Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem 429 évvel ezelőtt, 1581. május 12-én bocsátotta ki a kolozsvári egyetemet megalapító oklevelét. Az SZTE szenátusának 2007. évi döntése értelmében ide vezeti vissza gyökereit a szegedi universitas is, hiszen mint ismeretes, a trianoni békediktátumot követően, 1921-ben a Tisza-parti városban talált új otthonra az Erdélyből elűzött intézmény.
Az emlékünnepség a SZAB székházában kezdődött, ahol Makk Ferenc (SZTE BTK Történeti Intézet) és Pál József (SZTE BTK Romanisztika Intézet, a SZAB elnökségének tagja) professzorok köszöntőjét követően Varga Júlia, az ELTE Levéltár igazgatóhelyettese tartott előadást a kolozsvári egyetem 1581 és 1872 közötti történetéről. Az Európa-szerte ismert és elismert kutató a már elkészült, hamarosan megjelenő szegedi egyetemtörténeti monográfia kéziratának egyik szerzője.
A program a Dóm téri panteonban folytatódott, ahol Báthory István és a gyulafehérvári református akadémiát az 1620-as években megteremtő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát koszorúzta meg Makk Ferenc és Palkó András professzor, tudományos rektorhelyettes.
Makk Ferenc egyébként felhívta a figyelmet: május 12-e nemcsak az SZTE szempontjából fontos dátum, hiszen 1635-ben ezen a napon hívta életre Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet, melyet az ELTE elődjeként tartunk számon. Az ELTE tehát idén 375 esztendős.
