Az orvosbiológiai kutatásban elért kiválóság és innováció előtt tisztelegve, filmsztárok társaságában köszöntötték Karikó Katalint és az mRNS-alapú vakcina fejlesztőit – magyar idő szerint – 2021. október 6-án kora hajnalban, a New York-i Őssejt Alapítvány gáláján. A Szegedi Tudományegyetem gratulál Karikó Katalinnak az eddig elért eredményeihez, elnyert díjaihoz.

Sorra kapja a jelentősebbnél jelentősebb tudományos és unikális elismeréseket Karikó Katalin. A legnagyobb „ékkő” sorsáról hírt adó 2021. évi „Nobel-hét” előtt megnéztük: szeptember utolsó és október első napjaiban milyen elismeréseket kapott a nemzetközi hírűvé lett, a Szegedi Tudományegyetemről indult magyar biokémikus. Kiderült: hat új és különleges „gyöngyszem” került az egyre hosszabb díj-sorozatba.

„Heuréka! – Megvan!” Ezt mikor érezte először kutatóként Karikó Katalin, aki az mRNS orvosi alkalmazási lehetőségéről először szegedi egyetemistaként hallott? Erre a kérdésre is válaszolt a Dr. Paul Janssen-díja bejelentésének napján, amikor a kitüntetést alapító J&J cég programján influenszerekkel és vakcinafejlesztőkkel találkozott.

A törékeny mRNS-molekulán alapuló technológiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin kapta meg a legnagyobb francia kitüntetést, a Grande Médaille-díjat. Ebből az alkalomból a világhíressé lett tudós, az SZTE díszdoktora és volt hallgatója életútját is bemutatja a Francia Tudományos Akadémia honlapjáról elérhető kisfilm és sajtóközlemény.

Meghökkentő találkozások és különös díjak kísérik 2021-ben az mRNS-terápiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalint. A közel négy évtizedig visszhangtalanul, de keményen dolgozó kutatóra az utóbbi kilenc hónapban díjeső hull – a „köszönömtől” kezdve a díszdoktori címeken át a milliós pénzjutalommal is járó érmekig. Például 2021 szeptemberében öt rangos díj elnyeréséről kapott hírt, öt elismerést személyesen és kettőt virtuálisan vett át, s még nincs vége a hónapnak.

Az egész világ élőben nézhette a rangos orvostudományi kitüntetés, az Albany-díj átadó ünnepségét 2021. szeptember 22-én. Az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb szponzori támogatásával járó díjjal honorálta az Albany Orvosi Egyetem, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman, valamint Barney S. Graham eredményei együttesen elvezettek a Covid-19 világjárvány elleni hatékony vakcinához.

A hírvivő RNS megelőzési és terápiás célú fejlesztése terén elért eredményeiért Karikó Katalin biokémikus, valamint az Özlem Türeci és Uğur Şahin orvos-házaspár kapja a 2022. évi „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat”. A patinás, 70 éves kitüntetés a második olyan elismerés, amelynek együtt örül a Covid-19 betegség elleni küzdelemben kulcsszerepű BioNTech cég három vezetője.

„Az mRNS-vakcina kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért” ítélték oda a Keio Orvosi Díjat Karikó Katalinnak – jelentették be japán idő szerint 2021. szeptember 15-én. A Szegedi Tudományegyetemen biológussá vált és biokémiából doktorált kutató munkássága elismeréseként érmet és 10 millió jen – körülbelül 27 millió forint – jutalmat kap.

A COVID-19 vakcinák gyors kifejlesztését tette lehetővé a módosított RNS-technológia, a világra szóló felfedezés, amely a Karikó Katalin és Drew Weissman kutatópáros érdeme. Ezt ismeri el a 2022-es Breakthrough-díj, amelynek élettudományi kategóriájában az mRNS úttörőit tüntetik ki – jelentették be 2021. szeptember 9-én. A 3 millió dollár pénzjutalommal együtt járó kitüntetést „tudományos Oscar-díjnak” is nevezik.

Az orvostudomány területén a legrangosabb svájci díjat, a Reichstein-érmet vette át 2021. szeptember 6-án Karikó Katalin. A módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását szabadalmaztató biokémikus, a BioNTech cég alelnöke, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora és egykori hallgatója ezzel „a Nobel-díj tágas előszobájába lépett”.

Óriási érdeklődést keltett az SZTE a SZIN-en – nagyon sokan fordultak meg az elmúlt héten az Egyetem futurisztikus sátránál, ahol a szórakoztató programokon felül az érdeklődők hasznos információkkal és élményekkel lettek gazdagabbak.

Világcsúcs a kémiában, hogy az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén Czakó Gábor kutatócsoportja már kilenc atomból álló összetett rendszerben is pontosan követni tudja az atomi mozgást. Az ezt leíró tanulmányt 2021. augusztus 9-én hozta nyilvánosságra a Nature Chemistry. A vezető kémiai szaklap immár a harmadik cikket közli az SZTE elméleti kémikusaitól, ami egyetemi, és országos szinten is rekord.

Tisztelgésül a szintetikus mRNS-alapú technológia szabadalmaztatójáról, Karikó Katalinról nevezték el a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Iskola új ösztöndíját. A vakcinakutatás és fejlesztés területén dolgozó kutatók számára alapított „Karikó ösztöndíjat” kinek adná a névadó? Ezt is megkérdeztük az SZTE világhírű alumnájától.

Rekord és siker, hogy a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetéből 6, azon belül egyetlen tanszékről 4 fiatal kutató nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia 12 éve létező „Lendület” programjának támogatását. A „legLENDÜLETesebb” cím, e rendkívüli eredmény mögé néztünk, s újabb „leg”-ekre bukkantunk.

Az élettudományi és fogorvostudományi kutatások, a régészeti és az anyagtudományi vizsgálatok eredményességéhez is hozzájárul az SZTE mikro-CT készüléke. A műszer révén például a 3D nyomtatott testek mechanikai tulajdonságairól is rangos tudományos lapokban publikáltak a Szegedi Tudományegyetem kutatói és partnereik.

A Nemzetközi Űrállomás DESIS szenzorának programozott űrfelvételeit elemzik a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának kutatói a Mezőhegyesi Ménesbirtok munkatársaival közös projektben. Az egyedülálló földmegfigyelési kísérlet kiváló lehetőséget nyújt a termesztett növények megfigyelésére a különböző fejlődési szakaszokban.

A koronavírus-járvány ellen küzdő kutatóknak, valamint a szellemi tulajdonvédelem terén kiemelkedően teljesítő szakembereknek ítélték oda a Jedlik Ányos-díjat. Az öt kitüntetett közül három – Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus és Dr. Dékány Imre kutató vegyész, valamint Dr. Szecskay András jogász – kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.

A vezető egyetemek rangsorában rendre kiválóan szerepel az SZTE, a tudományterületekre lebontott listákon pedig folyamatosan tör a csúcs felé, többek között a fizika oktatásában. A Szegedi Tudományegyetemen végzett fizikusokat tárt karokkal várják a legnagyobb cégeknél és az olyan világszervezeteknél is, mint az MIT vagy a NASA.

24 órából áll egy nap Karikó Katalin, az SZTE alumnája, a Covid19-világjárvány megfékezésére hivatott mRNS alapú vakcina kifejlesztését kutatásaival megalapozó biokémikus életében is. Magyarországi látogatása egyik szakaszára, 2021. május 3-7. között kísérőjéül szegődtünk. Az Akadémia székházától induló és az Emberi Méltóság Tanácsánál záruló munkahetének filmjéből 24 inspiráló pillanatot emeltünk ki.

Egyes kender alapú termékek jogi szabályozását is megváltoztathatja egy nemrég megjelent tudományos cikk. Csupor Dezső egyetemi docens (SZTE Gyógyszerésztudományi Kar) kutatói ötlete nyomán elsőként kerestek választ a kérdésre: Mi történik az e-cigarettában elpöfékelt kenderszármazékkal, a CBD-olajjal?

Több neves szaklap publikálta azokat a tudományos eredményeket, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem kutatói értek el az agykutatás területén. Dr. Lőrincz László Magor az, SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi docense és kollégái, svájci, amerikai és brit tudósokkal együttműködve vizsgálták az agy működését és gyógyszerezési lehetőségeit.

„Beszélgessünk a nők helyzetéről és érvényesüléséről napjainkban az orvostudomány kutatási területein!” – javasolta a Doktoranduszok Országos Szövetsége OEO. Neves kutatónőket, köztük a szegedi egyetemen végzett, mára világhíressé lett biológust, Karikó Katalint kérték arra, hogy mutasson irányt a tudományos karrierre vágyó lányoknak és ifjú asszonyoknak. Az SZTE alumnája válaszolt a május első vasárnapján különösen aktuális kérdésre: „Hogyan egyeztethető össze egy anya életében a család és a munka?”

Megkezdődött az éles tesztelése, annak a lövésdetektornak, amellyel szegedi tudósok az afrikai elefántokat akarják megvédeni az orvvadászoktól. A már korábban Innovációs Díjjal kitüntetett lövésdetektorokat Kenyában próbálják ki. Az afrikai elefántok nyakába akasztva a könnyű és ultra alacsony fogyasztású berendezés riaszt, ha az elefántcsontra utazó orvvadászok lövést adnak le.

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából kiemelkedően magas színvonalú kutató, oktató és betegellátó tevékenysége elismeréseként Széchenyi-díjban részesült Prof. Dr. Kemény Lajos, az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Oktatóként és kutatóként is maradandót alkotott Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna. A Szegedi Tudományegyetem docensének nanotechnológiával kapcsolatos munkásságát ismerték el, a Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal. Eredményeit a növekvő népesség élelmezésével kapcsolatos kihívásokban is hasznosíthatja a mezőgazdaság.

Hol vannak a nők a tudományban? – kérdezte Kondorosi Éva akadémikus 2016-ban, amikor egyetlen nő sem került be az MTA tagjai közé. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a szimbiózist és a fertőző betegségek gyógyszerét kutató, felfedezéseivel a mezőgazdaság és az orvostudomány fejlődéséhez is hozzájáruló tudománydiplomatától a nemzetközi nőnapon azt is megkérdeztük, hogy miért a pillangósvirágú növények a kedvencei.

Szinte személyes ismerőse lett a Szegedi Tudományegyetem óriási alumni közösségének és egész Magyarországnak a Covid-19 pandémia idején világhíressé lett dr. Karikó Katalin. Az új típusú koronavírus ellen elsőként engedélyezett vakcinák kifejlesztését megalapozó kutatóbiológus portréját nyilatkozatai alapján színesítjük 2021 márciusában.

Új aspektusba helyezheti a migrént az a közlemény, amelyet a Szegedi Tudományegyetem kutatói, Dr. habil Nagy Attila vezetésével publikáltak a fejfájáskutatás vezető folyóiratában. A tanulmány egyik ábrája a Cephalalgia folyóirat legutóbbi, 2021 februári számának címoldalára került.

Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.

„Karikó Katalin, aki életét az mRNS-nek szentelte, akinek kutatásai a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákhoz vezettek…” E bevezető mondatokkal ajánlja a tévénézőknek a BFMTV azt a friss dokumentumfilmjét, amelynek főszereplője az SZTE alumnája. A francia tévések a Szegedi Tudományegyetemen is forgattak.

Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományoz a Szegedi Tudományegyetem dr. Karikó Katalinnak, a Covid-19 pandémia elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó vakcina kifejlesztőjének. Az egykori szegedi József Attila Tudományegyetemen biológus diplomát és doktori címet szerző alumna elismerését az SZTE Szenátusa egyhangúlag támogatta.

Új, három oldalról üvegezett és korszerűen megvilágított tárlókat kapott az SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Gellért Albert Anatómiai Múzeum európai szinten is egyedülálló humán preparátum gyűjteménye. A medikusképzés szolgálatába állított kiállítás közel 500 készítményéről az év végére háromdimenziós atlasz is készül.

Rugalmas anyagokat használ a különböző irányú és mértékű mozgáshoz a soft robotika. Soft-aktuátorral ellátott rehabilitációs eszközt fejleszthet Mészáros Attila. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar oktatója Csikós Sándorral közösen nyert támogatást az SZTE Proof of Concept Alap Pályázaton.

Keresztény mártírok tömegsír-csoportjának tekinti a Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelyet az eddigi antropológiai vizsgálatok alapján dr. Pálfi György. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke vezetőjét az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata történetéhez és ezzel Magyarország históriájához is új eredményekkel hozzájáruló, több tudományágat is érintő kutatómunkáról kérdeztük.

A MEK egyik alapítója, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának informatikai főigazgató-helyettese, dr. Kokas Károly kapta 2020-ban az Országgyűlési Könyvtár Nagy Miklós-díját. A különleges elismerés hátteréről is kérdeztük dr. Kokas Károlyt.

A sclerosis multiplex, és a ritka betegségnek számító Guillain-Barré-szindróma kórlefolyásának követését és megbízhatóbb prognózisát is segítheti az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoport közös transzlációs kutatása, melynek eredményeiről a rangos Scientific Reports tudományos folyóiratban számoltak be.

A bélben élő mikrobák szerepét kutatja dr. Tombácz Dóra. Az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetének docensétől, az MTA Lendület programjának támogatását elnyert biológustól megtudtuk: az autoimmun kórképtől a mentális betegségekig többféle testi és lelki probléma kialakulásáért felelősek lehetnek a bélbaktériumok. A Bolyai-plakettet elnyert kutatótól azt is megkérdeztük: „Milyen mikrobiom összetétel kapcsolódik az egészséges testsúlyhoz?”

Világhírű űrhajósok is megfordultak már a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszékén, amelynek kurzusait az elmúlt húsz év alatt több mint 2500 hallgató végezte el, mintegy száz orvos tett itt szakvizsgát. A kecskeméti épületben zajlott Farkas Bertalan egészségügyi vizsgálata, és a második magyar űrhajós-jelölt egészségügyi alkalmasságát is itt tesztelhetik majd. Helyszíni riportunk a tanszékről.

Pörgök ezerrel – mondja lazán dr. Tiszlavicz László, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Patológiai Intézetének igazgatója, aki idén a Magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat kitüntetésben részesült.

Rendhagyó módon, online tartotta a SZAB a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) szegedi rendezvény-sorozata nyitányát. Az alábbi videófelvételen utólag is megtekinthető a SZAB plenáris ülése, amelyen a köszöntőket és a jövőformáló matematikát fókuszba állító tudományos előadást díjeső követte. Az MTÜ 2020. évi szegedi program-sorozata folytatódik, az előadások nagy része utólag is visszanézhető a SZAB és az MTA honlapján.

Az 1956-os forradalom emlékére rendezett, október 23-ai ünnepi közgyűlésen vehette át Szeged város idei díszpolgári címét dr. Katona Márta, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Schoepf-Merei-, és Batthyány-Srattmann László-díjas professzora, csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekkardiológus.

Elsőként számoltak be az SZTE kutatói arról, hogy a kender vegyületei, köztük a ma igen népszerű kannabidiol – röviden: CBD – a szívritmuszavar kockázatát fokozó hatással rendelkezhet. Erről kérdeztük Prof. Dr. Varró Andrást (SZTE ÁOK) és Dr. Csupor Dezsőt (SZTE GYTK). Megtudtuk: 14 szerzős közleményüket a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szakfolyóirat tette közzé.

A Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika docense, dr. Zádori Dénes kapta idén az országos Szent-Györgyi Albert orvosi díj különdíját. A betegellátás, az oktatás és a kutatás területén is komoly részt vállaló, 38 éves neurológus fontosnak tartja, hogy a megfelelő innovatív szemléletmód elsajátítása érdekében minél több gyakorló orvos végezzen tudományos munkát.

A Szegedi Tudományegyetem geográfus, geoinformatikus és ökológus kutatói az Agrártudományi Kutatóközpont szakembereivel közösen küzdenek az agresszíven terjedő inváziós növényfajok visszaszorításáért. Az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának elkészítése, és webtérképen való közzététele a céljuk.

A kormány most indította el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben az SZTE az egyetlen vidéki tudományegyetemként kapott helyet. Ezekről a lehetőségről is beszélgettünk Jelasity Márkkal, az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával.

A koronavírus-járványról is szó esett azon a könyvheti beszélgetésen, amelyen a PirulaKalauz című kiadványt mutatták be az SZTE Gyógyszerésztudományi Karhoz kötődő szerkesztők és szerzők. A PirulaKalauz összefoglalót ad az egészségmegőrzésben leggyakrabban alkalmazott gyógynövények, vitaminok, ásványi és egyéb anyagok felhasználásáról, adagolásáról, bizonyított hatásairól, kitérve a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is.

Prof. Dr. Széll Márta molekuláris biológusként diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, a pikkelysömör immungenomikai hátterét és a ritka betegségeket kutatja. Mindemellett stratégiai rektorhelyettesként tevékenykedik a szegedi egyetemen. Pályája példamutató: a Lányok Napja kapcsán beszélgettünk vele.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói „és ipari partnereik egy saját fejlesztésű, energiahatékony, kizárólag vizet és szén-dioxidot felhasználó elektrolizáló technológiát dolgoztak ki, amellyel a világon elsőként sikerült átlépniük az 1 amper/négyzetcentiméter áramsűrűségi álomhatárt a szén-monoxid előállítása során” – olvasható a Janáky Csaba, az SZTE TTIK docense vezetésével elért sikerről az ITM közleményében.

Innovatív és inspiráló megoldás az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerét alkotó 11 adattár közös keresője. Hogyan lehet egyszerre kutatni az egyetemi bibliotéka összes tárolójában? Ezt is megkérdeztük az SZTE Klebelsberg Könyvtár két főigazgató-helyettesétől. Kokas Károllyal, az informatikai és információs ügyekért, illetve Nagy Gyulával, az intézmény általános és tartalomszolgáltatásért felelős vezetőjével ki is próbáltuk a teljes szövegeket feldolgozó szolgáltatást .

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.