Az SZTE gazdálkodása stabil, a klinikai központnak azonban mintegy 2,1 milliárd forint lehet éves szinten a folyó hiánya, így finanszírozását rendezni kell – mondta a rektor.
A többi betegellátó intézménytől eltérő finanszírozási modellre van szüksége a négy magyarországi klinikai központnak (Budapest, Pécs, Debrecen, Szeged), melyeknek a rossz támogatási rendszer miatt összesen mintegy 5 milliárd forint a hiányuk – mondta keddi sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint ezt indokolja a kimagasló szakmai felkészültség és teljesítmény, a folyamatos, 365 napon át huszonnégy órás ügyelet, illetve, hogy ezek az egyetemek felelősek a teljes magyar orvosképzésért és -továbbképzésért, valamint az is, hogy több mint ötezer külföldi orvostanhallgatót képeznek itt, ilyetén módon ezek az intézmények a magyar felsőoktatás nagykövetének is számítanak.
Prof. Dr. Szabó Gábor hozzátette: ez a váltás azonban nem mehet a többi kórház, a súlyponti intézmények rovására. A betegellátás stabilitása az SZTE rektora szerint akkor teremthető meg, ha sikerül hosszú távra tervezhető finanszírozási rendszert kialakítani. Ezért felkéri a négy klinikai központ ezzel a területtel foglalkozó szakembereit, hogy folyamatos, rendszeres konzultáció mellett közösen dolgozzanak ki olyan modellt, amelyet az egészségügyi kormányzat figyelmébe lehet ajánlani.
Az SZTE klinikai központjának gazdálkodásával kapcsolatban a rektor közölte, a számítások szerint idén 2,1 milliárd forinttal haladják meg a gyógyító tevékenységgel kapcsolatos kiadások az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott térítési díjakat. Az év első nyolc hónapjában az egyetem más – így az oktatásból származó – bevételeiből keresztfinanszírozással 680 millió forintot fordított a klinikai központ támogatására – tudatta Prof. Dr. Szabó Gábor. Hozzáfűzte: ez magától értetődően pusztán átmeneti megoldás, s még ha – mivel a klinikák fenntartója szintén az oktatási tárca – jogszerű is, hosszú távon veszélyezteti a likviditást.
A szegedi klinikai központ alulfinanszírozottságát már csak azért is méltánytalannak tartja, hiszen sz elmaradt országos reformmal szemben itt ténylegesen megvalósult az integrált szakellátó rendszer – csaknem 800 millió forintot áldoztak egy olyan modell megteremtésére, mely egyedülálló az országban, hatékonysága pedig megkérdőjelezhetetlen.
A rektor azt mondta: a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ folyó hiányának kérdését legkésőbb jövő év elejéig, a költségvetés elfogadásáig rendezni kell. A keresztfinanszírozás érthetően és joggal kelt aggodalmakat a karokban, ám a professzor türelmet kért. Az ügyben rendkívüli szenátusülést hív össze, s a klinikai központtal válságtervet készíttet, ugyanakkor mint fogalmazott: ha az egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalások eredményre vezetnek, egyensúlyba kerülhet a klinikum büdzséje, s a többi fakultásról is lekerülhetnek a többletterhek. Figyelmeztetett azonban: ha nem sikerül megegyezni a finanszírozásról, akkor a klinikák kénytelenek lesznek korlátozni szolgáltatásaikat (a sürgősségi betegellátás kivételével).
Prof. Dr. Szabó Gábor szerint az akadémiai szféra szempontjából megoldást jelentene, ha a felsőoktatási törvény módosításával az Országgyűlés megteremtené a lehetőséget arra, hogy a klinikai központok önálló jogi személyként gazdálkodjanak.
Az SZTE gazdálkodása stabil, és a felsőoktatási intézmény rendelkezik az önerővel a közeljövőben uniós támogatással induló több milliárd forintos költségvetésű fejlesztési programokhoz. Ahhoz azonban, hogy ez így maradhasson, rendezni kell a szegedi klinikai központ s általában a magyar klinikai központok finanszírozását – összegzett rektor.
