SZTE magazin

Benedekfi_nyito

A szegedi zeneművészeti kartól egészen az Oscar jelölésig

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendkívül tehetséges zenészek nagyon fiatalon kötelezték el magukat választott hangszereik mellett. Benedekfi Zoltán (hegedű) 7 évesen került zeneiskolába, testvérét, Benedekfi Istvánt (zongora) 11 évesen íratta be édesanyjuk. Mindketten egyetértenek abban, hogy édesanyjuknak köszönhetik a zene szeretetét és a tehetséget is.



Mikor döntöttek úgy, hogy teljes mértékben a zenének szentelik az életüket?


– Én már az első pár zongoraóra után. A szüleim próbáltak lebeszélni, azzal érveltek, hogy egy ötödik-hatodikos gyerek még nem tud ebben felelősen dönteni. Amikor kijöttem az első zongoraóráról már tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni – emlékezett vissza Benedekfi István. – Nekem negyedikes koromban meg kellett hoznom egy nagy döntést, választanom kellett a hegedű és a foci között. Természetesen az első mellett döntöttem, hiszen ekkor már 4 éve hegedültem. A középiskola után testvéremmel együtt tanultunk a Szegedi Tudományegyetemen, ahol Szecsődi Ferenc volt a tanárom. Neki köszönhetem azt az inspirációt, amiből felnőttként is merítek, illetve a zene szeretetét és tiszteletét is – tette hozzá testvére.


IMG_7461


Milyen kapcsolatban vannak Alma Materükkel, a Szegedi Tudományegyetemmel?


– Az SZTE Zeneművészeti Karán tanultam 2002 és 2007 között. Jelenleg a Zongora Tanszékén tanítok kötelező zongorát, emellett korrepetítor is vagyok. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy beágyazódtam az egyetembe, rengeteg lehetőséget kapunk az Alma Materünktől, az egyetemi rendezvények rendszeres fellépői vagyunk. 2012-ben elnyertem Szeged Város Alkotói Ösztöndíját, amelynek köszönhetően megkomponálhattam a Szent-Györgyi Albert himnuszt. A szegedi egyetemnek készített mű szövegét Janik László írta. Az első bemutató 2012-ben volt, majd 2017-ben a Szent-Györgyi Napokhoz kapcsolódó egyetemi díjátadón zenekarral és kórussal csendülhetett fel a mű. Ez pedig egy óriási lehetőség volt – mesélte Benedekfi István.


– Testvéremhez hasonlóan én is a szegedi egyetemen tanultam. Sajnos gyorsan eltelt ez a pár év, de ez idő alatt is sok lehetőséget kaptam, számos versenyen vehettem részt. A ZMK egy elég kicsi kar, ebből adódóan pedig eléggé családias a hangulat. Szecsődi Ferenc tanár úrtól rengeteg támogatást kaptam. Rendszeresen fellépünk az Őszi Kulturális Fesztiválon, doktoravatókon, diplomaátadókon is – tette hozzá Benedekfi Zoltán.


– Tavaly az egyetemen egy új kurzust is elindítottunk egyedi kezdeményezésre, „Néma film, élő zenével” címmel. Ezt Füzi Izabella álmodta meg, ő a filmekből, mi pedig a zenéből készülünk fel. A filmek hangulatát a korabeli stílusban idézzük fel. Ahogy nézzük a filmet, mi úgy követjük le azt a zenével. Ez egy nagyon improvizatív jellegű óra. Végig a film alatt helyben alkotjuk meg hozzáillő zenét, ami nagyon fárasztó. Rövidebb-hosszabb filmek egyaránt porondra kerülnek. A kurzus iránt nagy az érdeklődés, idén már 80 hallgató vette fel – mesélte a testvérpár.


IMG_7496


Védjegyükké vált a „két ember négy hangszer effektus”. Mit is jelent ez pontosan?


– Ez tulajdonképpen egy fantázia név. A kifejezés azt jelenti, hogy a fő hangszer mellett más hangszereket is be lehet vonni a műsorba, olyanokat, amelyek nem képezik a fő profilunkat. Így tudunk könnyűzenét vagy éppen filmzenét is játszani. A testvérem kiválóan dobol, amit a könnyűzenében lehet a legjobban hasznosítani. Ebből jött az ötlet, hogy próbáljuk ki a dobot és hegedűt együtt, vagyis miközben hegedül, közben lábbal dobon kíséri. A zongora mellett pedig elektromos zongora, vagy szintetizátor kerül a zenébe. Így szólal meg a négy hangszer sokszor egy időben két ember kezében. Ez rendkívül egyedülálló, ugyanakkor nagyon megterhelő szellemileg és fizikailag is. Technikailag nagyon nehéz kivitelezni, komoly tervezést igényel, mivel a dob és hegedű formációban könnyen „egymásnak eshet” a két hangszer, hiszen nagyon hamar elfárad a kéz. Viszont remekül kifejezhető ezzel a módszerrel a már védjegyünkké vált nagyon romantikus, bátran használt zenei ízek. Sok területre merészkedünk, szeretünk kísérletezni. A hatalmas, csúcs-és mélypontokkal vegyített, romantikus, melodikus világ az, ami sok emberben mély érzelmeket vált ki. Próbálunk az érzelmekre, a szenvedélyre hatni a zenével – mondta el a két zenész, akiktől azt is megtudtuk, hogy kedvenc műveik között szerepel Puccini Bohémélete, Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányának zenekari változata, de természetesen Liszt Ferenc és Beethoven műveit is előszeretettel hallgatják.


Nevükhöz kötődik a vietnámi Dung dot (Ne égesd el) című film zenéje. Milyen érzés egy Oscar-díjra jelölt film zeneszerzőjének lenni?


– Az Oscar-díj gála idegennyelvű film kategóriájában jelölték a filmet, ugyanis Vietnám ezt delegálta a filmfesztiválra. A film igaz történet alapján készült, a címe magyarul azt jelenti, Ne égesd el. A vietnámi-amerikai háború idején játszódik, egy önkéntes vietnámi doktornőről szól, aki naplójába jegyezte le a háborúban átélt szörnyűségeket. Később megölték, az amerikai hírszerzés pedig, ahogy nyomultak előre és foglalták el a területet, maguk mögött mindent felégettek. Egy vietnámi katona megtalálta a naplót, és kérte, hogy azt ne égessék el, így megőrizték, majd visszavitték az orvosnő anyukájának. A film, illetve a filmzene a 19. Fukuokai Nemzetközi Filmfesztiválon, Vietnámban elnyerte az Arany Sárkány díjat, valamint a Times magazinban is megemlítették a filmet. Természetesen nagyon nagy élmény volt ez mindkettőnknek – mesélte Benedekfi István és Benedekfi Zoltán.


Szöveg: Kocsis Bernadett

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng

SZEM_magyar_borito SZEM_angol_borito