SZTE Info

Kiemelt_GA

A gomba – immunrendszer – betegség háromszögében kutat Gácser Attila, az SZTE új „lendületese”

A szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló rákos daganatokat és e tumorok áttétképző képességét? E kérdésre keresi a választ Gácser Attila biológus, aki közös kutatócsoportot alakít az SZTE TTIK és az SZTE FOK munkatársaival, köszönhetően a Lendület II. programon elért sikerének.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Miért érdekesek a gombák egy biológus szemszögéből? – kérdeztük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Mikrobiológiai Tanszékének egyetemi docensét, az MTA Lendület II. programon 5 évre szóló támogatást elnyert Gácser Attilát. A szegedi Deák gimnáziumban érettségizett, a szegedi egyetemen 1997-ben végzett biológusként, majd 2001-ben doktorált.

– A gombák rendkívül izgalmas élőlény-csoport: rendkívül változatosak, egész életünket behálózzák. Nagyon sokféle gombát ismerünk, de kevesebbet tudunk ezekről a mikrobákról, mint más mikroszkopikus élőlényekről. Az úgynevezett „jó gombáknak” az élelmiszeriparban is rendkívül sokféle felhasználási módját ismerjük. Például a gombák fermentációs termékeit, mondjuk a sört, az ember előszeretettel fogyasztja. Vagy például: a gombák által termelt antibiotikumok emberek millióinak az életét mentették és mentik meg. Ugyanakkor a gombák betegségeket képesek kiváltani. Például a Candida albicans sokaknak okoz kellemetlen perceket: felületi bőrbetegség mellett invazív, az egész véráramra kiterjedő fertőzést is okozhat, s ekkor a halálozási arány akár a 40 százalékot is elérheti. Ezekkel a mikroorganizmusokkal még itthon kezdtem el foglalkozni: a PhD dolgozatom témája a hidegtűrő Cryptococcus hungaricus-szal foglalkozott.


GA_k

 

 

Az eukarióták feladják a leckét

 

– Mit mondanak a számok a gombákról?

– Az emberi testben lévő összes sejt számával összevethető nagyságrendben él mikroba bennünk. Ennek a 1013-számú mikroszkopikus lénynek „csak” 0,1 százaléka gomba, ám ez az arány 1010-en darab emberi sejt számának felel meg. Ráadásul a gomba-sejtek nagyobbak például a baktérium sejteknél. Így a gombák térfogata nagyobb, vagyis nagyobb részét képezik a mikrobiomnak, az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszernek.

 

– A velünk, bennünk, rajtunk élő mikrobák táplálnak, védenek, időnként kihasználnak minket. Mi a mikrobiomban a gombák szerepe?

– A gombasejtekhez fizikailag is kapcsolódhatnak baktériumok, ami érdekes interakciót feltételez a kétféle mikrobatípus között. Ugyanakkor a gombák kutatására eddig kevesebb figyelem irányult. Például: amíg baktériumokról ezerszámra jelent meg publikáció, addig a gombákkal kapcsolatban csak néhányszor tíz. Bennünket leginkább az érdekel, hogy a gombák immunrendszerre gyakorolt hatása hogyan befolyásolja a betegségek kialakulását az immunrendszeren keresztül. A gomba – immunrendszer – betegség háromszögében végezzük kutatásainkat.


GA

 

– Miért keltették fel az érdeklődését a gombák?

– Mert a gombák tulajdonképpen eukarióták. Hozzánk, az emberekhez szerkezetük, az alap fiziológiájuk hasonló mert olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak. A gombák egész biológiáját – a sejtek felépítését és szaporodását – vizsgálva a különbség óriási például a baktériumok és az ember között, míg nagyon kicsi az eltérés a gombákat és az embert összehasonlítva.

 

– Ebből mi következik?

– Az, hogy az embernek a gombák ellen nehezebb védekeznie, mint mondjuk a baktériumok ellen. Az antimikotikumok, vagyis a gombaölő szerek kifejlesztése nehezebb, mert nehezebb olyan célpontokat találni a gombában, amelyek különböznek az emberi sejt felépítésétől.

 

– Gombák mindenhol előfordulnak, említette Ön is. Vannak.-e az embert gyógyító gombák is?

