SZTE Info

Kiemelt_SZT

89. Ünnepi Könyvhét – Szabó Tibor tükörképe a levélgyűjteménye

„… Hiába fürösztöd önmagadban. / Csak másban moshatod meg arcodat…” – írja József Attila a Nem én kiáltok… című költeményében. E gondolat alapján válogatott levélgyűjteményét Mások tükrében címmel adta közre Szabó Tibor filozófus, az SZTE professor emeritusa.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az ember csak úgy tudja igazán magát megítélni, ha látja, mások miként ítélik meg őt – fogalmazott Szabó Tibor – József Attila gondolatára is utalva – mikor a 89. Ünnepi Könyvhéten „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottóval szervezett egyik program előtt a SZEK – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó gondozásában megjelent Mások tükrében… című levélgyűjteményéről kérdeztük.


khet_SZT_2

 

Postai borítékból kiemelt levelek jelzik, hazai és külföldi szerzők, tudós kollégák "beszélnek" arról, miként lehet fölvenni és fönntartani a kapcsolatot a filozófiatörténet jeles alakjait és izgalmas kérdéseit nagyító alá helyező Szabó Tiborral. A Mások tükrében című kötetben levelek segítségével „beszélget” kutató a kutatóval a filozófia és az emberi sors nagy kérdéseiről.

 

– A levelezés, az episztola műfaja mindig is a tudományos és szakmai kommunikáció fontos eszköze volt – emlékeztetett Szabó Tibor. Szerinte az internet világában átalakult ez a műfaj: az e-mail nem „elektronikus levél”, inkább „drótposta”, ami csak üzenet küldésére alkalmas.

 

Khet_SZT_konyv_level


A szegedi egyetemről induló professzor egész pályaíve megrajzolható a levelekkel. A Szabó Tibor által kinyitott levelesládájából kiemelt borítékok tartalma az olasz-francia szakos egyetemi hallgató útkereséseit, a kutatói utazás főbb állomásait, a tudós küzdelmeit és fejlődését is megmutatják. Pontos leltárát kapjuk a fontosabb külföldi ösztöndíjaknak és találkozásoknak, az egyre bővülő kapcsolatháló főbb csomópontjainak.

 

– Melyik a legérdekesebb levél? – kérdezett vissza Szabó Tibor. – Ha az egészre nézek, akkor kordokumentumokat látok: leveleket, amelyek fölvillantják a kutatók közötti polémiákat, az adott évtizedben „divatos” tudományos problémákat és szerzőket. Ha a személyeket nézem, akkor "érdekesség", hogy példul a kiváló olasz filozófus, Nicola Badaloni 12 oldalas levelet írt nekem. Hosszú levelezést folytattam például, Luciano Amodio milánói tudóssal, az elkötelezett Lukács- és Rosa Luxemburg-kutatóval. Van néhány levelem a kanadai Kenneth McRobbie-tól, aki egy oxfordi lapban közölt hosszabb elemző írást a Szegedi Lukács Körről, címlapfotóval. Érdekesnek találtam a japán kutató, a magyar nyelvet is elsajátító és Szegedre többször is ellátogató Maruyama Keiichi munkásságával való megismerkedést – lapozott friss kötetébe, amelybe elsősorban olasz és francia, de számos angol, spanyol és portugál nyelvterületről postázott levelet is beválogatott. A magyarországi kutatók közül ide került – többek között – Hermann István, Vajda Mihály, Tőkei Ferenc, Kelemen János írása, illetve személyes jellegű sorokat olvashatunk például Eszterházy Pétertől és Ilia Mihálytól is.


khet_SZT_k_l

 

Antonio Gramsci és Lukács György filozófiai koncepciójával sokat foglalkozott Szabó Tibor. De hosszan időzött Jean-Paul Sartre és Nicola Abbagnano egzisztencialista filozófiájánál, majd eljutott Dante munkásságának a vizsgálatáig. A változó tudományos érdeklődési kör egyedi egyetemi pályát eredményezett: Szabó Tibor olasz nyelvtudományból szerzett egyetemi doktorátust, majd a filozófiatudomány kandidátusa lett, Széchenyi-professzor volt politikatudományból, irodalomtudományból habilitált, tanított a szegedi, a debreceni, majd ismét a szegedi egyetemen.

 

khet_SZT_1


A 89. Ünnepi Könyvhéten a SZEK – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó gondozásában megjelent több kötetet is bemutattak a könyvünnep egyik egyetemi helyszínén, a JATE Klub teraszán. A Szegedi Tudományegyetem kiadói műhelyéből kikerült Szabó Tibor kötetéről a szerzővel a filozófus Kaposi Márton beszélgetett.

 

„Elvhűség és rugalmasság: ezt tanultam a szüleimtől, a neves filozófusoktól és az irodalmároktól. Így éltem én, melyről ennél részletesebben készülök írni ’Több világban utazni’ – Életutam címmel” – ígéri Szabó Tibor a Mások tükrében című köteten belül, saját pályaíve vázlatát lezárva.

 

Újszászi Ilona

Fotó: Ú. I.

 

 

További információ:

 

89. Ünnepi Könyvhét – Szabados Ágnes a boldogság kulcsáról, az olvasásról

89. Ünnepi Könyvhét – az SZTE irodalomtörténésze is kérdezett „a zEtna tüzérzékeny köteteiről”

89. Ünnepi könyvhét – „nagy gondolatok kertjében lakni, s olvasni, mint egykor” – Darvasi Lászlóval és Szilasi Lászlóval

89. Ünnepi Könyvhét – Drámapedagógiai kört indít, a fiatalokat vonzó programokat kínál a Szegedi Nemzeti Színház

89. Ünnepi Könyvhét – Nagy Gábor Dániel a társadalmi tőke és a vallás kapcsolatrendszeréről

89. Ünnepi Könyvhét – Az SZTE frankofón bölcsészei a felvilágosodásról, a művészet befogadásáról, az utazási irodalomról

89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról

89. Ünnepi Könyvhét – Vendégsátorban az Europe Direct az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Intézettel

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében