SZTE Info

Kiemelt_FOK_dekanok

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Innovációs irányok az új épületbe készülő SZTE FOK-on

A régi, tradicionális fogászati curriculum uniós harmonizálása elsőként az SZTE Fogorvostudományi Karán történt meg az ország négy képzőhelye közül – emlékeztet Dr. habil. Baráth Zoltán Lajos PhD. Az SZTE FOK dékánja a honlapos köszöntőjében is kiemeli: folyamatosan fejlesztik a képzést. E téren fordulatot hoz, ha a nagyobb és modernebb épületbe költözhetnek. E fejlesztési projektről a prodékánt Dr. Turzó Kingát is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mérlegkészítésre kérjük a 2017-2018. tanév indulásakor a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 karának dékánját és az előző ciklus vezetőjét. Legutóbb a 2014-2015. tanév kezdetén kértünk pillanatfelvételt a dékánoktól. Mostani interjú-sorozatunkban is a szegedi egyetem dékánjai által irányított közösség örömei és gondjai, az adott kar helyzete és céljai kerülnek fókuszba.

 

FOK_dekan_BZL


„Sok és újfajta innovációs irány nyílt itt a digitális fogászattól kezdve az implantológián át a legújabb terápiás megoldásokig” – összegzi tanszékvezetői tapasztalatait Dr. habil. Baráth Zoltán Lajos PhD. Az SZTE FOK dékánjával alma matere fejlődéséről és jövőképéről is beszélgettünk.

 


– Amikor fogorvosnak tanult a szegedi egyetemen, akkor még nem létezett önállóan az SZTE Fogorvostudományi Kar, amelynek immár dékánja. Mit gondol: a mai fogorvostan-hallgatók szemszögéből miért fontos, hogy 2007 óta önálló egyetemi egység keretében szerezhetik meg a diplomájukat?

– Függetlenséget jelent az önálló kar, olyan önálló entitást az oktatásban, amely lehetővé teszi, hogy a képzés során a fogorvoslás szempontjából fontos elemeket hangsúlyozzuk. A régi, tradicionális curriculum uniós harmonizálása elsőként itt, a szegedi egyetemen történt meg az ország négy képzőhelye közül. Tehát az önálló kari létnek köszönhető, hogy sokkal gyorsabban, dinamikusabban és hatékonyabban valósult meg az igazodás az az európai fogorvosképzéssel kapcsolatos egyesület akkreditációs követelményeihez. Ez az Európát behálózó ADEE, az Association for Dental Education in Europe szervezet évente rendez szakmai konferenciát, s az idei, az Oslóban tartott konferencia dékáni kollégiumán én is részt vettem…

 

 

Az önállóság előnyei

 

– … A 44. ADEE fogorvostalálkozóról az SZTE FOK honlapja is tudósít. Mi a hatása egy ilyen tanácskozásnak a szegedi fogorvosképzésre?

– Az európai fogorvosképzést irányítói közül közel ötven dékánnal külön is tanácskoztunk. Ez elősegítette azoknak a kompetenciáknak, irányoknak és tudásanyagnak a meghatározását, amely lehetőséget ad számomra egy hatékonyabb dékáni működéshez. Komoly és új kapcsolatokat tudunk kiépíteni Európa más képzőhelyeivel.

 

– Tehát az ADEE által meghatározott tematika és képzési menetrend magyarországi harmonizációját elősegítette az SZTE FOK önállóvá válása. De miként érintette az együttműködést az „anyaintézménnyel”, az SZTE ÁOK-val?

– Az önállóság hatékonyabb működést is jelent, mint az SZTE Általános Orvostudományi Kar egyik tanszékén vagy klinikáján fogorvosokat képezni. Sokkal jobban lehet érvényesíteni a kari érdekeket a különböző fórumokon. Ezzel nem azt állítom, hogy az SZTE ÁOK nem megfelelő partner, sőt: az ottani tradíció és a tudásanyag számunkra mindig is komoly és gyorsító előremozdító tényező. Kifejezi ezt az is, hogy a szegedi fogorvostan hallgatók oktatásának 30-34 százalékát az SZTE ÁOK keretében nemzetközi tapasztalattal és hírnévvel rendelkező kollégák végzik. E fontos kapcsolatot méltó módon kezeljük, a hatékonyságán igyekezzük kooperatív módon javítani.

 

– Az önállóvá válással az SZTE FOK bekapcsolódhatott a fogorvosképző-helyek nemzetközi szintű versenyébe. Hogyan állnak helyt?

– E területen is a hatékonyságot szolgálja a kari struktúra. A marketingen túl a változó körülményekhez rugalmasabban tudunk alkalmazkodni. A nemzetközi kapcsolatok révén érkező hallgatói csoportok sokszínűsége, kulturális és egyéb eltérősége kihívás jelent, de helyt állunk.

 

– A tudományos teljesítményben viszont talán nehezebb utolérni a nagy hagyományokkal rendelkező és méreteiben jóval nagyobb SZTE ÁOK-t.

– Függetlenül, vagy konzorciális formában más egyetemi karokkal részt veszünk pályázati programokban. Kompaktabb módon jelenhetünk meg konferenciákon is. Az önálló SZTE FOK a különböző tanszéki struktúrákon keresztül a kollégák motiváltságára is jobban hathat. Így vonzóbb az akadémiai élet is a mai anyagias világban. Ez visszafelé is hat: ha az oktatók és kutatók magukénak érzik ezt a struktúrát, akkor költséghatékonyabban dolgoznak. Világos fejlődési és innovációs irányokat tudunk megfogalmazni.

 

– Az évfolyamtársai, a 2001-ben a Szegedi Tudományegyetemen végzett 24 fogorvos közül egyedül választotta az akadémiai utat. Mondhatjuk, hogy az SZTE FOK megalakulása hatott az ön egyéni pályaívére is?

– Motivációmról annyit, hogy a hétköznapok során a fogorvoslás valamennyi szegmensével kapcsolatba kerültem. A betegellátási és a graduális képzésben rám bízott feladatok megoldásán keresztül erősödött bennem a vonzalom az akadémiai pálya iránt. Amikor már a kutatási tevékenységekbe is bekapcsolódhattam, akkor mentoraim közül például Molnár József professzor elméleti kutatómunkája nagy hatással volt rám. Általa sajátítottam el az alapokat a kutatói élet főbb értékeit, normáit, erkölcsét illetően. Ő erősítette meg bennem, hogy a kutatói pálya sok örömöt és eredményt is hozhat, ha kellő munkát fektetünk ebbe. Ugyancsak mentoromnak tekintem Radnai Márta professzort, aki tanszékvezetőmként a szakmai normák mellett az oktatással kapcsolatos odaadás fontosságát közvetítette, megerősítette a komplex fogorvosi életpálya modell szépségeit. Hatásukra választottam az oktató, kutató és betegellátó fogorvosi pályát. Az SZTE FOK korábbi vezetői közül Fazekas András és Nagy Katalin lehetővé tették, hogy eredményeim következtében dinamikus életpályamodellt járhassak be, lépegethessek fölfelé a ranglétrán, extra munkabefektetés eredményeként.

 

 

„Leg”-ek helyett tények

 

– Dékánhelyettesként már az előző vezetői ciklusban is bekapcsolódott a kari közéletbe.

– Oktatási dékánhelyettesként dolgoztam. Ám ezt megelőzően tanszékvezetőként azzal bíztak meg, hogy az SZTE FOK Fogpótlástani Tanszéket újraépítsem. Így aztán már a dékenhelyettesi poszt előtt szembesültem azzal, hogy egy krízishelyzet után miként kell egy kisebb tanszéki struktúrát újraépíteni. Ott az oktatási feladatoktól kezdve a humánerőforrás kialakításán át a szakmai - kutatási színvonal növeléséig számos olyan feladatot kellett megoldanom kicsiben, mint ami nagyobb méretben várt rám dékánhelyettesként. Az SZTE FOK Fogpótlástani Tanszéken minden kitűzött célt elértünk. Büszke vagyok arra, amit ott elértünk: sok értékes kollégával magas szakmai színvonalat képvisel a tanszékünk, sikerült ötvözni a tapasztalatot a fiatalok által képviselt kompetenciákkal és lendülettel. Sok és újfajta innovációs irány nyílt itt a digitális fogászattól kezdve az implantológián át a legújabb terápiás megoldásokig. Azt is mondhatjuk, hogy a fogpótlástan a fogorvoslás koronája.

 

– A fogorvoslás új iránya új kutatási lehetőségeiket is jelent. Ezt az irányt támogatják a pályázati kiírások?

– Olyan implantátumfejlesztéssel kapcsolatos pályázatban veszünk részt közösen egy versenyszférában érintett céggel, amely a fogágy-betegséggel küzdő páciensek számára új, korszerű implantációs rendszert fejleszt ki. Ennek része a hétköznapi funkciók, a rágásképesség helyreállítása is. E GINOP-pályázat 2020-ban zárul, az állatmodelleken elvégzett kísérletektől kezdve a pacienseken történő monitorizásig számos feladat megoldásában vesznek részt az SZTE FOK munkatársai. Egy másik GINOP-pályázat révén a szájüregi betegségekkel kapcsolatos komplex kutatást végzünk. A Debreceni Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont a konzorciumi partnerünk. Közös célunk, hogy a magyar populációban sajnálatosan gyakori szájüregi daganatok számának a csökkentéséhez hozzájáruljunk kutatási eredményeinkkel, korai diagnosztikai és primer prevenciós megoldásokat kínálva.

 

– Tehát a tanszékvezetői feladatban megmérettetve, az ott bevált modell alapján szállt versenybe az SZTE FOK vezetői posztért, lett ön – egy médiabeli megfogalmazással – az „SZTE legfiatalabb dékánja”?

– A tanszékvezetői, dékánhelyettesi feladatok megoldásával fokozatosan haladtam azon az úton, ami a dékánná választásomig vezetett. Az SZTE kari vezetői közül nem én vagyok a legfiatalabb dékán, mert egy másik kolléga velem azonos korú, ráadásul az SZTE történetében, egy másik karon és egy másik oktató nálam fiatalabb életkorban vállalt dékáni feladatot…

 

– …Talán azért lett „legfiatalabb”, mert fiatalabbnak látszik, mint az életkora? Ez az életmódjának köszönhető?

– Lehetséges. Ugyanis az életemben fontos szerepet tölt be a sport. Nagyon szeretek futni és úszni, de a futballt is jó kikapcsolódásnak tartom. Hobbiból futok, de részt szoktam venni amatőröknek szóló versenyeken, így már tízszer teljesítettem a fél-maratoni távot.

 

– Az viszont kétségtelen, hogy egy fiatal egyetemi kar élén egy fiatalember áll. Az SZTE FOK dékánjaként milyen célokat tűzött maga elé?

– Például azt, hogy új lendületet adjunk a két, rendkívül fontos témát érintő GINOP-pályázati program megvalósításának. Az SZTE FOK erőforrásait átcsoportosítva azokon a pontokon igyekszünk átsegíteni a pályázatokat, amelyekre a költségvetésük nem ad lehetőséget. Így aztán saját pénzforrás és humánerőforrás bevonásával nyújtunk támogatást. Az új dékáni vezetés számára stratégiai kérdés, hogy minél sikeresebben záruljon ez a két pályázati program. A kutatott témák – azon túl, hogy össztársadalmi a hatásuk – hozzájárulnak a program teljesítésébe bekapcsolódó kollégák szakmai előmeneteléhez, a tapasztalatszerzéshez. A napjainkat jellemző versenyben fontos, hogy minél több minősített oktató vegyen részt a hallgatók képzésében, a kutatásban és a betegellátásban. A magyar és az angol nyelvű graduális képzésben az évfolyamok közötti lemorzsolódási arány csökkentését is célul tűztem ki. Monitoring és kontrolling szemlélettel folyamatosan figyelemmel szeretnénk kísérni a veszélyeztetett hallgatók teljesítményét. Például úgy, hogy bizonyos, a feltételrendszer teljesítésében nehézséget okozó tantárgyakból a teljesítmény alakulását havonta ellenőrizzük. Ezekre az adatokra alapozva hatékony felzárkóztatási programot dolgozunk ki plusz gyakorlatok és konzultációk tartásával. Így lehetőséget adunk a hallgatóknak olyan plusz tudás megszerzésére, amivel könnyebben veszik az akadályokat.

 

– Milyen módon kívánja minél vonzóbbá tenni a fogorvosok számára az SZTE FOK munkatársaként elindítható akadémiai pályát?

Összegyetemi szinten is zajlik a képzők képzése, ami új oktatási módszerek elsajátításában segíti kollégáinkat. Ugyanakkor az egyetemi oktatóink számára biztosítjuk a külföldi tapasztalatszerzést is, például konferenciákon való részvételüket támogatva. A világtrendekkel e téren is lépést kell tartanunk. A jelenlegi fogorvosképzésben a nagy tudású és versenyképes szakemberek megtartása is nagy kihívás. Az elkövetkező három évben olyan belső motivációs rendszert alakítunk ki, amivel – teljesítményalapon, és megfelelő munkakörülményekkel – vonzóbbá tennénk az SZTE FOK egészét.

 

Fontosnak tartja, hogy – az előző ciklussal ellentétben – ismét fogorvos áll az SZTE FOK élén?

– Lényegesnek tartom a szakirodalomban való elmélyülést, ami felkészített arra, hogy a dékáni székből is fogorvosként lássak rá a kar egészére. Ez azért is fontos, mert diplomázás után a fogorvos olyan felelős és szakmai kompetenciákkal rendelkezik, hogy szakvizsgával nem kell rendelkeznie ahhoz, hogy azonnal dolgozni kezdjen. Nekem nagyon nagy szerencsém, hogy többféle szakterületen dolgoztam és rálátásom van a kar egészére. Ez azért is lényeges, mert – többek között – új szakvizsga és posztgraduális képzési irányok – például fogpótlástan, orális implantológia, endodoncia, azaz gyökérkezelés szakvizsga – bevezetése vár ránk. Ezek szakmapolitikai feltételrendszerének a kidolgozásában ugyanúgy részt veszek, mint ahogy a kari akkreditációs folyamat végiggondolása is kiemelt feladatunk.

 

 

60 éves álomból valóság?

 

– A folytonosság fenntartása vagy az új kihívásokra való fókuszálás döntött, mikor fölkérte vezetőtársnak dékáni csapatának tagjait?

– Az előző dékáni vezetés tagjai közül a személyem jelenti a folytonosságot. Számomra prioritás, hogy az előző dékáni vezetés által elkezdett stratégiai irányt fenntartsam, a folyamatokat továbbvigyem. A dékáni ciklusokon átívelő programok közül a legfontosabb az EFOP-4.2.1. épület-pályázat. Az előző ciklusban Turzó Kinga dékán és Pelsőczi-Kovács István tanár úr komoly épületpályázati programot állított össze, amelynek a megvalósítása hosszú évtizedekre meghatározza az SZTE FOK életét. E téren kötelező összefogni és kéz a kézben, egymást támogatva a megvalósítást 2020 végére lezárni. Erre az épületfejlesztési programra 60 éve vár a szegedi fogorvosképzés. Olyan professzor elődeink, mint például Tóth Károly, Mari Albert, Fazekas András idején is minden egyes vezetői ciklusban felmerült az új épület igénye. Büszkék lehetünk, ha ez most megvalósul. Az új dékáni ciklusban Radnai Márta professzor vállalta az általános dékánhelyettesi és az oktatási feladatok felügyeletét. Az idén elfogadott szervezeti és működési szabályzatunk szerint önálló klinikai egység lett a betegellátó részleg, amely igazgatójának Stájer Anettet kértem fel, míg tudományos dékánhelyettesi feladatokkal Buzás Krisztinát bíztam meg.

 

– Az infrastruktúrával és kubatúrával kapcsolatos jelenlegi gondjaikat, a „szétszórtságból” fakadó működési problémákat miként oldja meg a Vasas Szent Péter utcai felújított épület?

– Az SZTE FOK jelenlegi Tisza Lajos körúti két épületét el kell hagynunk, ezek egyetemi funkciójáról még folyik az egyeztetés. Az új épület egészét mi használjuk majd. A Vasas Szent Péter utcai fejlesztést is tartalmazó projekt az orvosképzés bővítését szolgáló elképzelés. Lépcsőzetesen emelkedhet nálunk a hallgatók – közte a külföldi fiatalok – száma, ugyanis a képzésbe bevont oktatók számának is növekednie kell. Évi 5-10 hallgatóval emelkedhet a létszám. Az új épület némi kapacitásnövekedést jelent, de nem jelent áttörést a hallgatói létszámban.

 

– Milyen változást hoz, hogy új szervezeti és működési szabályzat szerint dolgoznak?

– A negyed és ötödéves képzés döntően klinikai gyakorlatot jelent, a betegellátásra épül. E szempontból az élen állunk. A képzésünk gyakorlatorientáltsága alapján abszolút versenyképes az SZTE FOK, nemcsak országos, hanem az európai trendek alapján is. Az SZTE FOK-diplomával elméleti tudással felvértezett és mély gyakorlati kompetenciákkal rendelkező hallgatókat bocsátunk ki a munkaerőpiacra. Ez finanszírozási, gazdálkodási szempontból is megváltoztatta az SZTE FOK életét.

 

– Négy éve az SZTE FOK rendezte az ADEE konferenciát. Milyennek látszott az idei, oslói tanácskozás tükrében a szegedi fogorvosképzés?

– A nemzetközi kapcsolatrendszerünket bővíteni szükséges tudományos és oktatási egyezmények terén. Az Erasmus-programok mellett előre kell lépnünk az együttműködések hálójának bővítésében. Az SZTE FOK e téren is nagy tapasztalatokkal rendelkező professzorai közül például Nagy Katalin támogatására számíthatunk. A különböző karok fejlődési irányait látva kitűnt, hogy a pénzügyi hátterünk szűkösebb, a kubatúrával kapcsolatos gondjaink hátráltatják a fejlődésünket. Ma korszerű infrastruktúra nélkül nehéz állva maradni vagy előre lépni a nemzetközi versenyben.

 

– A fogorvosok szegedi konferenciáin kívül milyen hagyományokat visz tovább?

– A szegedi fogorvos találkozó és konferencia 2017-ben különvált a fogágybetegséggel kapcsolatos konferenciától, ahol a parodontológia és fogpótlás, vagyis az implantológia témakörével kapcsolatos kérdéseket tárgyalta meg a szakma. Ennek az áll a hátterében, hogy az immár több mint tíz éves SZTE FOK hagyományait ápoljuk, az alumni tevékenységet élénkítsük. Ugyanakkor e konferenciához illeszkedett idén a MAÁSZ, a Magyar Arc- és Állcsontsebészeti Társasággal együtt 2018 szeptember végén rendezett konferencia. Mert olyan egyesületekkel és társaságokkal szeretnénk gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítani, amelyek az SZTE FOK érdekeit is szolgálják. E konferenciákon a hétköznapi betegellátásban hasznosított új eljárások és protokollokat mutatnak be. Az SZTE FOK oktatói és hallgatói számára nyitott rendezvény, a résztvevők komoly tudásanyagot szerezhetnek.

 

– Az SZTE ÁOK és az SZTE FOK közötti együttműködésen kívül milyen belső integrációban élnek?

– A dentálhigiénikus képzés révén az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karral szoros az oktatási kapcsolatunk. A dékáni beiktatásom után kiemelten fontosnak tartom, hogy e főiskolai diplomát adó képzés curriculumát tegyük versenyképesebbé, ami növelheti a jelentkezők számát és angol nyelvű szakot eredményezhet. Szakmapolitikai kérdés, hogy a jogszabályok révén is elérjük a dentálhigiénikus diplomával rendelkezők foglalkoztatásának a támogatását. Kutatóink együtt dolgoznak az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar munkatársaival, de az SZTE Mérnöki Karral is kooperálunk, például új képzési formák bevezetése terén.

 

– Saját szakmai karrierjét miként építi tovább a dékáni időszakban?

– Kutatási témám az implantológia, az állkapocs-izületi rendellenességek diagnosztikája és korszerű terápiás lehetőségei. A képalkotó diagnosztika terén is végzünk kutatásokat. Ennek nem titkolt célja, hogy témavezetésemmel további PhD-címeket szerezzenek fiatal kollégáim. Jómagam a habilitációt az elmúlt évben sikeresen teljesítettem, ezért az elkövetkező években erősíteni szeretném a tudományos munkámat, az akadémiai pályán előrébb szeretnék lépni.

 

– Maradék szabadidejét mivel tölti?

A négy gyermekemmel. Kihívás számomra az is, hogy a család, a privát szféra és a munka közötti egyensúlyt megtaláljam, a lelki megújulást biztosítja számomra az erős hit. A rekreációs lehetőségek közül szeretek olvasni, sportolni. Nagyon kedvelem Marquezt – nyáron újraolvastam a Szerelem kolera idején című regényét.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.


*

 

FOK_dekan_Turzo_1


A fogászati implantátumok nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kutatási témakörével foglalkozik az SZTE FOK prodékánja, Dr. Turzó Kinga biofizikus és az Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék vezetője, aki a kutatómunka erősítését és az új kari épületet eredményező projekt koordinálást tekinti korábbi vezetői időszaka legfőbb sikerének.

 

– Biofizikusként az SZTE TTIK kötelékéből miért és hogyan került át az SZTE Fogorvostudományi Karra?

Míg a XX. század nagy része az úgynevezett tiszta tudományágak fejlődésének az időszaka, addig a XXI. egyértelműen az interdiszciplinaritás százada. A biológiához, az orvostudományhoz illeszkednek a fizika módszerei, sok a felfedezni való – gondoltam egyetemistaként, amikor a biofizika szakot választottam. A szegedi egyetemen, a JATE Biofizikai Tanszékén 1991-ben kezdtem akadémiai pályafutásomat, oktattam medikusokat is. Az orvostanhallgatók képzése során jól láthatóvá váltak a kapcsolódási pontok kutatási szinten is. A PhD-dolgozatomat 2000-ben védtem meg. Posztdoktorként az Université de Srasbourg Fogorvostudományi Kari kutatócsoportjába kerültem a Nobel-díjas francia fizikusról, Alfred Kastlerről elnevezett alapítvány három hónapos ösztöndíjával. Strasbourgban ismerkedtem meg az implantátumok témakörével, illetve az ott dolgozó szegedi fogorvossal, Dr. Pelsőczi-Kovács Istvánnal. Mivel mindig is szerettem volna alkalmazott tudományokkal, leginkább orvostudományi fontossággal bíró témával foglalkozni, elmélyedtem az implantátumok világában. Erre ösztönzött az is, hogy tudtam: az SZTE Kolloidkémiai Tanszékén Dr. Dékány Imre professzor vezetésével erős kutatócsoport dolgozik ebben a témában. Az SZTE fogorvostudománnyal foglalkozó klinikájára Dr. Pelsőczi-Kovács István vitte a híremet, s az akkori vezető, Dr. Fazekas András professzor azért hívott a klinikára, hogy dolgozzon ott egy olyan kutató, aki gyújtópontként új kutatási irányokat vonz oda. Tehát a biofizikusok közül a fogorvosok közé invitálásom is azt a célt szolgálta, hogy önálló karrá fejlődhessen a fogorvosi klinika, mert az akkreditáció egyik feltétele, hogy az egyetemi kari egység önálló kutatási irányokkal foglalkozó tudományos bölcső legyen. A strasbourgi francia partnerekkel közösen elnyert 77 ezer eurós pályázatunkból vásárolt műszerekkel alapoztuk meg a kutatómunkához szükséges eszközrendszert.

 

 

Kutatóból kari vezető

 

– Az önállóvá lett SZTE FOK tudományos irányvonalának az erősítését tekintette fő feladatának akkor is, amikor vállalta 2012-2015 között a dékánhelyettesi, majd egy ciklusban a dékáni posztot?

– A kari vezetői időszakomban a Kar mindhárom fő feladatát, a betegellátás, az oktatás és a kutatás fejlesztését fontosnak tartottam. A kutatás során végzett munkámat jól mutatja, az eddig 12 PhD-hallgatóm közül hatan már elvégezték a doktori iskolát, s közülük öten az SZTE FOK klinikusai, akik közül három már vezető oktató. Tehát az SZTE FOK kutatói és oktatói utánpótlását segítettem elő azáltal, hogy – egy vezető klinikussal együtt – irányítottam és irányítom a doktoranduszok munkáját. Ugyanakkor kari vezetőként a pályázati munkát is fókuszba helyeztem. Egyedülálló siker az SZTE FOK történetében az így elkészült és nyertes hat pályázatunk, amelyek közül 3 GINOP, 1 OTKA és 2 EFOP. E projektek sikeres megvalósítása pedig ahhoz is hozzájárult, hogy az SZTE FOK-on belül nőtt a kutatók száma. Ez pedig támogatja a kari akkreditációt.

 

– Az önálló kari forma megerősítéséhez milyen feltételt kellett teljesíteni?

– A teljes oktatói-kutatói állomány a dékánhelyettesi időszakom kezdetén 40 személyt jelentett, s közülük csak 12 rendelkezett tudományos fokozattal. Az akkori dékán, Prof. Dr. Nagy Katalin azzal bízott meg, hogy dékánhelyettesként is segítsem ennek az aránynak a növelését. Az akkreditáció akkori feltételeként azt szabták meg, hogy az oktatatók-kutatók közül minden második rendelkezzen tudományos minősítéssel is. Azóta a kart olyan fizikusok, biológusok is erősítik, akik saját kutatási projekteket hoztak az SZTE FOK életébe.

 

– Mondhatjuk, hogy a dékánhelyettesség a dékánság előszobája az ön esetében is?

– Dékánhelyettesként olyan fontos feladatokat kaptam, mint megalapítani az új, oktatási és kutatási irányultságú Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszéket, előkészíteni, majd végrehajtani a már nagyon aktuális curriculum reformot az európai irányelvek alapján, és elkészíteni karunk MAB önértékelését. Eközben tudtam habilitálni is, hiszen a bioanyagok témakörben iskolát alapítottam. Habilitált egyetemi docensként pedig sikerrel pályázhattam a dékánságra.

 

– Az SZTE FOK új dékánjaként önt bemutató interjúban is kérdeztük: a klinikusok miként fogadták, hogy a szegedi fogorvostudományi karnak nem orvosi diplomás a vezetője?

– Az SZTE FOK kari tanácsa bizalmat szavazott nekem, mert olyan területen vihetem előre a kart, amelyek például az ÁOK elméleti intézeteiben biztosítottak, de a FOK-on még sok a lehetőség a fejlődésre.

 

– Ez a támogatottság kitartott a dékáni ciklusa végéig?

– Csapatot szerettem volna építeni, de ehhez a három év kevésnek bizonyult…

 

 

Mérlegen 3 év

 

– Milyen eredmények elérésére volt elég a 2015. júliusában kezdődő dékáni három év?

– Látszott, hogy az infrastruktúrát kinőtte az SZTE FOK, amelynek további fejlődését gátolja a betegellátást, az oktatást és a kutatást egyaránt szolgáló, megfelelő épület hiánya. Dékánként elsődleges célom volt, hogy az egyetemi felső vezetés, a döntéshozók és a társkarok is megértsék: az állami fenntartású egyetemi fogorvosképzésének szüksége van egy új épületre. E téren támogatott a kancellár asszony is, hiszen az épületgondjainkat megismerve látta: fejlődésünk – például a külföldi hallgatói létszám növelésének a – gátja a megfelelő infrastruktúra hiánya. Az utánpótlás kinevelése mellett arra vagyok a legbüszkébb, hogy az SZTE intézményfejlesztési tervébe a dékánságom idején került be az SZTE FOK épületigénye.

 

– Kikre számíthatott az épületfejlesztési terv kidolgozásában?

– Az EFOP-4.2.1-16-2017 pályázat megvalósítását szolgáló program összeállításában nagyon sokat segített az SZTE FOK dékáni hivatalának akkori vezetője, Révészné Kocsis Eszter, továbbá az akkori általános és klinikai dékánhelyettes, Dr. Pelsőczi-Kovács István és Dr. Vályi Péter, a Paradontológiai Tanszék vezetője. Így a jelenlegi 3 épületünkből használt aktív területnél 1300 négyzetméterrel nagyobb lesz a Vasas Szent Péter utcai volt II. számú Szakorvosi Rendelőintézet épülete a felújítást és 5 százalékos bővítést követően. Az szerettem volna, ha az adminisztráció, a felmérések, a statisztika, vagyis a rutinfeladatok mellett tudjunk valami plusz értéket is teremteni. Ilyen érték az épület projekt és a tudományos munka erősítése, ami köszönhető a három egyetemi docensként is dolgozó dékánhelyettesnek.

 

– Mi került a mérleg másik serpenyőjébe, azaz mely célokat nem, vagy csak részben sikerült elmérni?

Át kellett világítani a tanszékek munkáját, betegellátásbeli szerepüket. A racionális működés felé mozdulást jelentette, hogy a negatívba forduló költségvetésünk egyensúlyát helyrebillentsük. A gazdálkodási problémák megoldását dékánként azzal kezdtem, hogy az átoktatási szerződést megújítottuk az SZTE ÁOK-val úgy, hogy – köszönhetően Prof. Dr. Bari Ferenc dékán úrnak – az eredmény mindkét kar megelégedésére szolgált. Áttekintettük a szerződéseket, racionalizáltuk a műszer- és anyagbeszerzést. Arra törekedtem, hogy átlátható és szabályszerű legyen a működés. Végül egyensúlyba hoztam a kari költségvetést, pici pozitívummal adtam át az új dékáni vezetésnek.

 

 

Külföldről nézve

 

– A költségvetési nehézségek áthidalásában is szerepet játszik a kari alapítvány?

– Közhasznúsága miatt át kellett világítani, majd módosítottuk a Szegedi Fogorvosképzésért Alapítvány alapító okiratát, a segítségért hálás vagyok Dr. Dabis Erzsébet bírónőnek. A kari alapítvány pénzforrásai: a konferenciáink bevétele, illetve a partner cégek támogatása. Alapítványunk pályázati rendszere évente háromszor nyújt arra lehetőséget, hogy a fiatal oktatók 250-300 ezer forintnyi támogatásával részt vehessenek konferencián vagy továbbképzésen, miközben népszerűsítették az SZTE Fogorvostudományi Karát.

 

– Az SZTE FOK számára milyen előnyöket hozott – például a külkapcsolatokban –, hogy a kar korábbi dékánhelyettese és prodékánja nem a szegedi, hanem a bukaresti egyetemen tanult biofizikát?

– Brassói születésű vagyok, a bukaresti egyetemen szereztem diplomát, ahol a biofizika szakirány nagyon erős volt. A szegedi fogorvosképzéshez kötődő külföldi kapcsolataim egyrészt a strasbourgi posztdoktori időszakból származnak. Másrészt dékánhelyettesi korszakomból, amikor 12 új Erasmus-szerződést sikerült megkötni. Ezek közül több esetben is sikeres tudományos kooperációval kezdődött az együttműködés.

 

– Egy külföldi diák mit talál vonzónak a szegedi fogorvosképzésben?

– A gyakorlatorientáltságot. Az SZTE FOK hallgatói korán bekapcsolódhatnak a betegellátásba, a legegyszerűbbtől az átlagoson át a bonyolult esetekig számos olyan fogorvosi beavatkozást igénylő problémával szembesülnek, amire például egy spanyol vagy francia medikusnak nincs lehetősége. Az angol képzés színvonalát megerősítettük, folyamatosan növeltük a jó előképzettséggel rendelkező diákok számát.

 

 

Jövőképek

 

– Hogyan kell elképzelnünk: milyen lesz 2020-tól az SZTE FOK épülete?

– Az SZTE FOK 10. születésnapja alkalmából készült kiadványunkban Dr. Vályi Péter foglalta össze, mi mindent „tud” majd a fogorvosképzést, a kutatást és a klinikai ellátást szolgáló új épület. Ott „…minden olyan funkció helyet kap, amely szorosan összefügg az oktatással. A betegellátó tevékenység mellett az Orális Biológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék európai színvonalú laboratóriumai és a kari adminisztráció költözésével valamennyi kari egység az új infrastruktúrában kap helyet.

Az 1974-ben átadott rendelőintézet teljes építészeti és gépészeti korszerűsítésen esik át, hogy megfeleljen a XXI. századi követelményeknek. Új épületrészek kialakításra is sor kerül..”. Ilyen lesz a beépített magastető, a Kossuth Lajos sugárút felöli új épületszárny, „ezáltal nagyjából másfélszer nagyobb alapterület áll majd a jelenlegihez képest rendelkezésünkre”. A „bővülő hallgatói létszám kiszolgálására két különböző típusú tanlaboratóriumban: 30 helyett 50 egység kap helyet, és hozzávetőleg másfélszer több egységkészülék” működik ott. A járóbetegek számára „kibővülő terekben, komfortosabb közlekedést, várakozást” tud majd az SZTE FOK biztosítani. Az épület tagolása a tanszéki struktúrához igazodik, az oktatótermek, illetve a hallgatók és a kar dolgozói szociális helyiségei, a közösségi terek is bővülnek. A tanszékekhez kapcsolt multifunkciós helyiségekben 25-30 fős csoportok szemináriuma ugyanúgy helyet kaphat, mint a fogorvosok továbbképzése, mert e termekben a szomszéd rendelőben zajló beavatkozásokat élőben közvetíthetik.

 

– Milyen jövőbe mutató hagyományokat ápol az SZTE FOK?

– A szegedi fogorvos-találkozó és a szeptember 30-i kari napi ünnep megszervezésére egyaránt büszke vagyok, mert egy korábbi hagyományt sikerült feltámasztanunk, ami erősíti az SZTE FOK alumni mozgalmát. A humánpolitikai sikerekre is büszke vagyok. Például két professzor erősítette tovább az SZTE FOK oktatói gárdáját: Dr. Radnai Márta visszajövetele az SZTE FOK Fogpótlástani Tanszéket, míg Dr. Madléna Melinda a Fogszabályozási és Gyermekfogászati Tanszéket erősíti. Az is szép eredmény, hogy a dékénhelyettesként dolgozó Dr. Baráth Zoltán sikeresen megtartotta habilitációs előadását. Dékáni időszakomban kifejezetten törekedtem a tudományos teljesítmény fokozására, aminek eredményeként az 50 főállású oktatónk-kutatónk közül szinte minden második, pontosan 22 rendelkezik tudományos minősítéssel. E tény majd sokat nyom a latban a 2019-ben esedékes akkreditáláskor.

 

– A dékáni ciklusa vége felé járva beadta egyetemi tanári pályázatát, majd visszavonta. Miért?

– Szakterületem a bioanyagok élő szervezetbe történő integrációjának vizsgálata. Megfeleltem az egyetemi tanári követelményeknek, ezért nyújtottam be a pályázatomat: a klinikai doktori iskolával álltam kapcsolatban, hiszen oda tartozik a fogorvostudományi program. Ám ezt egyesek úgy értelmezték, hogy „fogorvos professzorságra törekszem”. A félreértés tisztázására nem állt elég idő rendelkezésre, ezért inkább visszavontam a programomat. De nincs veszve a dolog, hiszen 99 százalékos készültségű az egyetemi tanári pályázatom

 

– Több doktorandusszal, köztük klinikusokkal is foglalkozott dékáni időszakában. A vezetői terhek átadásával felszabaduló időt mivel tölti?

A fogászati implantátumok nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kutatási témakörével bekapcsolódtam az SZTE FOK első jelentős, az iparral való együttműködést ösztönző GINOP-pályázata megvalósításába. A fogászati implantátumok sikeressége attól is függ, hogy a lágyszövetek, azaz az íny miként fogadják a beültetést. Ezért az implantátum felületén olyan részt akarunk kifejleszteni, amelyik meggátolja az ínygyulladást. Tehát az ínybetegségek megelőzése szempontjából fontos fejleszthetéseken munkálkodunk. E széles sprektumú – a sejtkultúra vizsgálatoktól kezdve az állatkísérleteken át a klinikai szakaszig – projekt megvalósításán nagyon jó csapatban dolgozom. Tehát a tudománnyal ismét több időt foglalkozhatom, miközben az oktatási feladataimat változatlan intenzitással ellátom. Az SZTE FOK Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék vezetése mellett a tapasztalatommal bármikor a kar és az egyetem vezetőinek rendelkezésére állok, s ezt ki is használják például az új épülettel kapcsolatos pályázatunk, vagy az idegen nyelvű képzés koordinálásakor. Magánemberként mindig is érdekelt a kézművesség: régebben sokat varrtam, mostanában bútorfestéssel kezdtem foglalkozni.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna


Az SZTE kari vezetőivel készült további interjúk:

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A nemzeti alapú jogászképzés nemzetköziesítése az SZTE ÁJTK-n

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Óriási fejlesztések kapujában az SZTE Általános Orvostudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Kifelé és befelé szóló üzenet az SZTE BTK bővített neve

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A „segítő szakmák” újító továbbfejlesztője az SZTE ETSZK


Pillanatfölvétel a dékánoktól – „Prémiumképzései” egyediségét is növeli az SZTE GTK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Új épületről álmodik az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Átalakítja belső rendszerét a 90. éves SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A műszaki képzés bővítése az SZTE Mérnöki Kar jövője

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Felkészült részese a magyar agrárium korszakváltásának az SZTE MGK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A folyamatosság biztosítása az SZTE TTIK egyik sajátossága

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Újjászülető épületbe újabb funkciókat is költöztetne az SZTE Zeneművészeti Kar

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE KK Osztrák Könyvtárának és az SZTE BTK Osztrák Tanszékének közös szervezésében
  • november 20.
    18:00 - 19:00
    A SZAB Tudósklub és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvénye. A beszélgetés résztvevői: Dr. Csikós Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens, Prof. Dr. J. Nagy László professor emeritus, Dr. Csernus Sándor egyetemi docens és Dr. Dékány András egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói. A beszélgetést vezeti: Dr. Lénárt András egyetemi adjunktus (SZTE BTK) Prof. Dr. Anderle Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének alapítója és vezetője hosszú éveken keresztül, nemzetközi szinten is a hispán világ kiemelkedő kutatójának számított, ma is meghatározó szaktekintély. Magas rangú magyar és nemzetközi kitüntetések, számos önálló kötet és tanulmány mutatja, hogy Spanyolország és Latin-Amerika kapcsán széleskörű tudással rendelkezett, amit iskolateremtő egyetemi oktatóként és kutatóként évtizedeken keresztül osztott meg hallgatóival és az olvasóközönséggel. Halálának második évfordulóján pályatársai, barátai idézik fel emlékeiket Anderle professzorral kapcsolatban, amely segítségével kirajzolódik egy rendkívül színes és izgalmas pálya képe.
  • november 20.
    19:00 - 20:00
    Műsor: I. Brandenburgi verseny, valamint a C-dúr szvit lesz hallható
  • november 21.
    14:00 - 18:00
  • november 21.
    16:00 - 17:00
    A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Kérjük, látogatási szándékát jelezze a Tudós Klub kezdete előtt Biacsics Boglárkánál e-mailen a biacsicsb@richter.hu címen!