– Ez nehéz kérdés. A Candida nemzetségbe tartozó egyik fajjal, a Candida parapsilosissal Hamburgban, Marie Curie ösztöndíjasként, 2001-ben kezdtem foglalkozni. Ez az opportunista, patogén humán kórokozó az alacsony születésű súlyú csecsemőkre különösen veszélyes. De ennek okait a mai napig sem ismerjük. Pedig mi vizsgáltuk a gének funkcióit is, amihez el kellett távolítani bizonyos géneket. Én ennek a kutatási módszertanát tanultam meg Németországban. Onnan Amerikába mentem folytatni a kutatásaimat. A genetikai manipulációs módszer kifejlesztését 2008-ban New Yorkban, az Einstein egyetemen értük el, ahol Joshua Nosanchuk professzor volt a mentorom, aki ma már az Einstein Egyetem dékánhelyettese. Amikor haza tértem, akkor a gazda patogén interakciók vizsgálata során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezek a mikroorganizmusok az egészséges emberről is izolálhatóak. Tehát a normál mikrobiális flórának a tagjai.

 

 

Kulcskérdés a szinergiáról

 

– Ez arra utal, hogy a normális esetben velünk élő gombák valamilyen hatásra betegséget is tudnak okozni?

– Ez a kulcskérdés. A Lendület programom kiindulópontja is annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a szervezetünknek az a komponense, amely azért felelős, hogy ne alakuljon ki betegség, vagyis az immunrendszer miként tartja kordában ezeknek a mikrobáknak a szaporodását? Viszont az immunrendszernek nem csak ez a feladata. Az is dolga, hogy a belső károkozók, vagyis a tumorok ellen is védelmet nyújtson.

 

– Tehát az volt a felismerése, hogy a tumoroknak és a mikrobáknak ugyanaz az érdeke, vagyis megmenekülni az immunrendszer elől?

– Igen, ez volt az a pont, amikor feltettük a kérdést: vajon ez a kettő érdek kerülhet-e véletlen szinergiába? Tehát amikor egy tumor kialakul, akkor azzal segítheti-e például a gombák elszaporodását a szervezetben? Vagy fordítva: a gombák elszaporodása segítheti-e a tumor kialakulását vagy a súlyosbodását, például az áttét képződését?


GA_cs

 

– Mi az Ön és kutatócsoportjának a válasza?

– Feltételezzük, hogy a gomba rontja a rák progresszióját és kimenetelét. Annak a molekuláris mechanizmusát akarjuk feltárni, amely ezt lehetővé teszi. A gombaközösség vizsgálatával felderíthetjük egy adott és új gomba megjelenését. Ezt követően arra keressük a választ, hogy ennek az új gombának a megjelenése használható lehet-e diagnosztikai célra. Azt kívánjuk megállapítani, hogy egy adott tumor metasztatikussá, azaz áttétessé válik-e vagy sem.

 

– Miért éppen a szájüregben vizsgálódnak?

– Az alapkutatás és klinikum összefogásától azt várjuk a Mikrobiom Kutatócsoportban, hogy kiderítjük: a szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló tumorokat és e daganatok áttétképző képességét. A szájüregből vett mintában megvizsgáljuk a gombaközösség összetételét, s ezt összehasonlítjuk egy egészséges paciensben, továbbá egy olyan betegnél, akinél még a tumor nem alakult ki, de ennek megvan az esélye (ún. „precancerous” állapot), illetve egy olyan esetben, amikor a tumor már burjánzik. E három mintát összehasonlítva azokat a gombafajt keressük, amely egyszercsak megjelenik a szájban. Ezt a végeredményt nem biztos, hogy elérjük a Lendület programunk végére. Ellenben öt éven belül reális cél, hogy a jelenleg alkalmazott tumorterápiás módszerekhez ajánljunk olyan kiegészítőket, amelyek a gombák jelenlétét visszaszorítja. Ezzel növelnénk az alkalmazott terápia hatékonyságát. vagy az adott tumor áttétképző képességét csökkentenénk.


GA_sz

 

– Van-e olyan feltételezésük, hogy az egyik – például egy adott gomba – megjelenése feltételezi a másik problémát, azaz a tumor kialakulását?

– Ez a másik témakör, aminek a felfejtését tervezzük. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, valamint az SZTE Fogorvostudományi Kar kollaborációjával megvalósuló kutatás részeként a szájüregi tumorok esetében vizsgálódunk. Ugyanis a szájüregben határozottan jelen vannak a Candidák.

 

– A kutatók által mennyire járt ez az út?

– A mikrobiomnak a gomba komponenseit mikobionnak hívják. Ennek a kutatása a mikológiai kutatáson belül is gyerekcipőben jár. Ha ezt összehasonlítjuk a baktériumok kutatásával, elenyésző a gombák kutatásának a nagyságrendje.

 

– Mi ennek az oka?

– Az, hogy a gombát nem egyszerű vizsgálni. Ugyanis nagyon erős a gomba sejtfala, az úgynevezett metagenomikai adatok elemzése nehézkesebb, mert kevesebb genomi szekvencia, azaz teljes örökítőanyag információ áll rendelkezésre.

 

– Mennyire egyedülálló az Ön által fölvetett irány a Szegedi Tudományegyetemen?

– Mikrobiom kutatással foglalkoznak a Szegedi Tudományegyetemen, de elsősorban baktériumokra és kisebb részt vírusokra koncentrálnak.

 

 

Új irányba fordít a Lendület II.

 

A Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékre tért haza az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) támogatásával, Installation Granttal tért haza 2008-ban. Ott létrehozta a Candida Kutatócsoportot. E 14 fős csapatnak mit hoz a Lendület programon most elnyert támogatás?

– Az elmúlt 14 év eredményeire alapozva, de egy új irányvonalat alakíthatunk ki, kooperációban az SZTE Fogorvostudományi Kar munkatársaival. A Lendület II. programmal elnyert támogatás lehetővé teszi a kutatócsoportom – ahol biológusok, néhány molekuláris bionikus dolgozik – bővülését és további munkáját. Csatlakoztunk a Szegedi Tudós Akadémiához, egy ottani bionikus hallgató is tagja a csapatnak. Reményeim szerint külföldről is haza tudunk csábítani egy kollégát. Mert fontosnak tartom magam is, hogy a fiatalok – a külföldi tapasztalatszerzést követően – hazatérjenek.

 

– A Lendület a magyar kutatás-finanszírozás zászlóshajója. Minden Lendület pályázaton nyertes kutató boldognak nevezhető. Ön elsősorban mit tart e támogatás értékének?

– Az SZTE Biológiai Intézetben nagyon örülünk, mikor kiderült, hogy a kutatócsoportommalé elnyertem a lendület II. támogatást, mert kiszámíthatóan és biztonságosan tudunk tervezni a következő 5 évben.


GA_p

 

– Milyen támogatás-sorozatba illeszkedik a most elnyert Lendület II. támogatás?

– A „magányos lovagok” ideje lejárt a tudományban. Kizárólag hálózatban lehet tudományos eredményeket elérni. Kiterjedt a nemzetközi kapcsolatrendszerünk. Számos nemzetközi konzorciumban vettünk és veszünk részt. Eddig három nemzetközi és EU-finanszírozású pályázatot valósítottunk meg. Például az általam, mint konzorciumvezető által sikerre vitt pályázatban francia, német és osztrák kollégák vettek részt. A tavaly lezárult konzorciumban 11 európai kutatócsoporttal együtt egy Marie Curie tréning networkben vettünk részt. A harmadik együttműködés, négy szereplővel, máig feladatot ad a mikrobiom kutatásban. A most a Lendület II. programmal elnyert támogatás lehetővé teszi a kollaborációt például a Barcelonában működő CRG (Centre of Genomic Regulation) intézettel. Az ottani kutatóintézetbeli, ERC grantes Toni Gabaldon kollégám végzi el a metagenomikai kísérleteket, vagyis ő segít megállapítani azokat a gombafajokat, amelyek jelen vannak a szájüregben.

 

– Viszonylag nagy családban, sok rokon alkotta közösségben él. Komolyzene rajongó, szeret sportolni és színházba járni, de újszegedi háza körül a kertészkedést is élvezi, ahol a gombák ellen küzd, ha megtámadják szeretett növényeit – sorolta az imént, miért érzi jól magát. Ez a személyes példája a válasza arra a kérdésre, hogy egy külföldi tanulmányútról miért kell hazajönni?

– Személy szerint is fontosnak tartom a kihívásokat és hiszek abban, hogy Magyarországon is lehet nemzetközi mércével mérten is fontos kutatásokat végezni. Kitűnő a magyar kutatói „emberanyag”, ugyanakkor külföldön a munka feltételrendszere „kutatóbarátabb”. E téren érzékelhető a leginkább a lemaradásunk. Feladatunk, hogy a külföldi tapasztalatok itthoni átadásával még jobbá tegyük a hazai kutatás feltételrendszerét és teljesítményét. Ez szép kihívás. Az MTA elnökének az Akadémia minapi közgyűlésének megnyitóján elmondott véleményével egyetértek: a kutatói társadalom iránti bizalmat kell növelni. Azaz: a döntéshozóknak el kell hinniük, hogy a kutató a rá bízott pénzzel felelősséggel gazdálkodik. Amikor a kutatói támogatás oda ítéléséről döntenek, el kell hinniük, hogy az a köz javát szolgálja. Erre kiváló példa a Lendület program: szigorú bírálati rendszerben döntik el, hogy ki kapja meg, kinek a hazajövetelét ösztönzik, de aki megkapja ezt a támogatást, az szabad kezet kap, vagyis ebből a forrásból könnyű kutatást finanszírozni.

 

Szöveg és fotó: Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft