SZTE Info

ELI

Szabó Gábor: Egész Európa versenyképességét növeli az ELI

A Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor akadémikus fizikus 2011. december 16-án a szegedi Városházán a lézerközponttal kapcsolatban meghirdetett közmeghallgatáson beszélt a projekt részleteiről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora prezentációjában ismertette a városi közgyűlés tagjaival, valamint az érdeklődőkkel, mit várhat a település, a dél-alföldi régió az ELI (Extreme Light Infrastructure) uniós nagyprojekttől. Azt mondta: a lézerközpont egyike lesz az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek, ennek révén őrizheti meg versenyképességét a kontinens a nemzetközi lézerfizikában. A közel 800 millió eurós beruházás keretében három helyszínen (Szeged, Prága, Bukarest) három különböző profilú centrum létesül (a Tisza-parti településen az attoszekundumos kutatásoké lesz a terep).

Az ELI-program hátterében – fejtette ki Szabó Gábor – a fotonikai piac növekedése kínálta lehetőségek fedezhetőek el. A lézertechnológiára épülő nemzetközi fotonika – amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést – piaci forgalma 2008-ban globálisan 270 milliárd eurós volt, növekedése éves szinten mintegy 7,6 százalék. Európa általános versenyhelyzete ezen a részterületen kedvező, a világon Japán után a második. A fotonika dinamikus, nagy kutatás-fejlesztés intenzitású piac, kedvelt célpontja a kockázati tőkének, mert az innovatív kisvállalkozások nagy szerephez jutnak. A nagyintenzitású lézertechnológiához kapcsolódó piacon pedig európai dominancia alakult ki – magyarázta az akadémikus. Kedvező tehát Európa versenyhelyzete, a 800 millió eurós beruházás összességében kontinensünk gazdasági versenyképességét fogja javítani.

A szegedi iskola, a szegedi tudósok csoportja jelentős eredményeket ért el az ELI-hez vezető kutatási területeken – emelte ki Szabó Gábor. Szegednek is komoly esélyeket kínál az itt épülő ELI-ALPS, mely attoszekundumos fényimpulzusokat fog előállítani. Az elektronok mozgása lesz itt tanulmányozható, mely az orvostudománytól az elektronikáig meghatározó jelentőségű, erről az impulzusról álmodozott Szent-Györgyi Albert ötven évvel ezelőtt – fogalmazott a rektor, hozzátéve: „lefilmezhetővé” válik az elektronok mozgása, ami korábban nem látott lehetőségeket kínál a tudomány számára.

A központ Szegeden, pontosabban Öthalomban, a korábbi laktanya területén épül meg tízhektáros területen. Gazdaságfejlesztési szempontból legalább ilyen fontos az akadémikus szerint, hogy high-tech tudományos park létesüljön a környező hatvan hektáron, mely versenyképes vállalkozásokat vonz ide. Számítások szerint a szegedi lézerközpont 730 millió euró regionális tőketöbbletet, többletberuházást generálhat tíz év alatt. Ráadásul egyfajta magot jelenthet egy kis helyi Szilikon-völgy kialakulásához, komoly munkaerőképző is lesz a régióban az ELI – fejtette ki a szakember.

Hazánk olyan iparágra csatlakozhat a szegedi lézerközponttal, mely az egész EU fejlődését szolgálja. A vonzáskörzetébe települő tudásparkkal együtt az ELI megadhatja azt a kezdő lökést, amellyel Szeged gazdasági fejlődése új pályára állhat – összegzett a SZTE rektora.

A szegedi lézerközpont kivitelezése a tervek szerint 2012 végén, 2013 elején kezdődhet el, és várhatóan 2015 végére fejeződhet be.

 

SZEGY

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *