SZTE Info

Antibiotikumok: a visszafelé is elsülő fegyverek

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2005 májusában kezdte meg működését stockholmi központtal és a magyar származású Jakab Zsuzsanna elnök vezetésével. Egyre bővülő szakmai csoporttal, kiterjedt partnerhálózattal feladata az európai országokban a fertőző betegségekkel szembeni küzdelem fejlesztése, ismeretlen eredetű fertőző betegség fellépése esetén a tovaterjedés megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghozatala, a tagállamok, az EU intézmények és az érintett nemzetközi szervezetek feladatainak összefogása. Egy ilyen Európa országaira kiterjedő összehangolt akció az Első Európai Antibiotikum Nap, amelyet 2008. november 18-án tartanak Európa-szerte.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Az emberek legnagyobb számban fertőzés okozta megbetegedéssel fordulnak háziorvosukhoz. Ilyen betegségeket különböző mikroorganizmusok képesek előidézni (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták), amelyek gyógyítására eltérő gyógyszerek, antimikróbás szerek alkalmasak. Ahhoz, hogy a beteg kezelése hatékony legyen és a legkisebb mellékhatások kialakulásával járjon, azonosítani kell a kórokozót. A leggyakrabban előforduló légúti megbetegedéseket döntő többségben vírusok okozzák, amelyek maguktól gyógyulnak, az emberi szervezet védekező rendszere megsemmisíti a kórokozókat. Tudnunk kell, hogy az antibiotikumok csak baktériumokra hatnak, azokra is különböző módon. Vírusos betegségekre az antibiotikumok hatástalanok. Kutatások bizonyítják azt is, hogy a vírusfertőzést gyakran követő baktérium okozta fertőzést a vírusfertőzés alatt adott antibiotikum nem védi ki, hiszen ilyenkor a szervezet nem kellő védekező képessége az elsődleges oka az un. felülfertőződésnek. Sőt, ha ebben az esetben antibiotikummal próbáljuk előre kivédeni egy vírusfertőzés utáni baktérium okozta fertőzést, akkor azt tudjuk elérni, hogy egy, az előzőekben alkalmazott antibiotikumra rezisztens, tehát sokkal nehezebben gyógyítható baktérium fogja majd az adott betegséget okozni.
Az ember - szervezetének számtalan területén - „jó” baktériumok milliárdjait hordozza, teljes békességben együtt élve ezekkel a mikroszkópikus élőlényekkel. Ha ezt a békés együttélést indokolatlanul antibiotikumokkal bombázzuk, akkor a számunkra veszélytelen, sőt az egészséges életünkhöz elengedhetetlen baktériumokat is elpusztítjuk, helyet adva más, ebbe az egyensúlyi helyzetbe nem illeszkedő, bizonyos esetekben betegséget okozó baktériumoknak. Az antibiotikum adásának közvetlen veszélye az is, hogy a nagyon gyorsan szaporodó baktériumok között megjelennek olyan változatok (mutánsok), amelyek túlélik az antibiotikum hatását. Ezek szaporodnak és az antibiotikumoknak ellenálló új törzset hoznak létre. Az így kialakult un. multirezisztens baktérium törzsek a legsúlyosabb fertőzések gyakori kórokozói. Ilyen baktérium például a methicillin rezisztens Staphylococcus aureus, vagy ismertebb nevén az MRSA. Már azonosítottak olyan baktériumokat, amelyek minden, jelenleg elérhető antibiotikummal szemben rezisztensek.
Jól gondoljuk meg tehát, hogy követeljük-e gyermekünk orvosától, vagy saját orvosunktól az antibiotikumot akkor, amikor az orvos vírusfertőzést állapít meg.
Az antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben, a kezelt állatok élelmiszerként való elfogyasztásával is veszélyt jelent az antibiotikumokra rezisztens baktériumok emberben való szaporodása szempontjából. Ezért nem csak a humán, hanem az állategészségügyben dolgozóknak is nagy a felelőssége ezen a területen.
Az Első Európai Antibiotikum Nap rendezvényeivel a lakosság és a szakemberek figyelmét is fel kívánják hívni arra, hogy
1. az antibiotikumok csak baktériumok ellen hatnak,
2. nem minden antibiotikum hat minden baktériumra,
3. a biztosan hatásos kezelést mikrobiológiai vizsgálat alapján lehet megválasztani,
4. a feleslegesen adott antibiotikum elpusztítja a szervezetet védő normál baktérium flórát,
5. az indokolatlan, vagy helytelenül alkalmazott antibiotikum rezisztens törzsek kiválasztódását segíti elő,
6. az élelmiszerekben található antibiotikumok is hozzájárulhatnak a jótékony baktériumok elpusztításához.
A felelősségteljes antibiotikum alkalmazással megelőzhetjük az antibiotikumok jövőbeni hatástalanságának a kialakulását. Ez mindannyiunk közös érdeke.
Hajdú Edit
egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem
Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 26. 08:00 - 31. 20:00
  • augusztus 28. 08:00 - 30. 18:00
    Az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék nemzetközi konferenciája
  • augusztus 28. 13:00 - 31. 20:00
    A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, a Móra Ferenc Múzeum és a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szb. szervezésében
  • augusztus 30.
    09:30 - 12:00
    9:30 Arrival and Presentation of SZTE Service Units: Frankofon Centre, American Corner, Confucius Institute, SZTE Counseling, Demola Programme; Meet the representatives at their stands;
    10:00 Opening Ceremony
    Welcome Speech: Dr. habil Péter Zakar, Vice Rector for International and Public Relations,
    and by Dr. Tamás Bene, Director for International and Public Relations
    10:30 Introduction of Mentoring System, Student Unions
    Presenter: ESN Szeged, EHÖK
    10:45 Introduction of the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme;
    Presenter: Office for Full-time Study Programmes
    11:00 Presentation held by the Hungarian Police Department
    11: 30 Immigration Issues
    Presenter: Directorate General for Alien Policies
  • augusztus 31.
    10:00 - 16:00