SZTE Info

Kiemelt_Vasvari_P_UI

Március 15.: a ’48-as forradalom és szabadságharc nyitánya, a magyar sajtó ünnepe

70 éve avatták föl az SZTE Dugonics téri épületének előterében a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, Vasvári Pál mellszobrát. Erre is emlékezhetünk az 1848-as forradalom és szabadságharc nyitányának 170. évfordulóján, a magyar sajtó napján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Az 1848-as egyetemi ifjúság vezérének büszke megemlékezéssel az egyetemi ifjúság. 1948. március 15. Előre a népelem és az ifjúság egységéért”. Ez a fölirat olvasható Vasvári Pál (1826 1849) mellszobra alatt. Az alkotás 1948. március 15-én avatták föl a Szegedi Tudományegyetem Dugonics tér 13. szám alatti épületének előcsarnokában.


Vasvari_P

 

Vasvári, a forradalmár egyetemista


Történész és a „márciusi ifjak” jeles alakja volt Vasvári Pál. Gróf Károlyi József „anyagi támogatásának köszönhetően juthatott el Pestre, és munkaadója révén nyerhetett bepillantást a reformkor politikai küzdelmeibe. Vasvári a fővárosba kerülve beiratkozott az egyetemre, ahol előbb bölcsészetet, majd jogot tanult – az 1848-as forradalom idején is joghallgató volt –, de legjobban a történelem keltette fel az érdeklődését. Mentora, Horvát István nyelvész-történész mellett utóbb Michelet, Hegel és az utópista szocializmus egyik neves képviselője, Étienne Cabet is komoly hatást gyakorolt a fiatalember gondolkodására” – olvasható a rubicon.hu oldalon. Tarján M. Tamás a cikkében arra is kitér, hogy „a forradalmiság, a nacionalizmus és a polgárosodás eszméi utóbb sajátos módon keveredtek Vasvári munkáiban; Sali Bánk álnéven többször publikált az Életképekben, a Pesti Divatlapban és a Társalkodóban.”

 

Vasvári „1844 óta a politizáló egyetemi ifjúság ismert alakja volt, az Egyetemi Magyar Társulat betiltása után az Irodalmi Körben és az 1847-ben megalapított Ellenzéki Körben is aktív szerepet vállalt, 1847–48 fordulóján pedig Petőfiékkel és a Pilvax kávéházban szerveződő társasággal is kapcsolatba lépett” – írja Tarján M. Tamás.

 

 

12 pontos beszédek


Az 1848-as 12 pont szövegének a véglegesítésében, a március 15-i pesti forradalom megszervezésében is döntő szerepe – rögzíti a történész, aki leírja: „Vasvári e neves napon több helyen – például az egyetemi ifjúság előtt és a Városházánál – is beszéddel lelkesítette a tömeget, helyet kapott a Helytartótanács elé járuló delegációban, majd a Közcsendi Bizottmány tagja lett. A fiatalembernek múlhatatlan érdemei voltak abban, hogy a polgárság a következő napokban megőrizte nyugalmát, és a forradalom vérontás nélkül zajlott le…”


Vasvari_2

 

Koszorút helyeztek el Vasvárinak a szegedi egyetemi épületben felállított mellszobránál a nevét viselő szegedi középiskola diákjai egy évvel ezelőtt. Az alkotásról a Délmagyarország: 1970. március 17-i száma adta hírül, hogy „a márciusi fiatalok jeles tagjának, a forradalmár történészének a mellszobra. Az alkotás készítője Váradi szobrászművész”.

 

 

Az egyetemi sajtó szülőhelye


1848. március 15-én hirdették ki a polgári sajtószabadságot, majd április 11-én törvénybe is foglalták. Erre a fordulatra emlékezve 1990 óta a magyar sajtó napját is ünnepeljük március idusán.

 

Az SZTE Dugonics téri épülete és környéke az egyetemi sajtó szülőhelye – írjuk az SZTE honlapon a Virtuális egyetemi séta menüpont alatt.

 

A Szegedi Tudományegyetemen jogelődje, a Kolozsvárról száműzött, majd 1921-ben Szegeden befogadott Ferenc József Tudományegyetem 1922. február 1-jén jelentette meg első diáklapját, az Új Élet című politikai, társadalmi, kritikai hetilapot a „Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete” kiadásában.

 

Médiaszemélyiségként is jeleskedett a szegedi tudósok között Szent-Györgyi Albert. A szegedi egyetem Nobel-díjasa könnyed stílusban nyilatkozott, ugyanakkor „a szegedi egyetemi ifjúság lapja”, a Szegedi Híd alapítójaként és szerzőjeként, a Délvidéki Szemle szerkesztőbizottsági tagjaként is ünnepelhetjük – írtuk az egyetemi sajtó történetét bemutató cikksorozatunkban.

 

1935. szeptember és 1936. június között a Délvidéki Ifjúság címet viselte az egyetemi kiadvány, 1941 és 1944 között pedig már új megközelítéssel készült a Szegedi Híd, melyet a röviddel korábban megszervezett Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI) nevű egyetemi egységszervezet adott ki. Ez volt az első olyan szegedi diáklap, amely a hallgatók kari, felekezeti, nemzetiségi megoszlásától függetlenül minden hallgató számára íródott. Az egyetlen lapszámot megélő Egyetemi Élet 1946 szeptemberében jelent meg.

 

A Szegedi Egyetem, a szegedi felsőoktatási intézmények lapja a Dugonics téri szerkesztőségben született 1953. január 26-án – 65 esztendeje. Többek között a Szegedi Egyetem, a Szegedi Egyetem Magazin lapszámaiba is belelapozhatunk az SZTE UnivHistória repozitóriumban keresgélve. Ez a Szegedi Tudományegyetemhez és jogelődjeihez köthető egyetemtörténeti jelentőségű kiadványok és hírek adatbázisa, az SZTE Klebelsberg Könyvtár gondozásában.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)