SZTE Info

Kiemelt_frankofon

89. Ünnepi Könyvhét – Az SZTE frankofón bölcsészei a felvilágosodásról, a művészet befogadásáról, az utazási irodalomról

A magyar-francia dialógus erősítése a célja az SZTE BTK Francia tanszéke oktatóinak. A „FRANCO – BIBILO – FILIA Könyves utazások 2018” többszereplős állomásán Bartha-Kovács Katalin, Gyimesi Tímea, Szász Géza mesélt aktuális kutatói munkájukról és oktatói módszereikről. A mindezt reprezentáló három kötetről a szerzőket Aradi Csenge pre-doktor kérdezte a 89. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Franciásan különleges és közvetlen légkörű könyvbemutatónak adott otthont 2018. június 8-án a Boros Kakas francia étterem és kávézó a 89. Ünnepi Könyvhét „FRANCO – BIBILO – FILIA Könyves utazások 2018” című sorozatában.

 

– A szegedi egyetem érdeklődése és lelkesedése erőteljes és jelentős a francia kultúra iránt. Különösen nagy öröm számomra, hogy a bemutatandó kötetek kollégáim kutatómunkájából adnak ízelítőt a közönség számára – köszöntötte a könyves programon megjelenteket a tulajdonos, Eric Blin, Szeged „tiszteletbeli francia konzulja”, aki maga is munkálkodik az SZTE Bölcsészettudományi Kar Francia tanszékén.


Frankofon_3

 

Az első terítékre kerülő művet, a Programok és tanulmányok című kötetet Bartha-Kovács Katalin, Penke Olga és Szász Géza szerkesztette. A tanulmányok a felvilágosodás korának pluralitását járják körül.

 

– Miért is kell a felvilágosodással foglalkozni? Mert az új kutatási irányok bizonyítják, hogy tévhitnek bizonyult a „felvilágosodás = 18. század” állítás: egy sokkal tágabb időszakról beszélünk, mely akár a 19. századig is kinyúlhat – magyarázta Bartha-Kovács Katalin.

 

A kötetben szereplő tanulmányokat három blokkba csoportosították, aszerint, hogy – a felvilágosodás berkein belül – mire – irodalom, filozófia, esztétika, művészetelmélet, művelődéstörténet – koncentrálnak leginkább. Mindezzel elárulták, hogy a kötetre jellemző a pluridiszciplinaritás, azaz nem csupán az irodalmi vonatkozásokat tárgyalja.


Frankofon_3_2

 

– Gilles Deleuze filozófiáján keresztül vagy arra alapozva a reprezentáció problémája e kötet tárgya – hangzott el a Gyimesi Tímea szerkesztésében készült, francia nyelvű kötetről. A Modulation Deleuze című könyv a reprezentáció egyik fajtáját, a moduláció fogalmát járja körül. Azaz arra keresi a választ, hogy miként modulálódunk, miközben befogadunk – bármilyen művészeti ágról beszélve.

 

Deleuze kimozdította az irodalmat megszokott teréből, így annak funkciója és a mi befogadási magatartásunk is más perspektívát kapott. Ebbe enged betekintést Gyimesi Tímea kötete. A könyv egy rendkívüli pillanatot örökít meg: annak az első Deleuze konferenciának az előadásait foglalja össze, amelynek Szeged adott helyet 2015-ben.


Frankofon_kozonseg

 

Milyen kép élt Magyarországról a franciák szemében, az 1948 előtti évtizedekben? A 89. Ünnepi Könyvhét „FRANCO – BIBILO – FILIA Könyves utazások 2018” című sorozatában bemutatott francia nyelvű Réformes ou révolution című kötetét megelőzte egy magyar nyelvű kiadás, mely útleírások felől közelített a témához.

 

– Miért volt szükség külön kötetre a sajtót illetően? Mert a francia sajtó felkutatatlan terület maradt a magyarok számára – árulta el a mű szerzője, Szász Géza, aki a kortárs sajtóban útleírásokat vizsgált, ám újabb forrásokat, a különböző folyóiratokat is be kellett emelnie kutatómunkájába. – Az elemzés során fontos volt eldönteni, hogy milyen éveket érdemes vizsgálni, ezután átnézni a napi sajtót, majd ebből felépíteni egy képet, aszerint, hogy hányszor, milyen gyakran, milyen téma kapcsán, valamint milyen mélységben fordul elő Magyarország a francia sajtóban – avatott be bennünket Szász Géza.

 

A beszélgetésen a szerzők és szerkesztők többször is utaltak a kutatómunkájukra. Elmondták: a kötetek elkészítése is mindig szorosan összekapcsolódik a szegedi egyetemmel, oktatási módszereikkel, a hallgatókkal is. Kiderült például, hogy Gyimesi Tímea kötetének magyarról franciára történő fordításában a hallgatók is részt vettek, Szász Géza pedig utazási irodalomhoz kötődő kurzust is tart a hallgatóknak.

 

Az SZTE BTK Francia Nyelvi és Irodalom Tanszék kulturális alapot bíztosít a hallgatóknak, de nem az előírás szellemében, hanem gondolatébresztőként, és persze arra is figyelve, hogy ne azt közvetítsék, hogy minden relatív. Nagy felelősséggel dolgozzák ki ezt a kritikai apparátust, és mondhatjuk, hogy sikerült megtalálni az utat a hallgatókhoz, hisz a tanszék erős diákkörnek örvend, örömteli hallgatói munka folyik, a kutatóközpontban már dokturanduszok és mesterszakosak is résztvesznek a munkában, valamint országos helyezéssel kitüntetett szakdolgozatok születnek.

 

Az SZTE BTK Francia Tanszékén nemcsak „oktatnak”, hanem együttműködnek a hallgatókkal. Így történt a három kötetet bemutató beszélgetésen is. Mert az SZTE frankofón közösségének célja a magyar-francia dialógus erősítése, a szegedi kutatások nemzetközi tendenciába helyezése.

 

Ferencz Hedvig

Fotó: Ú. I.



További információ:

 

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

 

89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról

 

89. Ünnepi Könyvhét – Vendégsátorban az Europe Direct az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Intézettel

 

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében

 

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

 

89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

 

A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében