Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Felügyelőként jöttem, barátként szeretnék távozni” – fogalmazott Nagyberivói-Boér Áron, a Magyar Államkincstár költségvetési főfelügyelője, aki 2011. december 19-én bemutatkozott az SZTE-n.
A főfelügyelő találkozott a rektorral, a gazdasági főigazgatóval, részt vett a szenátus ülésének egy részén. Munkájáról azt mondta: a rendszerhibát szeretné lehámozni a ténylegesen helyben megoldandó problémákról.
Költségvetési felügyelő dolgozik 2010. szeptember 15-étől három intézménynél – többek között – a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetemen; 2011. április 15-étől további 7, november 5-étől pedig még 9 intézményben. Így eddig összesen 19 költségvetési szerv – közte 13 felsőoktatási intézmény, például a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – került e körbe. 2012. január 1-jétől további bővítéssel összesen 26-ra nő a felügyelt intézmények száma, amely az ország teljes intézményi költségvetésének 31 százalékát teszi ki – tudtuk meg a Magyar Államkincstár költségvetési főfelügyelőjétől, Nagyberivói-Boér Árontól. A Szegedi Tudományegyetem költségvetési főfelügyelője megbízatása december elején kezdődött, 2011. december 15-én foglalta el a József Attila Tanulmányi és Információs Központban rendelkezésére bocsátott munkaszobát. Hivatalos formában december 19-én mutatkozott be az SZTE vezetőinek, részt vett a szenátus ülésének egy részén.
A 63. éves Nagyberivói-Boér Áron közgazdász diplomáját még a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Szegedhez számos szállal kötődik: az itteni egyetem jogi fakultásának elődjére járt édesapja Kolozsvárott, számára pedig az első munkahelyet a ma már nem létező Szegedi Falemezgyár jelentette 1969-ben. Szegeden ismerkedett meg a gazdaság másik ágazatával, a Dél-Tisza-menti Áfész kereskedelmi főosztályvezető-helyettese volt. Az orosházi kórház gazdasági igazgatójaként került közelebbi kapcsolatba az egészségüggyel. A ma napig Szeged maradt az otthona, akkor is a Tisza-parti városban élt, amikor felesége és két fia mellől el-elutazott az új munkalehetőségek jelentette kihívásokra felelve. Egészségügyi szakközgazdász diplomát szerezve ugyanis több kórház – elsőként 1997-ben a makói kórház – gazdasági konszolidálásában ért el sikereket önkormányzati biztosként. Később szabadúszóként pénzügyi válságkezeléssel foglalkozott. Végül a Komárom-Esztergom Megyei Kórház főigazgatójaként vonult nyugdíjba. Aktivitását azonban kincstári biztosként megőrizte, jelenleg az SZTE költségvetési főfelügyelője.
„Eddigi tapasztalataimat mozgósítva beállok a sorba, hogy segítsem a szegedi egyetemet céljai elérésében. A rektor úrral és a gazdasági főigazgató úrral folytatott első megbeszélésünk alapján úgy látom, egyfelé áll a vitorlánk: a már itt megkezdett reformokat folytatni kell” – összegezte benyomásait a költségvetési főfelügyelő. Kirendelését azzal magyarázta, hogy a szegedi universitas közel 60 milliárd forintos költségvetésével a januártól felügyelt 13 felsőoktatási intézmény közül a második legnagyobb hazai egyetem. Elismerte: a szegedi orvosképzéshez kapcsolódó klinikai rendszer, az egyetem által működtetett egészségügyi hálózat nagyságrendje is hozzájárult ahhoz, hogy ide már az elsők között küldött költségvetési főfelügyelőt a kormány. „Alulfinanszírozott, ezért számos gazdálkodási nehézség jellemzi a hazai egészségügyi intézményrendszert. A szegedi egyetem helyzete speciális, mert nemcsak a klinikákhoz kötődő térségi, hanem a városi egészségügyi ellátás is a felelősségi körébe tartozik” – tette hozzá.
„Felfogásom szerint a költségvetési főfelügyelő: tanácsadó” – hangsúlyozta Nagyberivói-Boér Áron. „Az egyetemre érkező új emberként nekem illik kalapot emelve köszönni, bemutatkozni.” Munkáját úgy vázolta, hogy eleinte a dokumentumokat, a számadatokat nézi át, illetve érdeklődik, hogy átlássa az intézmény gazdálkodását, belső viszonyait – a rendszert. Közben véleményt alkot, és javaslatokat fogalmaz meg, hogy mindezek eredményeként segítse az SZTE gazdálkodását. „A rendszerhibát szeretném lehámozni a tényleges helyben megoldható problémákról” – fogalmazott. Az egyetem vezetőivel az együttműködés rendjére tett javaslatai szerint a kincstárnak szóló minden jelentését elküldi az SZTE rektorának és gazdasági főigazgatójának is, mert igényli véleményüket. Ám ha nem tudnak valamiben megegyezni, akkor az álláspontok különbözőségének jelzésével továbbítja jelentését a kincstárnak. „Nem kerülöm el, de nem is generálom a konfliktusokat” – jellemezte habitusát a költségvetési főfelügyelő, aki szakmai vitákra számít, műhelymunkára készül. Hangsúlyozta: költségvetési főfelügyelőként munkáltatói jogokat nem gyakorol – a működésére vonatkozó jogszabályok és eljárásrend egyike sem tartalmaz ilyet. Megemlítette, több éven át beosztottként szemlélte a világot, majd későbbi, vezetői, válságkezelői tapasztalata megerősítette meggyőződését: a munkatársakat, a kiszolgáltatottabbakat védeni kell, a hatalommal nem szabad visszaélni. Nagyberivói-Boér Áron úgy véli: megbízatása ugyan egy évre szól, de az SZTE rendszerének nagysága és bonyolultság miatt ennyi idő várhatóan nem lesz elegendő a rá váró feladatok befejezéséhez, csak az alapok lerakásához.
Jogok, feladatok, intézkedések
A költségvetési felügyelők jogállása, főbb feladatait az államháztartási törvény 46/A. §-a rögzíti. Ezek közül a legfontosabb, hogy előzetesen véleményezi a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, a gazdálkodással összefüggő intézkedéseket.
A részleteket az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet 163. §-a szabályozza, mely szerint a költségvetési felügyelő számára a kötelezettségvállalásra irányuló eljárások előzetes véleményezése 10 millió forint felett kötelező. A gazdálkodással összefüggő intézkedések közül előzetesen véleményeznie kell – többek között – az intézmény költségvetési javaslatát, a maradvány-elszámolást, vagy ha a kormányzati tartalékból többletforrást igényel az egyetem, illetve eszközeit értékesítené, selejtezné.
A költségvetési felügyelő intézkedési lehetőségei közül kiemelhető, hogy az előzetesen véleményezett kötelezettségvállalásra irányuló eljárás és a gazdálkodással összefüggő intézkedés esetén felfüggesztésre tehet javaslatot: például a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, fedezet meglétére, kifizetés ütemezésre. Ha a fejezetet irányító szerv vezetője nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez az államháztartásért felelős miniszterrel, ám az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg.
A jogszabályalkotók szerint az intézményekben a felügyelői jelenlét támogatja a költségvetési szigort, a zárolás intézkedési tervének végrehajtásában segítséget jelent. Így az intézményben már fennálló, vagy előre látható problémákat nyomatékosabban lehet jelezni a felügyeleti szervnél, de a költségvetés tervezésében is segítséget jelent a költségvetési főfelügyelő. Ez utóbbiak lehetőséget adnak arra is, hogy az intézményi rendszerhibákat feltárják, kijavítsák.
