SZTE magazin

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Könyves vakáció – Fedezzük föl Juhász Árpád Egzotikus Európáját!

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Indiánnak lenni nem volt veszélytelen játék a gyerekkoromban. Egy kicsit idősebb társunkat az ÁVO vitte el Recskre, ahonnan 1953-ban sem engedték el, mert egy várpalotai bányába hurcolták rabmunkára. Ennek a gyerekjátéknak a titokzatossága annyira megragadott, hogy egyik múlhatatlan ifjúkori vágyam volt eljutni az indiánok földjére – emlékezett vissza Kóborló Farkas, azaz Juhász Árpád, a televíziós személyiségként is közismert geológus arra, milyen élmények vonzották Amerikába, ösztönözték utazásokra.

 

 

Időutazás, sztereotípiák nélkül

 

Kalandjairól mesélt, Európa egzotikus vonásait villantotta föl a hazai természettudományos ismeretterjesztés doyenje, Juhász Árpád a 90. Ünnepi Könyvhét kiemelt szegedi rendezvényén, a 2019. június 14-i könyves beszélgetésen és az azt követő dedikáción. (A könyves program meghívója itt elérhető.)


Juhasz_A_UI

 

– 60 évvel ezelőtt, 1959-ben Európában kezdtem el a csavargásaimat – árulta el mosolyogva Juhász Árpád. Az Egzotikus Európa című kötet időrendben haladva több mint 400 oldalon mutatja be a geológus sztorikkal színesített felfedezéseit egészen 2015-ig, a legkisebb unokával Szlovénia szurdokaiban tett túráig.

 

A tekintélyes kiadvány 428 oldalon, oldalanként 2-3 saját és családi fotóval 66 fejezetben mutatja be Európát, az itteni 13 nagyobb régiót, illetve 45 független országot és 7 egyéb területet. (Juhász Árpád: Egzotikus Európa című művének teljes borítója megtekinthető itt.)


Egz_Eu_borito

 

– Nem nagyon szeretem a számokat. Egy geológus milliókban, esetenként milliárdokban számol, mire elér az emberi történelem kezdetéig – mondta Juhász Árpád. – Az európai utazásaimat sorra vettem, bár e legújabb kötetembe nem fért bele mindegyik. Első utam, 24 évesen a Magas-Tátrába vezetett, s aztán is sokat barangoltam a Felvidéken. A környező országok közül Ausztriában is megszámlálhatatlanul sokszor túráztam. Egyes területeken, például Erdélyben olyan sokszor jártam, oly gazdag az összegyűlt anyagom, hogy abból egy külön könyv is születhetne… Így, az Egzotikus Európába ágyazottan óhatatlanul kirajzolódik a Nagy-Magyarország koncepció…

 

Időutazás, miközben egy geológus felfedező és egy „profi kiránduló családfő” élményeinek az összefoglalása is az Egzotikus Európa. Megtudjuk, hogy egyik őse a Krakkóhoz közeli Wieliczkán tanulta a bányamesterséget. Kiderül, hogy Juhász Árpád 1957 és 1962 között a Természettudományi Múzeum Ásvány-kőzettárában dolgozott, hogy először 1963-ban kapott útlevelet nyugatra, s akkor is csúcsra tört, az Alpokba igyekezett, de azért becsülettel megnézte mindazt a városokban és falvakban, amit illik… Fotózta 1966-ban a tetovói kamaszokat és 2014-ben Valér unokáját a Hernád-áttörés kijáratánál…

 

– Az utazásoknak minden válfaját kipróbáltam – idegenvezetőként, kutató-biológusként, televíziós szerkesztőként, és így tovább. A szakmai útjaim és a családom túrázásainak a története is beleszövődött e kötetbe… Útinaplót írtam kézzel, később a kirándulások pihenőidejében diktafonra mondtam az élményeimet. Minden apróságot leírtam vagy rögzítettem. A köteteim és a filmforgatókönyvek írásakor rájöttem: csak a nagyon nagy emlékek maradnak meg, míg a történetet hitelesítő apró mozzanatok kiesnek az ember memóriájából. A feljegyzéseimnek, hangfelvételeimnek hála olyan történeteket tudok felidézni a múltból, amelyek megmagyarázzák, miért egzotikus vidék a többségünk által a legjobban ismert kontinens, Európa is – hangsúlyozta munkamódszerét vázolva. – A sztereotípiákat kerülve olyan jeleneteket kerestem, amelyek eltérnek az egy-egy országról alkotott általános képtől. Így például Svájcnak, amelyet „a béke országaként” jellemeznek, én bemutatom „katonai arcát” egy 1984-es történettel…

