SZTE Info

Internet-történeti kiállítás az öthalmi laktanyában

Az Európában egyedülálló szegedi informatikatörténeti gyűjtemény részeként a hazai adat- és számítógép-hálózat történetét bemutató kiállítás nyílt az akadémiai és közgyűjteményi szféra legnagyobb hazai internetes tanácskozása, a Networkshop 2009 alkalmából. Az internet ősének tekinthető Arpanettől a mai világhálóig tartó sikertörténetet bemutató tárlat az egykori öthalmi szovjet laktanyában látható.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
szamitogepBohus Mihály, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány munkatársa, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport adjunktusa elmondta, a tárlat az 1960-as évektől napjainkig mutatja be a Magyarországon használt hálózati eszközök fejlődését, valamint a mai internet kialakulását.

Az informatikatörténeti gyűjteménynek otthont adó épület egyik emeleti termében berendezett kiállítás anyaga öt téma köré csoportosítható: a terminál-, az adat- és a helyi hálózatok, a hálózatfelügyeleti rendszerek és alkalmazások, valamint a mai értelemben vett internet születése.

A tárlaton látható – többnyire a mai napig működő – eszközök közül a legrégebbiek a villanyírógépes terminálok 1963-ból. Ekkoriban Magyarországon alig több mint kéttucatnyi számítógép volt, a terminálok ezekhez a berendezésekhez kapcsolódtak. Látható itt nyolccsatornás lyukszalag be- és kimeneti egység, az USA-ban és Magyarországon, a Videoton által gyártott berendezés is. Az utóbbi az akkori piaci követelményeknek megfelelően a latin mellett cirill billentyűzettel is működött.

A következő fejlődési lépcsőt a képernyős terminálok jelentették, ezekkel már sokkal kényelmesebb volt a munka. Felhasználóik a többnyire 24 soros, 80 karakteres képernyő és egy billentyűzet segítségével léphettek kapcsolatba a számítógépekkel és egymással. A kiállításon három magyar és három észak-amerikai fejlesztésű berendezést láthatnak az érdeklődők.

A tárlat egy másik szekciójában a nagy távolságú adatátvitel eszközeivel ismerkedhetnek meg a vendégek. Található itt a telefonvonalakat használó modem a másodpercenkénti háromszáztól kétmillió bites kapacitásig, és számos olyan eszköz, amelyet a nyolcvanas évek közepén elkezdett hazai adathálózat-fejlesztési munka – az X.25-ös adathálózat kiépítése – során használtak. Bemutatják például azokat a berendezéseket, amelyek 1988-ban Szeged és Budapest között a másodpercenkénti 2400 bites kapcsolatot biztosították. Láthatók itt a nagyon megbízható, ám viszonylag drága cellakapcsolt ATM-hálózatok kiépítése során használt eszközök is.

A nyolcvanas évek elején a személyi számítógépek elterjedésével egyre nagyobb lett a helyi hálózatok jelentősége. Magyarországon a helyi hálózatok létrehozásában a Novell egyszerű elvek alkalmazásával kialakított saját hálózati operációs rendszerei meghatározó szerepet játszottak. Egy ötterminálos rendszerrel ezt is kipróbálhatják a kiállítás látogatói.
Ahogy egyre több ember munkájának váltak fontos eszközévé a különböző számítógépes hálózatok, úgy lett egyre lényegesebbé a rendelkezésre állási idő növelése. A kiállításon működés közben megismerhető több, ezt szolgáló hálózatfelügyeleti rendszer is.

A kiállítás tárolóiban számos, a hálózati rendszerekkel kapcsolatos tankönyv és más dokumentum olvasható. A falakra felfüggesztett tablók segítségével pedig a vendégek megismerhetik az internet történetének főbb lépéseit az Arpanet 1969-es indulásától kezdve a rendszer huszonöt évvel ezelőtti első európai – hollandiai –, majd az 1991-es magyarországi megjelenésén át napjainkig.
Az informatikatörténeti gyűjteményről az www.infmuz.hu honlapon olvashatnak bővebben.
 
F. J.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *