SZTE Info
rektor

80 éves Szegeden a pedagógusképzés

A szegedi pedagógusképzés nyolcvanadik évfordulóján rendezvénysorozattal emlékezett meg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara (JGYPK).
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kedden a városházi nyitóünnepség után emléktábla-avatással tisztelegtek a Bethlen-kormány méltán nagynevű kultuszminisztere előtt. „Régi adósságot törleszt karunk, amikor szegedi működése megkezdésének nyolcvanadik évfordulóján emléket állít Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek, akinek az 1928-ban megalakult Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola létrehívása is köszönhető” – emlékezett T. Molnár Gizella, a JGYPK Klebelsberg-díjas intézetvezetője.

 
Pedagógusképzés a „kulturális végvárban”
 
Szeged Klebelsberg munkája nyomán vált „kulturális végvárrá”, az Alföld kulturális központjává. 1926 és 1930 között a tanárképzésért tett erőfeszítéseket, ekkor teremtette meg a főiskolai szintű tanárképzés alapjait.
Fritz Mihály gyönyörű alkotásának felavatásával fejet hajthatunk a múlt értékei és Klebelsberg Kunó emléke előtt, ugyanakkor a visszatekintés ünnepi alkalma mindannyiunk számára erőt ad ahhoz, hogy tovább ápoljuk karunk hagyományait, s az új, egyetemi keretek között is megőrizzük legfőbb értékeinket” – hangsúlyozta az intézetvezető. Az emléktáblát Solymos László alpolgármester és Rácz Béla, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese leplezte le, majd ezután az alpolgármesterrel Homor Géza, a JGYPK dékánhelyettese koszorúzta meg.
 
Hivatás-tudat
 
A nyolcvanéves évfordulót a „Hivatás-tudat. 80 éve Szegeden a pedagógusképzés” címmel megtartott rendezvénysorozattal ünnepelte a kar. A jubileumi sorozat „előrendezvényeként” került sor a Felnőttképzési Intézet szervezésében a „Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás” című konferenciára november 12-13-án. November 18-19-én pedig különböző konferenciák zajlottak, így például „Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola (1928-1947) története” című rendezvény keretében sok neves előadó között Pukánszky Béla, az SZTE oktatási rektorhelyettese, a JGYPK intézetvezetője, valamint Miklós Péter, a Móra-múzeum történész-muzeológusa tartott előadást.
A sokrétű tudományos tanácskozások között megtalálható volt például az „Innováció – technika – oktatás – nevelés” című szakmai tanácskozás vagy a földrajz tárgykörében az „Ablak a világra” – Földrajzi előadások Szegedtől a nagyvilágig című rendezvény is, de a sportutánpótlás-nevelés magyarországi helyzetéről is hangzottak el előadások és kerekasztal-beszélgetések. Kedden és szerdán zajlottak az I. Szegedi Gyógypedagógiai Napok is, melynek keretében a „MontÁzS XXI. századi gyógypedagógiai alternatív technikák, felfogások, módszerek és terápiák” cím alatt folytak előadások, illetve műhelymunka. November 19-én tartották többek között a kari Tudományos Diákköri Konferenciát, és a Művészeti Diákköri Konferencia munkáinak kiállításmegnyitójára is e napon került sor.
 
Megbecsültség
 
Kevés olyan tradicionális intézmény van Magyarországon, amely a pedagógusképzés különböző szegmenseiben ilyen nagy múltra tekint vissza – fogalmazott Galambos Gábor, a JGYPK dékánja. „Az évforduló jó alkalom a visszatekintésre, és arra, hogy egy pillanatra megálljunk, és képet kapjunk a kar jelenlegi helyzetéről” – mondta a dékán. A karon szakmai oldalon megfigyelhető a folyamatos fejlődés, az elmúlt időszakban is több új alapképzési szak is indult, s egyre erősebb az óvodapedagógus-, a tanító-, illetve a gyógypedagógusképzésük. A JGYPK a művészetközvetítő tanárképzés teljes spektrumát lefedi, a felsőfokú szakképzések terén pedig az egyik vezető helyet foglalja el az intézmény az országban, melyekkel a munkaerőpiac igényeit próbálják kiszolgálni.
„Egy ilyen évforduló jó alkalom arra is, hogy felmérjük további lehetőségeinket, a szükséges lépéseket” – emelte ki a dékán, és ezek között említette a jövőben a szakmai, humánerőforrás- és infrastrukturális fejlesztéseket.
Mint köztudott, a pedagógusi pálya Magyarországon nem a tartozik a legelismertebb szakmák közé, de Galambos Gábor hangsúlyozta, hisz abban, hogy ez változni fog: „Egy országnak meg kell becsülnie a pedagógusképzését” – hangsúlyozta a dékán, és azt is hozzátette, a jövő generáció érdekében kívánatos lenne, hogy a szakma presztízse, a tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülése emelkedjen a jövőben.
 
Arany Mihály
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *