SZTE Info

Kiemelt_KE_BTK

Sorozatélmény a 19. században – az SZTE BTK színei a Kutatók Éjszakáján

Színes előadás-sorozatok közül válogathattak az érdeklődők az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának épületében barangolva 2018. szeptember 28-án, a Kutatók Éjszakáján. A nyelvészeti, antik irodalmi és régészeti programok mellett az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék oktatói közül például Hansági Ágnes egyetemi docens a 19. század egyik népszerű műfajáról, a tárcaregényről mesélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 19. század emberének is szüksége volt valamire, amely napi szinten szórakoztatta, és kiemelte a hírek és a munka valóságából. Olyan élményt igényeltek a több mint száz évvel előttünk élt őseink is, amely elég izgalmas, hogy minden nap időt szakítson rá, sőt ne bírjon leállni vele. Igen, olyan lehetett ez, akárcsak egy 21. századi brazil sorozatról beszélnék. A tárcaregény műfaja pontosan valami ilyesfélét (is) biztosított a kor újságolvasójának, aki mindennap kezébe vette a friss napilapot. A tárcaregény műfajának jellemzőiről és hatásáról az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék egyetemi docense, Hansági Ágnes beszélt a Kutatók Éjszakáján.


Az SZTE Kutatók Éjszakája programon készült fényképek itt megtekinthetőek.


A 19. század első évtizedeiben megjelent folyóiratok, hírlapok sok mindent hoztak magukkal, a hírek, tények, hirdetések napi szinten jelen voltak az emberek életében. Ugyanakkor ezek a cikkek a(z olykor mégiscsak kegyetlen) valóságban tartották az olvasót, vagy akár még mélyebbre, a valóság különböző rétegeibe húzták őt. Az embereknek igényük volt a valóságból való kilépésre, így pedig a kulturális rovatra, mely nem közöl tényeket, nem reklámoz és nem láncol le az objektivitás szürke küszöbére, hanem kreatívitásra késztet, szórakoztat és társalgási témát biztosít, olyan emberek között is, akiknek talán nem is lenne miről beszélniük. A szélesebb körű olvasóközönség megszólítása is a célok közt szerepelt. Fontos szemponttá vált, hogy olvassanak a nők és a nem politizáló férfiak is.

 

A könyvkiadás a 19. században is rengeteg pénzbe került, a könyvekhez való hozzáférés is elég komoly összeget igényelt, így a középosztály nem nagyon tudott a könyvek közelébe férkőzni. Tehát a hírlapok tartalmán kellett változtatni: a politikai, gazdasági tartalmak, reklámok mellett a szórakoztató tartalomnak is meg kellett jelennie. Így került be a hírlapba a szórakoztató és rövid történet, melynek műfaja először a novella volt. Az átütő sikert azonban a tárcaregény érte el, melyet igazából folytatásos regényként értelmezhetünk, és ebből adódik sorozathoz hasonló mivoltja. Hisz az olvasó mindennap kézhez kapott egy darabot a történetből, mindig a legizgalmazabb résznél megszakítva a cselekményt.

 

A kor nagy regényeinek útja is a tárcaregénytől indult a megjelenésig. Többségük tárcaregényként, azaz részenként jelent meg először, majd ha így meggyőződtek arról, hogy a nagyérdemű igenis éhezik erre a történetre, könyvként is kiadták. Remek példa erre akár Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése, de Jókai is folyamatosan jelen volt a tárcaregény műfajában. Itt pedig máris állást foglalhatunk a a tárcaregény minőségét illető vitában – értékes vagy nem? – fogalmazott az előadó, aki szerint egyértelmű, hogy nem silány szórakoztató anyag volt ez. Igaz, mint minden irodalmi műfajnak, a tárcaregénynek is megvoltak a rétegei, de a kor alapvetően nem húzott éles határokat az úgynevezett alacsony és magas irodalom közé.

 

A tárcaregény hatása vitathatatlanul erőteljes volt, hisz elsősorban kulturális táplálékot kínált, melyre akkoriban kevés példát találunk, emellett szabályozta az olvasás idejét, az olvasó bármennyire szeretett volna is tovább haladni, a történet folytatását csak másnap kaphatta kézbe. Rövid szöveg megfelelő helyen félbeszakítva, rövid, de erős impulzus, nagy hatás – a valahogy így festett a hamar divattá lett műfaj képlete. Szintén fontos szempont – Hansági Ágnes szerint – az egyidejű befogadás jelensége, mely hasonlít a színház performalitására, azaz tematizál, aktuális problémákat dolgoz fel, így teremtve diskurzust az emberek között. Nem válogatja olvasóközönségét, széleskörben szól mindenkihez, társadalmi státusztól és előképzettségtől függetlenül.

 

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZAA tárcaregény jelentette a teret, ahová a kor embere kiléphetett a valóságból, napi szinten, kultúrával érintkezve. Ez az a sorozatélmény, melyet később a televízió közvetített – emlékeztetett Hansági Ágnes. Az SZTE BTK irodalomtörténésze hozzátette: bár ma már könnyebben jutunk hozzá a könyvekhez, a tárcaregény műfaja – ha nem is olyan divatosan, de – még ma kulturális táplálékot ad egy-egy folyóiratban.

 

Ferencz Hedvig

 

Korábban írtuk:

Konfliktusszimulátorok – 7 történelmi társasjáték a Kutatók Éjszakája program bölcsészinnovációja

Középpontban a tudomány: több száz program a kutatók éjszakáján

Természettudományos érdekességek a Kutatók Éjszakáján

Egészségtudományi különlegességek a Kutatók Éjszakáján

Mezőgazdasági témájú programok a Kutatók Éjszakáján

Bölcsészettudományi érdekességek a Kutatók Éjszakáján

Társadalomtudományos szenzációk a Kutatók Éjszakáján

Szavazás és pályázatok a Kutatók Éjszakája programjai között

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 16.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 16.
    16:00 - 17:00
    Emlékező beszédet mond: Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója, valamint Dr. Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke A megemlékezést követően a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen mutatják be Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze „A zsidó lakosság igen hazafias” Hódmezővásárhelyi zsidó katonák az első világháborúban című kötetét. A szerzővel Szigeti János középiskolai tanár, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség tagja beszélget.
  • június 16.
    17:00 - 18:00
    A Délvidék Kutató Központ kiadványai közül a Délvidéki Szemle folyóiratról, továbbá Fejős Sándor: Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867-1918), Pető Bálint: A szentesi sajtó kezdetei (1871-1883) című kötetéről a szerzőkkel Prof. Dr. Zakar Péter (elnök, Délvidék Kutató Központ; SZTE BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszék), Dr. Döbör András (történész, SZTE JGYPK), Dr. Forró Lajos (a Délvidék Kutató Központ alelnöke) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében
  • június 16.
    18:15 - 18:45
    A Gondolat Kiadó gondozásában a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar „90 éve Szegeden” jubileumára megjelent kartörténeti monográfia, A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868-1947) című kötetéről a szerzővel, dr. Fizel Natasával (neveléstörténész, SZTE JGYPK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.