SZTE Info

Az atomenergiáról tanácskoztak a szegedi egyetemen

Az atomenergia gyógyászati használata, az atomerőművek biztonságos működése, a radioaktív hulladékok kezelése és a fukushimai erőmű-katasztrófa tanulságai is szóba kerültek a 2011. december 8-i szegedi konferencián, amelynek a Szegedi Tudományegyetem adott otthont.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szakmai előadásokkal, kiállításokkal és gyakorlati bemutatókkal várták az érdeklődőket csütörtökön az Atomenergiáról – mindenkinek című ismeretterjesztő konferencián az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. A programot az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a TIT Stúdió Egyesülettel és az SZTE Nukleáris Medicina Intézettel közösen szervezte.

 

A cél, hogy a fiatalokkal megismertessék az atomenergia használatát a villanytermeléstől a gyógyításig, bemutatva az abban rejlő lehetőségeket, az azzal kapcsolatos veszélyeket, illetve az azok elleni védekezést is – vázolta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Hozzátette: immár kilencedik alkalommal szerveztek regionális ismeretterjesztő konferenciát, s másodszor látogatottak el Szegedre. A főigazgató szerint felvilágosító tevékenységükre – melyhez remek partnereket találtak a TIT és az SZTE személyében – azért van szükség, mert az emberek többségében az atomenergia a sugárzás, a radioaktivitás és az atombomba kapcsán félelmet kelt, ugyanakkor nem szabad megriadni, inkább meg kell azt ismerni, majd okosan és biztonságosan használni a mindennapokban. Elhangzott: Magyarország energiaigénye egyre nő, ezért szüksége van az atomenergiára, melynek alkalmazásában a biztonság a szakemberek első számú szempontja.

 

A szegedi tanácskozás részvevői (zömében szegedi középiskolás és egyetemista diákok) az Országos Atomenergia Hivatal, az SZTE Nukleáris Medicina Intézet, a BME Nukleáris Medicina Intézet és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. szakembereitől hallhattak – többek között – olyan témákról, mint az atomenergia gyógyászati használata, az atomerőművek biztonságos működése, a radioaktív hulladékok kezelése vagy éppen a fukushimai erőmű-katasztrófa tanulságai.

 

A radioaktív izotópoknak a medicinában betöltött szerepéről az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézet tanszékvezető egyetemi tanára adott tájékoztatást. Pávics László úgy fogalmazott: napjainkban a képalkotó diagnosztika és a sugárterápia már elengedhetetlen a korszerű gyógyításhoz. A konkrét adatokat ismertetve elmondta, a 21. században az emberek 20-30 százaléka esik át élete során valamiféle rákos megbetegedésen (azaz a daganatos betegségek krónikussá váltak). A radiológiai vizsgálatok ennek kockázatát elhanyagolható mértékben, mindössze 0,05 százalékkal növelik. Szemléletes példával illusztrálta mindezt a professzor: egy mellkasröntgen során körülbelül akkora sugárterhelés éri a pácienst, mint egy Budapest és New York közötti repülőút alkalmával. A szűrések, a diagnosztika és a terápia pozitív hatásai viszont ennél jóval inkább kézzelfoghatóak. A különböző kezelések (kemoterápia, besugárzás, műtét) révén a tudomány fejlődésével egyre jobbak a gyógyítási-gyógyulási esélyek, ám természetesen rendkívül fontos a korai felismerés. Mindezzel együtt is biztató, hogy – mint kiderült – az orvosi alkalmazások terén is a sugárdózis csökkentésére, valamint a felesleges radiológiai vizsgálatok elkerülésére törekszenek a szakemberek.

 

A rendezvény kísérőprogramjaként a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. színes szakmai kiállítását, illetve a Magyar Nukleáris Társaság „Fiatalok a Nukleáris Energetikáért” szakcsoportja által tartott műszeres bemutatót tekinthették meg az érdeklődők. Az előadások pedig a konferenciát követően az Országos Atomenergia Hivatal honlapján (www.oah.hu) bárki számára elérhetőek lesznek.

 

SZEGY

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *