúlt három évben – és szerencsére 2018-ban is – a vidéki karok közül minden esetben nálunk volt a legmagasabb a felvételhez szükséges ponthatár. Örvendetes, hogy miközben – döntően demográfiai okok miatt – 8 százalékkal csökken a karra jelentkezők száma, közel 5 százalékkal emelkedett az első helyen jelentkezők aránya. 300-zal nőtt a külföldi hallgatói létszám. A tudományos diákköri munka eredményesebbé vált: 2013-hoz képest 20 százalékkal nőtt az OTDK-n helyezést elért és díjazott hallgatóink száma.

 

Milyen módszerrel érhető el, hogy demográfiai hullámvölgyben is növekedjen a hallgatói létszám?

– Következetes, összehangolt és sokoldalú beiskolázási és egyedülálló tehetséggondozó munkánkkal, valamint felkészítő táborokkal. Fontos, hogy fenntartottuk és bővítettük kapcsolatainkat az elsődleges beiskolázási körzet meghatározó középiskoláival.

 

– És 24 százalékos arányú jelenlétével a hallgatói mobilitás terén is az SZTE legaktívabb kara…

– … Az Erasmus-szerződéseink száma 55. De az oktatói mobilitásban lemaradtunk: mindössze 3 százalékos a részesedésünk. Ennek oka részben financiális, részben a lehetőségek nem ismerete. A kapcsolati hálózatokat folyamatosan karban kell tartani.

 

– A számok világába tartozik az is, hogy soha ennyi külső forráshoz nem jutott az SZTE és ezen belül az SZTE ÁOK is.

– Ahhoz, hogy ilyen sikeresek tudjunk lenni a pályázatokon, kellett egy olyan támogató környezet, amely ezt lehetővé tette. Ugyanakkor kiépítettük a saját pályázati támogató rendszerünket. Annak a kutatónak, aki nem nyert OTKA-t forráshiány miatt, annak egy évre megadtuk az anyagi hátteret a munkája folytatásához.



Hajrá, Petőfi!

 

Írásban is összegezte, az SZTE ÁOK-n belül számos e-mail címre elküldte a dékánként elért eredményeit. Ezek közül melyekre a legbüszkébb?

Az egyetemi szervezeti kultúrához sokat hozzátettünk. Például az SZTE ÁOK minden vezetői megbeszélését angolul kezdtünk, arra meghívtuk a magyar és a külföldi hallgatók önkormányzati képviselőjét. Az új tudományos fokozatot elért munkatársunkat vagy tisztségviselőt beiktattam és köszöntöttem, minden távozó vagy nyugdíjba vonuló munkatársát elbúcsúztattam. Az elméleti intézetek oktatói számára 30 százalékos béremelést gazdálkodtunk ki a kari költségvetésből. A kari belső tájékoztatás javítása érdekében 2014. július 6-a óta minden pénteken megjelent a Kari Hírlevél, amely elsődleges információ forrásként szolgálja a Kar működését. Úgy vélem, a korábbiaknál transzparensebb lett a kar működése. Ugyanakkor a szervezeti kultúra részének tekintem azt is, hogy a dékáni ciklus végén a különböző kari és egyetemi érdekcsoportok előzetesen meg tudtak egyezni, így csak egy jelölt pályázott az SZTE ÁOK dékáni posztra. Ráadásul Lázár professzor pályázatából kiolvasható a kontinuitás és nem „erősen kritikus” újrakezdője a folyamatoknak. Sokkal jobban beleilleszkedett az orvoskar a Szegedi Tudományegyetem egészébe. Sokkal több kezdeményezésünket támogatta a többi egyetemi kar is. Így például a 15 legtehetségesebb zenészünk áthallgat az SZTE Zeneművészeti Karral, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karral közös programjaink közül kiemelkedtek a könyvbemutatók. Az egész egyetem szempontjából lényeges, hogy az integráció folyamata kiteljesedett.

 

Korábban az SZTE ÁOK külkapcsolatait felügyelte. E tapasztalatokat miként kamatoztatta dékánként?

– Kezdeményezői és alapítói vagyunk a 7 partneregyetem részvételével megvalósuló Joint Program for European Medical Students programnak. Nagyon fontosnak tartom, hogy a négy hazai orvosképző kar között baráti, illetve szakmai együttműködés alakult ki. Évente négy-öt alkalommal találkozott a négy orvoskari dékán. A kormányzat felé egységesen tudtuk megjeleníteni az álláspontunkat és az érdekeinket például az orvos béremelésben vagy a képzés mind a négy karra kötelező kimeneteli követelményeiben. Meggyőződésem, hogy a világ felől nem a szegedi, hanem a magyar orvosképzés látszik. Nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy erősségünk legyen a gyakorlatorientált képzés, ezért lényeges a hálózatépítésnek az az eleme, hogy kapcsolatokat alakítottunk ki és ápolunk az oktatókórházakkal – Hódmezővásárhelytől kezdve Kecskeméten át Kiskunhalasig. A régiók kórházaival kialakult egy rendszeres párbeszéd, például a rezidensek ügyében. Ezt is abba a sorozatba illeszkedőnek vélem, ami a munkaerőmegtartást szolgálta.

 

A kari kormányrúd átadását követően milyen terveket dédelget a következő évekre?

– Az előttem álló egy évben szeretném olyan állapotba hozni az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetet, hogy jó szívvel adhassam át az utódomnak. Ebben a 18 fős intézetben velem együtt négy akadémiai doktor dolgozik, a minap olvastam el az ötödik doktori dolgozatot. Feladatot ad majd a jövőre, hogy megválasztottak a Magyar Élettani Társaság elnökének. Alelnöke vagyok a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak Nagy örömmel végzett vállalkozásom az SZTE 3D-s nyomtatóközpontjának a kialakítása, ami elsősorban onkológiai, traumatológiai, ortopédiai, fej-nyak-arc és bőrgyógyászati problémák megoldásában segíti a szegedi orvosokat. Nagy munkát jelent, hogy altémavezetőként egy éve felügyelem a volt sebészeti klinika épületének oktatási központtá átalakítását, ami az SZTE egyik legjelentősebb beruházása. 2020-tól az ottani laboratróiumokban, előadótermekben, skill-központban tanulnak a medikusok. Kutatóként visszatérek a tudomány világába. A szülővárosomban, Csongrádon eltöltött évek ihletésére szépírással is próbálkozom Hajrá, Petőfi!"ó címmel… Nagyon remélem, több időm lesz a családra, a négy kisunokámra…

 

 

Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.


Az SZTE kari vezetőivel készült további interjúk:


Pillantfölvétel a dékánoktól - Új épületről álmodik az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar


Pillanatfölvétel a dékánoktól – Átalakítja belső rendszerét a 90. éves SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar


Pillanatfölvétel a dékánoktól – Felkészült részese a magyar agrárium korszakváltásának az SZTE Mezőgazdasági Kar


Pillanatfölvétel a dékánoktól – A műszaki képzés bővítése az SZTE Mérnöki Kar jövője


Pillanatfölvétel a dékánoktól – Újjászülető épületbe újabb funkciókat is költöztetne az SZTE Zeneművészeti Kar


Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma