SZTE Info

Diákköri nyertesekkel búcsúzott a Szabadegyetem

Fráter Márk és Dudás Gábor előadásával fejeződött be az őszi szemeszter előadás-sorozata.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Szabadegyetem – Szeged előadás-sorozat december 9-i első estjén két diákköri nyertes, Fráter Márk (SZTE FOK) és Dudás Gábor (SZTE TTIK) lépett a katedrára. Fráter Márk Az antibiotikum profilaxis gyakorlata a fogászatban címmel adott elő, míg Dudás Gábor előadása a Zsugorodó távolságok? A légi közlekedés helyzete és területi különbségei Európában témakörét mutatta be.

Fráter Márk, az SZTE Fogorvostudományi Karának diákköri nyertese előadásával az antibiotikumok helyes használatára és az antibiotikum-rezisztencia veszélyére hívta fel a közönség figyelmét.

Sir Alexander Flemming 1928-ban fedezte fel az első antibiotikumot, a penicillint, amelyért 1945-ben Nobel-díjat kapott. Az antibiotikum csodaszernek tűnhetett, hiszen nagyon sok betegséget meg tudtak vele gyógyítani. Az ember pár napig alkalmazza, és már túl is van a betegségen. Ugyanakkor ez inkább egy lehetőség, mellyel fegyelmezetten kell élni – mondta Fráter Márk.

A baktériumok, mint más élő szervezetek, törekednek a túlélésre, ezért folyamatosan alkalmazkodnak a környezet változásához, így az antibiotikumokhoz is. Vagyis akkor, amikor okkal vagy ok nélkül antibiotikumot szedünk, újabb és újabb lehetőséget biztosítunk a rezisztencia kialakulásához.

Az infektológusok szerint a baktériumok és az antibiotikumok közötti versengés 10-20 éve kezdődött, és jelenleg vesztésre állunk a baktériumokkal szemben. Éppen ezért az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ november 18-át az Antibiotikumot Napjává (European Antibiotic Awareness Day) nyilvánította, hogy rávilágítsa az emberek figyelmét az antibiotikum-rezisztencia veszélyeire. A betegeket arra, hogy ne szedjenek, az orvosokat pedig arra, hogy ne adjanak feleslegesen antibiotikumot.

Az antibiotikumot az orvostudományban terápiás és profilaktikus céllal alkalmazzák. A terápia a már kialakult fertőzések gyógyítását, míg az antibiotikum profilaxis a fertőzések megelőzését szolgálja. Az orvosok akkor használnak profilaxist, amikor olyan beavatkozást végeznek, amelynél fennáll a fertőzés kialakulásának a veszélye.

Mit is jelent ez a fogászatban? Az ember szájüregében több száz baktérium van, így a vérzéssel és szövetroncsolással járó fogászati beavatkozásoknál baktériumok tömege jut a környező szövetekbe, de ezzel az egészséges páciens immunrendszere megbirkózik. Ugyanakkor bizonyos alapbetegséggel rendelkező betegeknél megtapadhatnak a baktériumok, és gyulladást okoznak.

Profilaxist akkor szabad alkalmazni, ha a meghatározott kritériumok fennállnak. Az első kritérium a rizikópáciensekre (fertőzés szempontjából fokozott kockázatú személy), a második kritérium pedig a fertőzés szempontjából fokozott kockázatú beavatkozásokra vonatkozik. A legfrissebb szakmai ajánlás szerint a profilaxis általában a műtéti beavatkozás előtt adott egyszeri antibiotikum dózist jelent.

2007. augusztus és 2008. június között vizsgálatot végeztek a profilaxis-alkalmazással kapcsolatban. Három beavatkozást vizsgáltak: a fog sebészi eltávolítását, a gingivectomiát, gingivoplasticát (íny egy részének eltávolítása, korrekciója) és az implantátumbehelyezést.

A kutatás kimutatta, hogy a páciensek egynegyede kapott profilaktikus jelleggel antibiotikumot, és közülük jóval több olyan beteg volt, akinél nem volt indokolt a gyógyszer használata. Az is igaz, hogy a betegek nem vihetik mindig magukkal a zárójelentéseiket, orvosi papírjaikat, erre Fráter Márk megoldásként egy kérdőívet javasolt, amely megkönnyítené a fogorvosok munkáját, és segítene abban is, hogy a páciensek egészségi állapotát minél pontosabban ismerjék orvosaik.

A kérdőív bevezetésének két fontos üzenete van a fogorvosok számára. Az egyik az, hogy nap mint nap emlékezzenek arra, hogy meg kell állítani a túlzott és szükségtelen antibiotikum-fogyasztást, a másik pedig, hogy rá kell szánniuk az időt a beteg felvilágosítására és tájékoztatására. A „take-home message” – ahogyan az előadó fogalmazott, – vagyis az előadás üzenete: ha nem változtatnak az orvosok és a páciensek az antibiotikumok túlzott használatán, akkor végül megtapasztalhatjuk, hogy milyen volt az antibiotikumok előtti időszak, és a baktériumoké lesz az utolsó szó.

Dudás Gábor, a Természettudományi és Informatikai Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének PhD-hallgatója előadásában a légi közlekedés helyzetét mutatta be Európára összpontosítva.

Az előadás témáját az adta, hogy a közlekedés fejlődése és ennek növekedése az egymástól távolodó helyeket egymáshoz közelebb hozta, vagyis világunk az elérhetőség szempontjából összetolódott – indított Dudás Gábor.

Ezt a folyamatot tovább erősítette a légi közlekedés megjelenése és a menetrend szerinti járatok elterjedése. Ez kihatott a társadalmi, gazdasági és politikai kapcsolatokra is, emellett a turizmusra is nagyon pozitív hatással volt. Az európai törvényhozók is felfigyeltek ennek jelentőségére, és liberalizálták az égboltot, aminek következtében megjelent egy új piaci szereplő a fapados légi társaságok személyében. Napjainkban ezek a társaságok egyre nagyobb versenyre késztetik a többi légitársaságot.

Három nagy légitársasági modellt lehet elkülöníteni. Az első csoport a hagyományos légitársaságok, mint például a Lufthansa vagy a Malév. Ezek a légitársaságok a menetrend szerinti járatok megjelenése óta léteznek, napjainkban befektetők illetve vállalkozók tulajdonában vannak.

A charter légitársaságokat (a második modell) a fapadosok elődjeinek tekinthetjük, azonban üzletmodelljükben három alapvető dologban térnek el tőlük. Először is nem közlekedtethetnek menetrend szerinti járatokat, kizárólag kedvenc turisztikai helyekre szállítanak utasokat, és a jegyértékesítést tour operátorok végzik, akik komplett utazásokat hoznak létre, és ezeket utazási irodáknak értékesítik.

A fapados légitársaság modellje a harmadik típus, ilyen például a Ryanair, Wizzair. Ezt a jelzőt a magyar köznyelv azért használja, mert alacsony személyzeti ellátás mellett olcsó jegyárakat biztosítanak.

Összehasonlítva a hagyományos és fapados modellt jól látható különbségeket figyelhetünk meg. A hagyományos repülőterek az elsődleges, míg a fapados járatok a másodlagos repülőtereket használják, mely azért jobb, mert így rövidebbé válik a becsekkolás és a földön tartózkodás is.

Fontos különbség az is, hogy míg a hagyományos légitársaságok hub-and-spoke rendszerben működnek, addig a fapadosok ponttól pontig szállítják az utasokat, így nincs csatlakozási lehetőség.

A hagyományos légitársaságok többfajta géptípust használnak, több osztály található a fedélzeten, tágas székszerkesztettség jellemző, nincs szabad ülőhelyválasztás, viszont van fedélzeti ellátás. Továbbá lehet interneten és utazási ügynökökön keresztül is jegyet foglalni.

Ezzel szemben a fapados járatok esetében egyfajta géptípus jellemző, így könnyebb a kísérők kiképzése. Nincs több osztály a fedélzeten, szoros székszerkesztettség, szabad ülőhelyválasztás és internetes jegyfoglalás jellemző.

Dudás Gábor előadásában bemutatta kutatási eredményeit. Internetes adatgyűjtéssel vizsgálta a légi közlekedési kapcsolatokat, az árakat és az időtávolságot. Az adatokat statisztikailag elemezte és tematikus térképet szerkesztett. Egy szubjektív módon választott város, Caracas lett a viszonyítási pont. Így ha a Caracas-Budapest távolsághoz képest 1 km drágább, akkor adott város gazdasági szempontból távolodik, ha olcsóbb, akkor közeledni fog. Ez alapján például London és Madrid közeledik, Stockholm és Barcelona olyan távol van, mint azt a földrajzi távolsága indokolja.

Összefoglalva a kutatási eredményeket elmondható, hogy a fapadosok megjelenése új folyamatokat hozott létre Európában: élesedett a verseny, olcsóbbá váltak a repülőjegyek, valamint több város érhető el közvetlen járattal.

A hagyományos légitársaságok esetében egyfajta gazdaságossági küszöb kezd kialakulni, és a hub-and-spoke rendszer közvetett kapcsolatai esetében az időtávolság nő, míg a közvetlen kapcsolat esetén az időtávolság állandósul. A gazdasági távolság esetében centrum-periféria helyzet figyelhető meg, amelyet az adott város és Budapest közötti gazdasági, politikai és történelmi okok befolyásolnak.

A nyugati fapadosok esetében a szállítás észak-dél irányú, a keleti fapadosok útvonalhálózatára kelet-nyugati irányultság jellemző. Az időtávolság a fapadosok esetében állandósult, míg a gazdasági távolság csökken.

A globális városhierarchia csúcsán lévő városok közelednek, vagy csak kis mértékben távolodnak. Észak-Amerika városai közelednek, Ausztrália és Dél-Amerika vegyes szintet mutat, míg Afrika városai távolodnak. Európára kettősség jellemző: míg Nyugat-Európa városai körülbelül 1600-2200 km távolságra vannak, attól függően, hogy az adott város a városhierarchiában hol helyezkedik el, addig Kelet-Európa városaira az jellemző, hogy minél közelebb helyezkednek el Budapesthez, annál drágább oda egy kilométer.

Tóth Boglárka

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 07.

Kiemelt_Bojte_Cs_JGYPK

25 éves létezése óta több mint 6 ezer nehéz sorsú magyar származású gyereknek nyújtott menedéket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. Az erdélyi szervezet alapítójával, Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel a Hátrányos helyzetű társadalmi és csoportok és gyermekek címmel az SZTE JGYPK-n tartott szemeszternyitó előadása előtt, illetve az alapítvány és az SZTE JGYPK közötti együttműködéséről szóló megállapodás aláírását követően beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 24.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 24.
    18:00 - 19:30
    Tari Annamária az X, Y és Z generációk legnagyobb hazai szakértői közé tartozik. Gyakran ír és ad elő az információs kor ránk gyakorolt hatásairól, és arról, hogy miként változtatja meg a technikai fejlődés a külső világunk után a belső világunkat is.
    „A szorongás korunk legjellemzőbb érzelme" - írja Tari Annamária.
    Tari Annamária nagyszerű, "fejbevágó" előadása szorongásról, online térről - szerintünk nagy kár lenne lemaradni róla...
  • szeptember 25.
    09:00 - 20:00
    Az online jogi szaklap, az Arsboni csapata meglátogatja Szeged jogász közösségét is, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint például: Milyenek lesznek a “jövő jogászai”? Milyen jövő vár a jogászokra? A robot ügyvédeké, vagy a robotoló ügyvédeké a jövő? Érdemes szoftvert fejleszteni a jogászoknak? Milyen innovatív megoldások alakítják a jogászok munkáját? Milyen lesz a 21. század a munkajoga? Hogyan tudod megtalálni álmaid munkáját? Mit várnak el a jelen munkáltatói egy kezdő jogásztól? Milyen trendek vannak jelenleg a magyar jogi piacon? Regisztráció: https://karrier.arsboni.hu/szegeden-az-arsboni/#kavezz
  • szeptember 25.
    18:00 - 19:00
    Napóleontól a szabadságharcig
    Előadó: Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, egyetemi tanár, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
  • szeptember 26.
    17:00 - 18:00
    Tájékoztató előadás a FLEX Hungary programról, mely az USA Kormánya által biztosított teljeskörű ösztöndíj középiskolások számára. A program keretében a diákok egy évet tölthetnek az USA-ban egy középiskola tanulójaként, miközben önkéntes vendéglátó családoknál élnek.
    Pályázati feltételek:
    • Magyar állampolgárság
    • 2002. július 15. és 2005. július 15. között született
    • A pályázat beadásakor középfokú oktatásban vesz részt a 9. vagy 10. évfolyamon
    • Iskolai eredménye legalább jó (4)
    Jelentkezési határidő a FLEX-ösztöndíjra: 2019. október 17. Jelentkezni 2019. szeptember 1-től lehetséges az alábbi linken: https://ais.americancouncils.org/flex