 

 

A turistaözön előtt és után

 

A vulkánok jelentik a „leget” Juhász Árpád számára. A geológus többször is eljutott ma is működő európai tűzhányókhoz. Hasonlóképpen mágikus jelenségnek tartja az északi fényt vagy a skandináv országokban az öklömnyi csillagok látványát...

 

– A létszámváltozás a legszembetűnőbb – jelentette ki, mikor a turistákkal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük. – Például az első skandináviai utamon, amikor eljutottam Norvégiában a Nordkinn-fokra, akkor még a szabad sziklafalak pereméről lehetett megnézni az éjféli napot. E csodálatos látvány ma már nem élvezhető, mert teljesen beépítették a környéket, tapasztaltam, mikor oda legutóbb, 2006-ban, visszatértem. Ez szinte minden európai helyszínre jellemző: mindent beépítenek, mindenhol nagy a tömeg. Egy hegy vonzereje megsemmisül, taszítóvá válik, mert annyira sok emberrel lehet találkozni túrázás közben is. A természetközeliség ma már alig-alig megélhető élmény. Ezért kerestem föl és írtam meg itt azokat a rejtett zugokat Európában, amelyekre ellátogatva valamiféle intim kapcsolatba kerülhetünk a félig-meddig érintetlen természettel.

 

A turistaözönben „sokat fényképezni, keveset látni” mentalitáson szeretne változtatni a könyveivel és filmjeivel Juhász Árpád.


Juhasz_A_dedikal_2

 

– A Medicina Kiadó régi Panoráma útikönyveivel olvasmányt vesz kézbe az ember, ugyanis e kötetek olyan részleteket, történelmi és művészeti vonatkozásokat tartalmaznak, amelyeket a helyszínen úgysem lehet elolvasni, mert ott, az adott nevezetességnél erre már nincs idő. E felkészítő olvasmányok egy korábbi kor tempóját jellemezték – ismerte el. – Mára minden felgyorsult, az információ beszerzésének módja is. Így aztán az elmúlt évtizedek alatt az útikönyvek praktikus tanácsok gyűjteményévé redukálódtak. Ezt a típusú felületességet ebben a könyvemben is igyekeztem elkerülni. Ezt lehetővé tette, hogy régi emlékeket idézek föl nosztalgiázós írástechnikával. Az itt közölt és újraközölt fotóim jó része dokumentum értékű. Saját fényképeimen tudom bemutatni a gleccserek hosszának a rövidülését, az emberi környezetben végbement változásokat. E fotókkal és a történeteimmel azt az Európát rögzítem, amely az én életem során is óriásit változott – mondta, s ezzel mintha válaszolt volna a kötet Előszavát záró kérdésére is: „Lehet, hogy könyvem még dokumentum lesz a 20. századi Európáról?”

 

 

A tudománynépszerűsítés magasiskolája

 

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ismeretterjesztési Bizottsága tagja; a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) természettudományi stúdió vezetője – olvasható Juhász Árpád életrajzában a geológusról, aki számos könyv szerzőjeként és filmsorozat szerkesztőjeként mutatott példát a tudománynépszerűsítésre is.

 

– Rádióban és televízióban egyaránt redukálódott a tudományos ismeretterjesztés, bár külön csatornákat működtetnek. A tudomány tisztelete eltűnt. Az internet sok tudományosnak tűnő kérdést dob föl a világhálón, amelyeket óvatosan kell kezelni. Ennek ellenére óriási internethasználó lettem, főleg azért, hogy ismertté tegyem a sorozataimat és a könyveimet.

 

A globális klímaváltozás az egyik legtöbbet tárgyalt téma a neten. Az összetett probléma megvilágítására írta meg Juhász Árpád a Gleccserek a Föld hőmérői című könyvét.

 

– A spontán természeti változás és az emberi bűnös beavatkozási mértékének az aránya még vitatott, de a stop-táblát máris ki kéne tenni, hogy megállítsuk a földi légkör hőmérsékletének további emelkedését... Két dolog harcol a világban egymás ellen – összegzett Juhász Árpád. – A mérleg egyik serpenyőjében a hatalmas demográfiai robbanás, ugyanakkor a másikban ott a természeti erőforrások, közte elsősorban az iható, tiszta víz mennyisége csökkenésének a fenyegető veszélye…


Medicina_Juhasz_A.

 

A tudománynépszerűsítést küldetésének tekinti az évi 50-60 kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó Zrt. A vezérigazgató, Farkasvölgyi Frigyesné kiemelkedő színvonalúnak tartja a 62 éve működő kiadó gondozásában megjelenő, gazdagon illusztrált és igényes műveket, köztük számos, a Szegedi Tudományegyetem munkatársaihoz kötődő kiadványt. Példaként említette az SZTE orvos- és egészségtudományi képzéseiben használatos szakkönyveket, illetve az ismeretterjesztésben fontos szerepet betöltő Panoráma-sorozatot. Az utazásai révén a tudománynépszerűsítés magasiskoláját kialakító Juhász Árpáddal és Szegeddel is régi a kiadó munkakapcsolata. A Medicina vezérigazgatója kiemelte: Juhász Árpád Katasztrófák évtizede című, 1992-ben kiadott kötetét is Szegeden mutatták be először, hasonlóképpen az Egzotikus Európa itteni premierjéhez. A Medicina fontosnak tartja, hogy önálló könyvesboltjában nyújtson szolgáltatásokat az olvasóknak és a tanulni vágyóknak Szegeden, az egyetemi városban.

 

– Nemcsak a kemény tudós geológus szempontjait, hanem a jó humorú családos ember, vagyis Juhász Árpád portréját is megrajzolja az Egzotikus Európa – jelentette ki a kötet felelős szerkesztője. Valovics Andrea a legnehezebb feladatnak a Juhász Árpád által az eddigi utazásairól készített és összegyűjtött több tízezer fotó közti válogatást tartotta az Egzotikus Európa születése körül bábáskodva. – Nagyon szerethető szöveg- és fotógyűjtemény állt össze – mondta a dedikálással kísért szegedi könyvbemutatón a szerkesztő, aki maga is óriási élményként élte meg, hogy a fényképeken és a könyvbeli történeteken keresztül megismerhette a „nagy tudománynépszerűsítő utazó”, Juhász Árpád személyét és Európa eddig mások által még meg nem rajzolt egzotikus vonásait.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.


A 90. Ünnepi Könyvhétről írtuk:

Az SZTE utcára viszi a tudományt a 90. ünnepi könyvhéten is

 

Könyvhét 2019 – Grecsó Krisztián, az SZTE volt hallgatója ajánlásával nyílt meg az olvasmányok ünnepe

 

*

 

Olvassunk novellát! – Szilágyi Zsófia, az SZTE irodalomtörténész professzora ajánlásával

 

Könyvhét 2019 – Alma materében, rendhagyó irodalom órán beszélt Gellérfi Bence, az SZTE munkatársa első verskötetéről

 

Könyvhét 2019: „A hagyománnyal próbáltam meg legózni” – mondta Pál Sándor Attila a Balladáskönyvéről

 

Könyvhét 2019 – Jogtudósok titkai és titkosszolgálati múltjuk

 

Könyvhét 2019 – A polisz fogalma közelebb visz bennünket a megapolisz megértéséhez

 

Könyvhét 2019 – Az SZTE hallgatóját, Pejin Leát kérdeztük a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című első kötetéről

 

Könyvhét 2019 – A kétszáz évvel ezelőtti mindennapokról és a jogi kultúra fejlődéséről is vallanak a jobbágyvégrendeletek

 

Könyvhét 2019 – Társasjátékokkal rendhagyó tanórát prezentáltak, a Dugonics téren bemutatóztak az SZTE történelem szakos hallgatói

 

Könyvhét 2019: Lehetséges? – az SZTE TTIK mesterszakos hallgatójának mesekönyve a környezetvédelemről

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng