SZTE Info

Az alvás nem luxus, hanem szükséglet – tudományos ülés az ETSZK-n

Napjainkat érintő témakörökről esett szó a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara (ETSZK) konferenciáján. A 2011. november 30-án tartott tanácskozás volt az SZTE idei tudomány napi rendezvénysorozata egyik záró programja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara (ETSZK) a magyar tudomány ünnepe alkalmából 2011. november 30-án konferenciát rendezett.

A „kintvaló nép” a Kisteleki kistérség településein címmel Ágoston Magdolna mestertanár és Duró Annamária docens tartott előadást. – A „kintvaló nép” fogalma Tömörkény Istvántól származik. A mi felfogásunkban a „kintvalóság” nemcsak térbeli, hanem társadalmi távolságokra is vonatkozik – fejtette ki Duró Annamária. A mai tanya a múlt öröksége, menedék a szegénység és a zajos környezet elől. A kisteleki kistérség településeihez 2001-ben 36 külterületi lakott hely tartozott, ezek felében száznál többen, a lakosság közel háromtizede élt. A tanyán élők aránya Balástyán (63%) és Csengelén (57%) a legmagasabb. A kutatók lovaskocsival jártak tanyáról tanyára a szociális munkásokkal. A jövedelmeket vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy e háztartások 53%-ában 10-20, 36%-ában 20-30, és mindössze 11%-ában 30-40 ezer forint az egy főre jutó havi bevétel. A hitelesek 70%-a nem tudja fizetni törlesztését sem – állapították meg a kutatók. A családok 27%-a egyik napról a másikra él. Ezzel szemben luxus ingatlanokat is találtak, padlófűtéssel felszerelve. A mobiltelefon-lefedettség és a számítógép-ellátottság a magyar átlagnál jóval alacsonyabb a tanyákon. A víz rossz minőségű, a tanyai lakosok felének autója sincs. Ezért alakult meg a falu- és tanyagondnoki szolgálat, amely civil kezdeményezésből vált országos mozgalommá. Ez a kistelepülések szociális alapellátásának egy lehetséges alternatívája.

– Milyen testeket idealizál a média? – kérdezte Testképzavarok és a média kapcsolata című prezentációjában Pukánszky Judit, tanársegéd. – A média az elérhetetlen testi megjelenés hangsúlyozója – válaszolta. – Kulturális elvárások közvetítője a megjelenéssel kapcsolatban: a boldogság és a siker a soványsághoz kapcsolódik. A diszkrepancia, vagyis az elégedetlenség mértéke az észlelt különbség mértékétől függ. A komplex testélmény zavara már kisgyermekkorban kialakulhat, de serdülőkorban a legjellemzőbb. Okai a korai serdülésből adódó elégedetlenség, kritika és az anya negatív testképe. A testképzavar étkezési zavarokkal is kapcsolatba hozható. A médiában szereplő sovány női szereplők negatív hatással vannak az önértékelésre, a testi elégedettségre, és a táplálkozási szokásokra. Ingeranyagoknak számítanak a magazinok, a videoklipek és a reklámok. Szerinte jó volna a gyermekek figyelmét felhívni a tudatos médiahasználatra.

Az Alvásfüggő emlékezeti konszolidáció – Avagy, ha nem alszunk, elbutulunk? – tette föl előadásában a kérdést Csábi Eszter. A tanársegéd azt vizsgálta, hogyan hat az alvás a munkamemória teljesítményére és az implicit tanulásra. – Az alvás két fiziológiai szempontból eltérő állapot ciklikus váltakozásából áll: gyors szemmozgás nélküli (NREM) és gyors szemmozgásos (REM) alvásfázisból – magyarázta. Az alvás funkciója: például a pihenés, energia-megtakarítás, kimerülő szervrendszerek feltöltődése, szervezet és agy fejlődése, pszichés és mentális jólét, tanulás és emlékezet. Az alvás minősége hatással van a tanulás hatékonyságára is. Számít a tanult anyag jellege és érzelmi töltete, az alvásstádiumok (REM vagy NREM), a tanulás és az alvás közti idő, az alvás időzítése (éjszakai vagy napközben beiktatott alvás) és az alvás mennyisége is (rövid vagy hosszú alvás). A széttöredezett alvásstruktúra hatással van a munkamemória működésére, de nincs hatással az implicit tanulásra. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a kéreg alatti területekhez köthető funkciók (implicit tanulás), lehet, hogy nem függnek olyan mértékben az alvástól, mint a kérgi területekhez kapcsolódó funkciók (explicit tanulás). Az alvás tehát nem luxus, hanem szükséglet.

A korai kötődés, az önértékelés, a kortársakhoz való kötődés, az énhatékonyság, a jövőorientáltság és az élettel való elégedettség hatással van a serdülők egészségmagatartására – véli Budai Éva tanársegéd. Kutatásaiból kiderült, hogy a lányokra inkább jellemző a preventív magatartás, mint a fiúkra, a fiúk szeretnek kockázatosan élni. 8. osztályos tanulókat kérdezett meg: 180 fiút és 265 lányt. A kutatásból kiderült, hogy akik odafigyelnek egészségükre, azok rendszeresen mozognak is, akik pedig eleve rizikós egészségmagatartásúak, azok több alkoholt is fogyasztanak. A lányok jobban odafigyelnek a preventív egészségmagatartásra mint a fiúk, ám a testmozgás mennyiségében a fiúk vezetnek. Ezt a kutató azzal magyarázta, hogy míg a fiúk izmaik fejlesztésével szeretnének imponálni a lányoknak, addig a lányok inkább diétáznak, minthogy mozogjanak.

Lantos Katalin tanársegéd prezentációjában a gyermekkori obesitas és a családi viszonyok összefüggéseiről beszélt, majd az Antibiotikum rezisztencia eliminálása háromgyűrűs vegyületekkel és sds-el Acinetobacter calcoaceticus törzseken című kutatását mutatta be Gunics Gyöngyi docens és Molnár József professor emeritus. Ezután Jármay Katalin egyetemi tanár, Karácsony Gizella, Kiss András és Schaff Zsuzsa adott elő a Chronicus hepatitis C vírus kezelés molekuláris alapjairól, majd Papp László docens zárta a konferenciát Az ápoló-beteg kapcsolat kihívásai akut tudatzavarban szenvedő beteg esetén című előadásával.

Gazsó Orsolya

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.
  • május 28.
    17:00 - 18:00