SZTE Info

Kiemelt_Megyek_utanad_RR

Ősbemutató – az egykori szegedi egyetemista, Grecsó Krisztián regénye a színpadon „szerelmi leltár"

Megyek utánad – Grecsó Krisztián nagysikerű regényéből most először készül színpadi mű. Az ősbemutatót a MASZK Egyesület szervezésében 2018. szeptember 28-án tartják az alkotók. A regényről és színpadi adaptációjáról a Grecsó-kutató Szántai Márkot, az SZTE BTK doktoranduszát kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Semmit magamról.” E Móricz-sort választotta mottónak Grecsó Krisztián. Az egykori szegedi egyetemista ma ismert és elismert író. „Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül?” – kezdődik a 2014-ben napvilágot látott Megyek utánad című regény kiadói is könyvesbolti ajánlója. Jogos a kérdés: Grecsó Krisztián szövege kulcsregény, vagy szerelmes regény, vagy fejlődésregény, vagy…?


UNKP_Szantai_M


– A Megyek utánad nem kulcsregény, mert nem az a fontos, hogy felfedezünk-e olvasóként valós személyeket, eseményeket, bár szinte minden Grecsó-könyv esetében el lehet játszani ezzel. Szerelmes regénynek sem nevezném, egyrészt, mert ez a kategória a lektűrhöz vezetne el, másrészt, mert itt a szerelmek története inkább csak keret a főhős-elbeszélő Daru önmegértéséhez. Leginkább fejlődésregényként azonosíthatjuk, annak is egy olyan változataként, amely döntően egy fókuszt követve, a párkapcsolatok krónikája révén ragadja meg a személyiségváltozások természetét.


Grecso_konyvborito

Szereti-e Grecsónak ezt a regényét? Miért?


– Az önmegértés felől olvasva folytatása a Mellettem elférsz (2011) című könyvnek. A Mellettem inkább a családi történetek, a Megyek utánad pedig az egyéni sors segítségével folytat önanalízist. A tét nem is az, hogy el lehet-e mesélni egy ember életét a szerelmein keresztül, mert persze, hogy el lehet, inkább az az érdekes, ami összeáll ebből, ahogyan elvezet az elbeszélő én megértéséhez egy ilyen közelítés. Tanulságos irodalmi kísérlet, hogy íróilag hogyan lehet ezt megoldani, és az olvasó számára is adott az önmagára ismerés lehetősége – ezért érdekes számomra ez a regény.

 

Mit gondol Grecsó idővel kapcsolatos meglátásairól?


– A Grecsó-szövegek jellemzően a múltbéli, kollektív és személyes történetek determináló erejét hangsúlyozzák. A szereplők sorsa mindig a múltban gyökerezik, legyen ez személyesen megélt, családi, vagy a szűkebb-tágabb terekhez kötődő esemény. Egy titok napvilágra kerülése megváltoztatja az életüket, vagy éppen a felderített múlt segít megérteni tetteiket, gondolataikat. A terek mellett az időnek, sokszor a különböző időpillanatok párhuzamos mozgásának is kiemelt szerepe van ezekben a művekben.

 

Mi az a három ok, amiért ezt a Grecsó-művet elolvasásra ajánlja annak, aki még nem lapozott bele?


– Az életművel ismerkedők számára azért lehet jó kiindulópont, mert számos elemet tartalmaz a Grecsó-könyvek által megrajzolt szöveguniverzumból: a jellegzetes vidéki és fővárosi helyszíneket, valamint a sorsukkal, múltjukkal, önazonosságukkal küzdő figurákat. Ez a látszólag könnyedebb, szerelmi történeteket felvonultató könyv (amelyben a szerelmi történetek sem olyan könnyedek, sőt) ráadásul sok minden másról is szól: kirajzolódik benne a huszadik századi történelem egy-egy szelete, az elbeszélő hetvenes-nyolcvanas évekbeli gyermekkorának háttérdíszleteitől egészen a délszláv háborúig. Mindeközben folytonosan reflektál az irodalmi hagyományra is, Móricztól József Attilán át saját művekből vett lírai és prózai intertextusokig.

 

Mit gondol: egy regény színpadi változata hogyan hat az olvasóra, az alapműre, a szerzőre?


– Fontos, hogy a néző ne a regény maradéktalan visszaadását várja a darabtól, hanem arra legyen kíváncsi, hogyan formálódik az anyag, miként jelenik meg a történet színházi térben. Ez mindig izgalmas, korábban a Mellettem elférsz című regényből is készült színpadi verzió, 2014-ben mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban, hosszú hónapokon át teltházzal futott. Az, hogy ez az előadás mennyiben értelmezi át a regényt, kiderül a szegedi ősbemutatón, de annyi biztos, hogy új megvilágításba helyezi, kedvet csinálhat az olvasáshoz, újraolvasáshoz.

 

*


megyek_utanad_foto


A Grecsó Krisztián-Bíró Bence: Megyek utánad szerelmi leltár ősbemutatója 2018. szeptember 28-án 19 óra 30 perckor kezdődik a Régi Zsinagógában (Szeged, Hajnóczy utca 12.)

Grecsó Krisztián regényét színpadra írta: Bíró Bence. Szereplők: Mészáros Béla, Kurta Niké, Baki Dániel. Látvány: Ottlik Jikka. Fény: Lukács Sándor, Turcsányi István. Asszisztens: Vincze Petra. Rendező: Dékány Barnabás.

Az előadás a MASZK Egyesület (Szeged), az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében készült. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap Színházművészet Kollégiuma. Belépőjegy: 2000 Ft, diákigazolvánnyal 1500 Ft.


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Révész Róbert, Bobkó Anna, Dékány Barnabás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 22.
    09:00 - 10:00
    Idén is sok szeretettel várjuk a kikapcsolódni vágyó volt és jelenlegi hallgatókat és az egész családot az SZTE Alma Mater családi-és sportnapjára!
  • június 22.
    18:30 - 19:30
    Edward Steichen nagyon jókor élt lehetőségeit illetően, leszámítva a két világháborút. Előbb festészetet tanult Párizsban, majd fotóit New York legnevesebb alkotója vásárolta és állította ki; később műfajt teremtett, és az első modern divatfotóssá vált. Hamarosan a legmagasabban fizetett hivatásos fotográfus volt, ő rendezte a világ leglátogatottabb kiállítását, és vezette a New York-i Modern Művészetek Múzeumának fotóművészeti részlegét. A fotográfia művészetté emelésének kulcsfigurájaként azokban az évtizedekben alkothatott, amikor az amerikai álom valóságra volt váltható, s kinevelte azon fotósok nemzedékét, akik ezt az álmot később tovább éltették és lerombolták. Steichen a sűrűjében volt, s élete a fotográfiában a fényképezés történetének egy meghatározó szakasza. Előadó: Kis Péter, fotográfus az SZTE fotográfusképzésének oktatója Az előadást követően tartjuk az American Corner PARAFRÁZIS című fotópályázatának díjátadóját.
  • június 24.
    12:00 - 19:00
  • június 28.
    11:00 - 12:00
  • július 3.
    16:00 - 19:00
    Szeretettel várunk mindenkit foltvarró foglalkozásunkra Christalena Hughmanick, amerikai textilművész vezetésével. A patchwork az amerikai népművészet része - a kreatív önkifejezés és a történetmesélés eszköze. Egy rövid előadást követően varrás- és textilfestés-technikákkal ismerkedünk meg, majd a szabadság témakörében elkészítjük saját négyzeteinket, melyek majd részét képezik a Freedom Quilt nevű kollektív művészeti alkotásnak.