Bezár

Hírarchívum

Alternatív energiatortából gazdálkodhatna régiónk

Alternatív energiatortából gazdálkodhatna régiónk

2011. december 20.
2 perc

Bár némileg túlzás, hogy „geotermikus tengeren” úsznánk, ugyanakkor kétségtelen, hogy a dél-alföldi régiónak egész Európát tekintve is páratlan lehetőségei vannak a geotermika terén – ez világlott ki Kóbor Balázs, az Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos főmunkatársának pénteki előadásából, mellyel lezárult az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar által szervezett Energia Szabadegyetem egész szemeszteren átívelő sorozata.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Fontos kérdés, hogy mit akarunk kiszolgálni egy-egy megújuló energiaforrással. A geotermika sajátságaiból adódóan elsősorban a hőtermelésre alkalmas, az áramtermelés viszont az uniós országok nagy részében – a finanszírozás területén is – nagyobb hangsúlyt kap. Európa keleti fele viszont orosz gázzal fűt, így nem kérdés, hogy ebben a térségben a geotermikának és a biomasszának kombinálva lehet szerepe, az áramtermelésben pedig hazánkban Paks továbbélése elkerülhetetlen szükségszerűség – hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor hozzátette: az atomerőmű kibővítése helyett viszont meg lehetne növelni az alternatív energia szerepét. Ami szóba jöhet még, a korlátlanul rendelkezésre álló napenergia, amelynél technológiai, zöldáram-átvételi problémák lépnek fel, ezenkívül a törvénykezési háttér kidolgozatlansága, az engedélyezésben rejlő ellentmondások is nehezítik, hogy „felragyogjon a napenergia Napja”. Szélből pedig itt az Alföldön nem állunk olyan jól.

Az úgynevezett energiatorta tehát így néz ki: atomenergia kombinálva az áramhoz Nappal, a hőtermeléshez pedig geotermikával és biomasszával – összegzett Kóbor Balázs.

A geotermikus energia terén számos olyan projekt megvalósult már, ami sikerrel kecsegtet a jövőre nézve. Így például említhető a hódmezővásárhelyi geotermikus távhőellátó rendszer, mely 15 megawattjával Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye. A szakember azt is elmondta, Kistelek és Mórahalom után Makón most egy 69 ezer gigajoul kihelyezésére alkalmas rendszert készítenek, valamint Csongrádon, Békésen és Békéscsabán is ígéretes előrelépés mutatkozik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem a megfelelő ütemben halad a geotermika, viszont az utóbbi két-három évben az orosz gázelzárások, illetve a gázár folyamatos emelkedése miatt egyre vonzóbbak az alternatív lehetőségek. Szeged még mindig fehér folt, bár kétségtelen, hogy egy ilyen beruházás hatalmas összeget jelent, vélhetően az önkormányzati szférának nincsenek ilyen forrásai – magyarázta az előadó.

Végül pedig Kóbor Balázs azt is hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a döntéshozók a szakma felől közelítsenek – ez a mai napig nem valósul meg.

 

SZEGY

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek