SZTE Info

Az alvás nem luxus, hanem szükséglet – tudományos ülés az ETSZK-n

Napjainkat érintő témakörökről esett szó a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara (ETSZK) konferenciáján. A 2011. november 30-án tartott tanácskozás volt az SZTE idei tudomány napi rendezvénysorozata egyik záró programja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara (ETSZK) a magyar tudomány ünnepe alkalmából 2011. november 30-án konferenciát rendezett.

A „kintvaló nép” a Kisteleki kistérség településein címmel Ágoston Magdolna mestertanár és Duró Annamária docens tartott előadást. – A „kintvaló nép” fogalma Tömörkény Istvántól származik. A mi felfogásunkban a „kintvalóság” nemcsak térbeli, hanem társadalmi távolságokra is vonatkozik – fejtette ki Duró Annamária. A mai tanya a múlt öröksége, menedék a szegénység és a zajos környezet elől. A kisteleki kistérség településeihez 2001-ben 36 külterületi lakott hely tartozott, ezek felében száznál többen, a lakosság közel háromtizede élt. A tanyán élők aránya Balástyán (63%) és Csengelén (57%) a legmagasabb. A kutatók lovaskocsival jártak tanyáról tanyára a szociális munkásokkal. A jövedelmeket vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy e háztartások 53%-ában 10-20, 36%-ában 20-30, és mindössze 11%-ában 30-40 ezer forint az egy főre jutó havi bevétel. A hitelesek 70%-a nem tudja fizetni törlesztését sem – állapították meg a kutatók. A családok 27%-a egyik napról a másikra él. Ezzel szemben luxus ingatlanokat is találtak, padlófűtéssel felszerelve. A mobiltelefon-lefedettség és a számítógép-ellátottság a magyar átlagnál jóval alacsonyabb a tanyákon. A víz rossz minőségű, a tanyai lakosok felének autója sincs. Ezért alakult meg a falu- és tanyagondnoki szolgálat, amely civil kezdeményezésből vált országos mozgalommá. Ez a kistelepülések szociális alapellátásának egy lehetséges alternatívája.

– Milyen testeket idealizál a média? – kérdezte Testképzavarok és a média kapcsolata című prezentációjában Pukánszky Judit, tanársegéd. – A média az elérhetetlen testi megjelenés hangsúlyozója – válaszolta. – Kulturális elvárások közvetítője a megjelenéssel kapcsolatban: a boldogság és a siker a soványsághoz kapcsolódik. A diszkrepancia, vagyis az elégedetlenség mértéke az észlelt különbség mértékétől függ. A komplex testélmény zavara már kisgyermekkorban kialakulhat, de serdülőkorban a legjellemzőbb. Okai a korai serdülésből adódó elégedetlenség, kritika és az anya negatív testképe. A testképzavar étkezési zavarokkal is kapcsolatba hozható. A médiában szereplő sovány női szereplők negatív hatással vannak az önértékelésre, a testi elégedettségre, és a táplálkozási szokásokra. Ingeranyagoknak számítanak a magazinok, a videoklipek és a reklámok. Szerinte jó volna a gyermekek figyelmét felhívni a tudatos médiahasználatra.

Az Alvásfüggő emlékezeti konszolidáció – Avagy, ha nem alszunk, elbutulunk? – tette föl előadásában a kérdést Csábi Eszter. A tanársegéd azt vizsgálta, hogyan hat az alvás a munkamemória teljesítményére és az implicit tanulásra. – Az alvás két fiziológiai szempontból eltérő állapot ciklikus váltakozásából áll: gyors szemmozgás nélküli (NREM) és gyors szemmozgásos (REM) alvásfázisból – magyarázta. Az alvás funkciója: például a pihenés, energia-megtakarítás, kimerülő szervrendszerek feltöltődése, szervezet és agy fejlődése, pszichés és mentális jólét, tanulás és emlékezet. Az alvás minősége hatással van a tanulás hatékonyságára is. Számít a tanult anyag jellege és érzelmi töltete, az alvásstádiumok (REM vagy NREM), a tanulás és az alvás közti idő, az alvás időzítése (éjszakai vagy napközben beiktatott alvás) és az alvás mennyisége is (rövid vagy hosszú alvás). A széttöredezett alvásstruktúra hatással van a munkamemória működésére, de nincs hatással az implicit tanulásra. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a kéreg alatti területekhez köthető funkciók (implicit tanulás), lehet, hogy nem függnek olyan mértékben az alvástól, mint a kérgi területekhez kapcsolódó funkciók (explicit tanulás). Az alvás tehát nem luxus, hanem szükséglet.

A korai kötődés, az önértékelés, a kortársakhoz való kötődés, az énhatékonyság, a jövőorientáltság és az élettel való elégedettség hatással van a serdülők egészségmagatartására – véli Budai Éva tanársegéd. Kutatásaiból kiderült, hogy a lányokra inkább jellemző a preventív magatartás, mint a fiúkra, a fiúk szeretnek kockázatosan élni. 8. osztályos tanulókat kérdezett meg: 180 fiút és 265 lányt. A kutatásból kiderült, hogy akik odafigyelnek egészségükre, azok rendszeresen mozognak is, akik pedig eleve rizikós egészségmagatartásúak, azok több alkoholt is fogyasztanak. A lányok jobban odafigyelnek a preventív egészségmagatartásra mint a fiúk, ám a testmozgás mennyiségében a fiúk vezetnek. Ezt a kutató azzal magyarázta, hogy míg a fiúk izmaik fejlesztésével szeretnének imponálni a lányoknak, addig a lányok inkább diétáznak, minthogy mozogjanak.

Lantos Katalin tanársegéd prezentációjában a gyermekkori obesitas és a családi viszonyok összefüggéseiről beszélt, majd az Antibiotikum rezisztencia eliminálása háromgyűrűs vegyületekkel és sds-el Acinetobacter calcoaceticus törzseken című kutatását mutatta be Gunics Gyöngyi docens és Molnár József professor emeritus. Ezután Jármay Katalin egyetemi tanár, Karácsony Gizella, Kiss András és Schaff Zsuzsa adott elő a Chronicus hepatitis C vírus kezelés molekuláris alapjairól, majd Papp László docens zárta a konferenciát Az ápoló-beteg kapcsolat kihívásai akut tudatzavarban szenvedő beteg esetén című előadásával.

Gazsó Orsolya

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *