SZTE Info

Kiemelt_hallgatok_j

Érdekes kurzusok, nem csak szegedi egyetemistáknak: „Önkéntes tárlatvezető lehetsz!”

„Lássanak, ne csak nézzenek a látogatók egy-egy kiállításon!” – fogalmazta meg az SZTE bölcsész hallgatója, hogy miért jelentkezett a REÖK Önkéntes Tárlatvezetői Programjára. A 17. Táblaképfestészeti Biennálén, de Aknay János Égi és földi geometria című életmű jellegű kiállításán is beszélgettünk önkéntes tárlatvezetést tanuló egyetemistákkal.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Lehetetlen minden egyes kiállított alkotást ugyanolyan alapossággal megnézni. Akkor hagy igazán mély nyomot bennünk egy-egy tárlat, ha az ott bemutatott festmények közül 3-5 előtt megállunk, azokról mélyebben beszélgetünk. Így kapcsolódhatunk igazán az egész kiállításhoz, sőt: a művészettörténet egészéhez – avatott be múzeumpedagógiai módszerébe Csúri-Magosi Rita. A New York-i Pratt Institute képzésén megtanultakat, illetve a budapesti Szépművészeti Múzeum önkéntes tárlatvezetőjeként gyűjtött tapasztalatait Szegeden is kamatoztatni szerette volna. A korábban az SZTE Gazdaságtudományi Karán diplomát szerző Csúri-Magosi Rita ötletével a REÖK – Regionális Összművészeti Központ vezető kurátorát, Nátyi Róbert művészettörténészt, a Szegedi Tudományegyetem oktatóját kereste meg.


Natyi_UI

 

Docent program és múzeumpedagógia

 

A REÖK gazdag kiállítás kínálatára támaszkodva 2018 tavasza óta – többek között – az SZTE hallgatóinak is meghirdetik az önkéntes tárlatvezetői programot. Legközelebb 2019 áprilisában indul tanfolyam – Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora, az SZTE JGYPK egyetemi docense szakmai felügyeletével, Csúri-Magosi Rita múzeumpedagógus koordinálásával. A képzésre a muzeumpedagogia@reok.hu email címen jelentkezhetnek azok az érdeklődők, akik vállalják, hogy a tanfolyam elvégzését követően legalább két évig a program résztvevői maradnak. Ez havi két tárlatvezetést, illetve a folyamatosan változó kiállításokra való felkészülést foglalja magában.


obkentes_tarlatvezetok_2_BA
Fotó: Bobkó Anna

 

– Már az első felhívásra, 2018 júniusában több mint húsz művészetbarát jelentkezett. Az önkéntes tárlatvezetők első, 15 fős csoportjának kétharmada az SZTE hallgatójaként vette föl a képzőművészet titkaiba beavató kurzust – árulta el a múzeumpedagógus. – Az angolul „Docent Program”-nak nevezett módszer lényege, hogy a kiállítást ismerő „Docent”, azaz tárlatvezető – egy mediátorhoz hasonlatosan – közvetít a mű és az érdeklődő között, bemutatja a műveket a látogatóknak.

 

A REÖK-re mint múzeumra, a tárlatrendezés belső finomságaira is kíváncsi az SZTE BTK filozófia mesterszakos hallgatójaként a kurátor specializációt választó Kanyó Csilla. A szegedi bölcsészhallgató a gyakorlati fogások ellesésére, a képek elrendezéséből adódó üzenetre fókuszált.

 

– Szeretem az indulati festészetet. Örülök, hogy ez is platformot kap a REÖK kínálatában – magyarázta. Kanyó Csilla a tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a REÖK mint kiállítási tér, a tagoltságával, a kisebb és nagyobb termek váltakozásával feladja a leckét a kurátoroknak. Az épület műemlék jellege is kihívást jelent a tárlatrendezőknek.

 

„Kreatív önkéntes tárlatvezetők várják a látogatókat” – ajánlotta a regionális sajtó is a REÖK-beli, interaktív, kérdés-felelettel izgalmassá tett sétákat a képzőművészet iránt érdeklődők figyelmébe. A REÖK óvodai és iskolás csoportoknak is kínál múzeumpedagógiai foglalkozásokat, tárlatvezetést.

 

 

A szegedi REÖK a művészet palotája

 

A „Kortárs Szeged I.” tárlat is szerepelt a REÖK 2007-es, 7 részből álló kiállítási kínálatában. A REÖK – Regionális Összművészeti Központ termeiben az indulás óta egymást váltogatják a mindig más okok miatt izgalmas kiállítások. Például a 10. esztendejét 2017-ben ünneplő REÖK 16 tárlattal csábította a szecessziós épület belső tereibe a művészet iránt rajongókat.


hallgatok

 

– Az irodalom és a képzőművészet kapcsolatával foglalkozom, ezért jelentkeztem önkéntes tárlatvezetőnek – jelentette ki Németh Zsófia. Az SZTE BTK magyar mesterszakos hallgatója úgy véli: fontos küldetés egy-egy tárlat üzenetét közelebb vinni az emberekhez. Kiemelte, hogy például a 2018. év nyári táblaképfestészeti biennáléja a kortárs művészek nagy lehetősége, amit kifejez, hogy az ország minden pontjáról érkezett alkotás a szegedi kiállításra.

 

Szabad bölcsészet alapszakra jár a Szegedi Tudományegyetemen Csernus Anna. Esztétika-művészettörténet specializáción és modern magyar irodalom minoron mélyíti tudását, amit jól kiegészít a tárlatvezetői tapasztalat.

 

– Múzeumi munkára készülök. A képességeim fejlesztésére láttam jó lehetőséget a REÖK-központú önkéntes tárlatvezetői kurzuson – fogalmazta meg Márczi Zsófia, hogy az SZTE filozófia mesterszakján a kurátor specializáció választása mellett miért tartotta fontosnak egy kiállítás részleteinek a belső megismerését.

 

 

„Időt kell hagyni a képeknek…”

 

Mit és hogyan mutatnak be az önkéntesek egy tárlat anyagából? Például? Több mint három évtizede ad teret Szeged a táblaképfestészettel foglalkozó művészeknek, a REÖK 6. alkalommal fogadta be a műveket 2018 nyarán. A 2019. év egyik szenzációja Aknay János Égi és földi geometria című életmű kiállítása.

onkentes_tarlatvezetok_BA
Fotó: Bobkó Anna

 

– Az adott kiállítás koncepcióját úgy vázoljuk, hogy teremről teremre haladunk – indult hallgatóival együtt a REÖK termeibe Csúri-Magosi Rita. Minden térben kiemelnek egy-egy érdekességet az önkéntes tárlatvezetők. A csoportfoglalkozáson elhangzott, hogy például a kiállítás párhuzamba állítható más programokkal, például a táblaképek és a könyvhét programjai közötti összefüggést fel lehet villantani.

 

– Időt kell hagyni a képeknek, hogy kihámozhassuk a nézőjüknek szóló jelentéseket. A legutóbbi órán Kazimir Szeverinovics Malevicsnek egy alkotását, az egyik legabsztraktabb képét elemeztük. Minél tovább néztük, annál izgalmasabb gondolatok fogalmazódtak meg köztünk, például az égboltról, az univerzumról, a semmiben rejlő mindenről – emlékezett Márczi Zsófia. A kurátorsággal ismerkedő egyetemista javaslata, hogy egy-egy festmény előtt álljunk meg, adjunk időt arra, hogy beleláthassuk az üzenetét.

 

 

Az SZTE művésztanára a példa

 

Ott-jártunkkor a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz– Művészettörténet Tanszékén 2007 oktató Kántor Ágnes festményénél állt meg a tárlatvezetést tanuló egyetemisták csoportja. Kántor Ágnest – a többek között – Szegeden, Pécsett és Debrecenben is önálló tárlattal jelentkező művésztanárt, úgy tűnt, ismerik az SZTE hallgatói. Egy percig mindannyian csak nézték a 17. Táblaképfestészeti Biennálén falra került Kántor Ágnes-alkotást. Egymást kérdezgetve, a kérdőjeles mondatokra felelgetve sorra vették a színek, a háttér, a vonalak üzenetét.


IMG_8482

 

„Találsz meghatározó irányt a képen, amit le tudnál rajzolni egy lapra?” – fordult az egyik fiatal a társaihoz. „Föltűnő a horizontvonal, a trapézvonal” – hangzott a válasz. „A naracssárga dobozok a magasfeszültséggel hozhatók összefüggésbe” – vélekedett a harmadik.

 

„Milyen szereplők említhetők meg e képen?” – született az újabb kérdés. „A madarak. A varjak-hollók… Erről Alfred Hitchcock Madarak című filmje jut eszembe” – árulta el benyomását a megszólított. „Ehhez milyen érzelmeket tudsz társítani?” – folytatódott a kérdéssorozat. „A Madarak című filmhez baljós és frusztráló érzés, rossz ómen kapcsolódik. Holott a varjak a valóságban játékos madarak és társasági lények…” – hangzott a válasz.

 

„Az elsődleges és másodlagos benyomások közül melyik az erősebb, ha a képre nézel?” „Talán a köd és homály miatt Hitchcock az erősebb. De színek, a domináns és kellemes kék miatt jóérzésem van…” „Irodalmi olvasmányélményekből mire asszociálsz?” „Edgar Allan Poe-tól A Holló című verse… Talán.”

 

„Mindezt hogyan tudnátok egybefésülni?” „Kettős érzésem van a festményt nézve: nem látjuk, mi rejt a köd, a varjak környezete is homályos, ám a kép fő színei, még a kékek is, kellemesek. Nem tudom eldönteni, hova billen a kép.” „Kitennéd a szobádba?” – szól a mindent eldöntő választ provokáló utolsó kérdés. „Ki” – hangzik kórusban az „ítélet” az önkéntes tárlatvezetőktől a klasszikus tájkép stílusban megfestett, a mai környezetünket, a vulgáris tárgyainkat profánul bemutató Kántor Ágnes-festményről.


REOK_hallgatok_2

 

A lokálpatriotizmusból fakadó érdeklődésre is választ tudnak adni az önkéntes tárlatvezetőnek tanuló egyetemisták. Az SZTE-hallgatók az „art docens” szerepben a táblaképfestészeti biennálétól kezdve a Mihályfi-gyűjteményen át Aknay János életmű kiállításáig, majd az ezt követő tárlatokon is segítik a műalkotás befogadását, a mű és nézője egymásra találását.

 

Szöveg és fotó: Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *