SZTE Info

Az ingának vannak kaotikus mozgásai

 
A Szegedi Tudományegyetem kutatói bizonyították, hogy egy egyszerű inga mozgása kaotikus lehet. Egy egészen konkrét és hétköznapi jelenség példáján mutatták ki, hogy determinisztikus, tehát ismert törvényszerűségeket követő rendszerek hogyan és miért viselkedhetnek véletlenszerűen. Az eredmény nemzetközi szinten is kiemelkedő, hiszen több évtizedes matematikai sejtésre sikerült teljes bizonyítást adniuk.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
A Szegedi Tudományegyetem kutatói – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik kutatójával együttműködésben – elméleti matematikai eszközök és különleges számítógépes algoritmusok segítségével igazolták, hogy egy – a mechanika Newton-féle törvényeit követő – egyszerű fizikai inga kaotikus, megjósolhatatlan mozgásra képes abban az esetben, ha periodikusan lökjük, és hat rá a súrlódás is. Az eredmények azt mutatják, hogy a kiindulási helyzettől függően bármilyen bonyolult mozgás és lehetséges viselkedés előfordulhat az inga lengése során. Ez pedig tényleg a káosz, az összevisszaság egy formája – magyarázza Hatvani László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet professzora.
A négy főből álló kutatócsoport ennek a régóta fennálló sejtésnek adta meg az első egzakt és teljes bizonyítását, melyet a tárgykör vezető folyóiratában, az amerikai SIAM Journal on Applied Dynamical Systems-ben publikáltak. A tudományos megállapítás nagy érdeklődést váltott ki külföldön, hiszen a magyar matematikusok egy nagyon egyszerű mechanikai rendszert vizsgáltak, amely az ember hétköznapi életében is gyakran előfordul, mint például az ingaóra vagy a gyermekhinta.
Az eredmény tudományos jelentőségét mutatja, hogy egyrészt általános módszert ad kaotikus jelenségek bizonyítására, és segíti az ilyen jellegű – determinisztikus voltuk ellenére véletlenszerűen viselkedő – rendszerek működésének megértését. Másrészt magyarázatul szolgál – ami különösen fontos a gyakorlati alkalmazások szempontjából – számítógépes szimulációk során felbukkanó szokatlan, korábbi ismereteink alapján nehezen értelmezhető jelenségek előfordulására – világít rá Hatvani László. Az ingamozgás egyenletének vizsgálata azt is kimutatta, hogy benne a káosz szerencsére csak „ritkán” fordul elő, így senkinek sem kell a játszótéren attól tartania, hogy egy gyermek hintáztatása közben a hinta megjósolhatatlanul bonyolult mozgásba kezd.
SZEGY
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *