SZTE Info

Könyvhét 2019: „A hagyománnyal próbáltam meg legózni” – mondta Pál Sándor Attila a Balladáskönyvéről

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar egykori hallgatójának, Pál Sándor Attilának az új kötetét mutatták be a 90. Ünnepi Könyvhéten. Így lett 2019. június 12-én, a Grand Caféban a Balladáskönyv a főszereplő.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Miért a ballada műfaját jelöli a cím és mit jelent a szerző, Pál Sándor Attila számára ez a műfaj? Hagyomány vagy feldolgozható, alakítható forma? Pál Sándor Attilával a Balladáskönyvről Molnár H. Magor beszélgetett.


Balladaskonyv_UK

 

Az első kérdés arra irányult, hogy mikor jött a ballada iránt való érdeklődés, a balladáskönyv ötlete, kiemelve, hogy már az előző kötetben is voltak balladás-versek. A szerző elmondása szerint a Balladáskönyvet megelőző kötet, a Dühő is olvasható úgy, mint egy népköltészeti gyűjtemény imitációja, azaz a ballada témakör is érdekelte már akkor, rengeteg népballada gyűjteményt olvasott. Tehát inkább a népballada felől közelíti a ballada műfaját és az előző kötetben szereplő versek kapcsán érezte: e köré talán húzható lenne valami, ez tűnt egy evidens iránynak.

 

A címadás kérdése is felmerült. Molnár H. Magor hangsúlyozta: több „Balladáskönyv” címmel megjelent gyűjtést, kötetet is találhatunk. Ilyen például Kallós Zoltán, Sinka István vagy a Diákkönyvtár sorozatban megjelent ballada-kötet is. De vajon hol helyezné el Pál Sándor Attila saját kötetét a cím által teremtett kontextusok mezejében? A válaszból kiderült: a szerző inkább a diákkönytáras kötethez hasonlítja a sajátját, a sokrétűsége miatt. Ott megjelenik Arany János, Villion és több népballada is. Ugyanígy Pál Sándor Attila is több irányból problematizálja a dolgokat, nemcsak a hagyományt tekintve.

 

A kötet mottói is középpontba kerültek. Ezek között szerepel egy Rakovszky illetve egy Arany János idézet, melyeket olvasás közben maga is felfejt az olvasó. Ugyanakkor a harmadik mottó – „Régi dolgok ezek, de valódiak” – nem felfejthető. Így a szerző elárulta: e mottóként felhasznált mondat családi körben hangzott el, hisz mikor betér nagyszüleihez, nagyapja mindig sokat mesél, az említett mondat pedig egy-egy ilyen alkalommal mindig elhangzott a történet végén. Funkciója pedig talán abban rejlik, hogy míg a másik két mottó nagyon irodalmi, addig ez meg nagyon nem. „Ugyanakkor valójában egy csodálatos fikciós probléma. Bennem ragadt” – mesélte Pál Sándor Attila. – „Ha valami csak a fikcióban ragadt, attól még lehetne valódi.”

 

Konkrét népballadák parafrázisai is megjelennek kötetben. Így például Kőműves Kelemen vagy Farkas Sándor balladája. E szövegek világosan mutatják, hogy milyen hagyományokat követnek. De a kötet sokféle ballada-típussal rendelkezik, mert a szerző – elmondása szerint – nem csupán aktualizálni szeretett volna balladákat. Hogyan viszonyulnak ezek a szövegek a hagyományhoz, a ballada klasszikus formáihoz? Miben mások mint a hagyományos ballada és miben kapcsolódnak hozzá? Pál Sándor Attila véleménye szerint a hagyomány az sosem oltári szentség, amelyet csak tisztelni kell, ápolgatni, babusgatni. Ehelyett a hagyományt használni kell, feldolgozni újra és újra. Pontosan ez történik a Balladáskönyv teljes egészében.

 

Pál Sándor Attila előveszi, feldolgozza majd elveti a ballada klasszikus hagyományát, megfosztja kultikus voltától. Nem nyújt formai receptet, nem a hagyományos rímeket követi, ezért balladáit akár daloknak is nevezhetné. A balladatöredékként megnevezett szövegek néhol hosszabbak mint egy másik oldalon felbukkanó egész ballada. Így átértelmeződik a töredék, mely nem a mű terjedelmét, zárt avagy lezáratlan jellegét érinti, hanem magát a jelentést. Töredék-felfogásában a balladatöredék úgy töredék, hogy elméletben köré tudna írni egy balladát. Így lehet létjogosultsága mindennek: mert minden mögött ott áll egy komplett ballada.


Balladakonyv_kozonseg

 

A dal a megnevezés Pál Sándor Attila szerint azért lehetne helytálló, mert ezek a szövegek a ballada műfajához közelítve igen erőteljesen érintették a popzene, az amerikai folk zene irányát is. Ekkor egy szál gitárral kísérve bárminek lehet egy-egy balladája. Ő is ilyen szabadon közelített hozzá. Arra törekedett azonban, hogy mindenik versben legyen egy epikus mag, valami sejthető, de alig felbontható és ennek minimális felvillantásai, így megteremtve a balladisztikus felépítést.

 

– Érdekes, ahogyan Pál Sándor Attila témájában is megújította a romantikus ballada világát, hisz középpontba kerültek a természettudományok, a tudományos témák úgy illeszkednek a műballada műfajához, hogy ilyen jellegű balladai hagyomány valójában nincsen – hangsúlyozta Molnár H. Magor. – A kötetben erőteljesen dominálnak a szövegek a kommunizmusról – például Csernobil, Kádár János, Ceaușescu neve köszön vissza. Itt pedig felmerült a kérdés: miért nyúl vissza? Mert bár a kortárs lírára jellemző, hogy visszamegy és darabkákat hoz a kommunizmusból, itt mégis másképp történik ez. Pál Sándor Attila kapcsolódása a kommunista időszakkal a család felől érthető. A szerző ’89-es születésűként jelentőségteljesnek találta, hogy míg szülei, nagyszülei életének nagy részét uralta az a rendszer, az ő és generációjának gyerekkora pontosan annak romjain „épült”. Ezt megérteni, feldolgozni nagyon fontos dolog – tette hozzá.

 

Pál Sándor Attila balladái erőteljesen kötődnek saját személyéhez, ezért azokat Molnár H. Magor én-balladákként is emlegette a könyvbemutatón. Ez a személyesség szintén új lehet a ballada klasszikus hagyományát tekintve, azonban teljesen természetes, ha a folk zene irányából szemléljük. A szerző új kötete elővesz egy műfajt, de nem egy szempontból közelít hozzá, ötvözi az azt körülvevő hagyományokat, beemel és kiszed dolgokat, s mindebbe saját magából épít bele. Nemcsak formákat, de témákat is ötvöz, a személyességtől a tudományosságon át más nemzetek népballadáinak parafrazálásig minden felsejlik a balladai homályban. Balladaként olvasható dalok, dalokként fellépő balladák, egésznek mutatkozó töredékek és homályos, sűrített egész szövegek lakják be a kötetet, melyek alapja a magyar népballadai hagyományban fellelhető.

 

Ferencz Hedvig

Fotó: Új Krisztina


A 90. Ünnepi Könyvhétről írtuk:

Az SZTE utcára viszi a tudományt a 90. ünnepi könyvhéten is

Könyvhét 2019 – Grecsó Krisztián, az SZTE volt hallgatója ajánlásával nyílt meg az olvasmányok ünnepe

Könyvhét 2019 – Jogtudósok titkai és titkosszolgálati múltjuk

Könyvhét 2019 – A polisz fogalma közelebb visz bennünket a megapolisz megértéséhez

Könyvhét 2019 – Az SZTE hallgatóját, Pejin Leát kérdeztük a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című első kötetéről

Könyvhét 2019 – A kétszáz évvel ezelőtti mindennapokról és a jogi kultúra fejlődéséről is vallanak a jobbágyvégrendeletek

Könyvhét 2019 – Társasjátékokkal rendhagyó tanórát prezentáltak, a Dugonics téren bemutatóztak az SZTE történelem szakos hallgatói

Könyvhét 2019: Lehetséges? – az SZTE TTIK mesterszakoshallgatójának mesekönyve a környezetvédelemről

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig
  • szeptember 20.
    12:00 - 13:00
  • szeptember 20.
    14:00 - 15:00
    Az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Onkológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 20.
    16:00 - 17:00
    Program:
    16.00 Megnyitó
    16.15 Boros Gábor (KRE-ELTE): Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában
    16.45 Kérdések és válaszok
    17.00 Rembeczki Eszter (SZTE): Egység és közösség a 17. század „új” filozófiájában
    17.20 Schmal Dániel (PPKE)
    17.40 Pavlovits Tamás (SZTE): A kora újkori filozófiai kánon problémái
    18.00 Szünet
    18.15 Vita
  • szeptember 20.
    16:00 - 18:00
    At the opening event of the 2019/20 season, IATEFL Creative Café hosts Beatrix Price (ELTE), an experienced teacher and teacher trainer, who invites us to explore aspects of teaching young learners and upper primary pupils.
    Movement And Games in the (Interactive) Class - MAGIC: We are not magicians but we can bring some MAGIC into the EFL classroom. With movement and games, songs and rhymes we can engage our learners, help serve their physical development and support flexible, mobile thinking. With different low- and high-energy level activities we can maintain good discipline, create an ideal framework for the lesson and optimise timing to achieve lesson objectives. We can develop our learners’ fine and gross motor skills through movement, their imagination through role-play and their social competence through group and pair work. Second language acquisition is a fairly long but delightful journey for the child, full of excitement and challenge, from movement to understanding, from a global, universal totality to individual mastery.