Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem több mint kétéves, közel 180 millió forintból megvalósult projektje eredményeként kiválósági díjakat alapítottak, fejlesztették a tehetséggondozást, a doktori képzést, illetve előkészítették az Informatikatörténeti Gyűjtemény új helyre költözését.
Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen címmel sikeres uniós (TÁMOP 4.2.3) programot valósított meg az SZTE és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 2009. szeptember 1. és 2011. december 20. között. Az elért eredményekről hétfőn számoltak be az egyetem Rektori Hivatalában.
A kezdetekről Vilmányi Márton projektmenedzser beszélt, aki visszaemlékezett: 2008-ban, a pályázat beadásakor valamennyi karral egyeztetni kellett a tematikát, hiszen egy egyetem csak egy anyaggal jelentkezhetett a felsőoktatási intézmények tudományos eredményeinek disszeminációját támogató fölhívásra. Tisztában voltak vele, hogy – demográfiai okokból és az általános társadalmi tendenciákhoz igazodva – csökken a diákság érdeklődése a természettudományos-műszaki ismeretek iránt, ám célul tűzték ki, hogy változtatnak ezen a folyamaton.
Az elmúlt több mint két évben a konzorciumi partnerrel ennek érdekében valósították meg a közel 180 millió forint összköltségű TÁMOP-projektet, amely több mint 10 ezer embert érintett, s melyben az SZTE több mint 150 munkatársa vett részt – foglalta össze Vilmányi Márton. Kiemelt feladat volt az SZTE műszaki és természettudományos képzései iránti érdeklődés fokozása, az universitas tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenységének, eredményeinek széles körű megismertetése, a tudományos diákköri munka megújítása, összehangolása, interdiszciplináris doktori együttműködések elősegítése, az intézmény doktori iskoláiban folyó kutatások eredményeinek közzététele, az Informatórium és az Informatikatörténeti Gyűjtemény tartalmi fejlesztése, illetve a kiemelkedő oktatási-kutatási teljesítmények elismerése.
A részletekről szólva a projektmenedzser elárulta: a legkülönbözőbb tudományterületeken (fizika, matematika, kémia, csillagászat, informatika, gyógyszerészet stb.) szerveztek, illetve újítottak meg versenyeket középiskolások és egyetemisták számára. Emellett speciális szakkörökkel, előadásokkal, kísérletekkel szólították meg a fiatalokat. Mintegy 5 ezer ifjút vontak be ezekbe a programokba. Az egyetem doktori iskoláinak képzési terveit is megújították, több tudományterület bevonásával tartottak konferenciákat, workshopokat a tudományos eredmények népszerűsítéséért. Egyetemi kiválósági díjakat (az SZTE kiváló oktatója, kutatója, dolgozója, az év tehetsége, doktorandusza) alapítottak.
Fokozták az egyetemen születő tudományos és kutatás-fejlesztési eredmények médiamegjelenését is. Révész Balázs, az SZTE kommunikációs és marketingigazgatója ismertette: a pályázat keretében húsz alkalommal jelent meg egész oldalas melléklet a regionális napilapban, illetve külön műsor futott az egyik hely televízióban. Több, kísérleteket bemutató DVD készült a középiskolások számára, illetve olyan kiadványokat szerkesztettek, melyek az SZTE-t, annak beruházásait, kutatás-fejlesztési tevékenységét ismertetik. Külön tudásportált, illetve K+F+I portált hoztak létre, tematikus hírleveleket hívtak életre. A szegedi universitas nemcsak idehaza, de nemzetközi oktatási kiállításokon (Hongkong, Berlin, Párizs) is megmutatta kompetenciáit.
Az egyes karokon folyó tehetséggondozó, tudományos diákköri munkát is erősítették, fejlesztették, illetve összehangolták az elmúlt több mint két esztendőben. Ezt Görög Márta egyetemi docens mutatta be, kiemelve: megalkották a Szegedi Tudományegyetem TDK-koncepcióját is. Gőzerővel zajlott továbbá az informatika és a tudományok, a társadalom kapcsolatát fejlesztő úgynevezett Informatórium létesítésének, működésének előkészítése. Ez a városi Agóra Pólus Program keretében 2013. január 1-jén nyílhat meg – hangzott el az illetékestől, Minkó Mihálytól. Az Agóra-beruházásban felépülő Csodák Palotájában kaphat helyet a híres és értékes szegedi Informatikatörténeti Gyűjtemény is, melyet eddig Öthalmon tekinthettek meg az érdeklődők – ezt már a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság munkatársától tudtuk meg. Miltényi Gábor hangsúlyozta: a páratlan kincs végre méltó helyre kerül. Az itt megtalálható gépekhez, kiállítási tárgyakhoz elkészültek a szakmai leírások, a tárlat interaktív formában vezet majd be a múlt titkaiba. A tervek szerint Öthalomban már jövő év április 1-jétől látható lesz az Agóra-program keretében megvalósuló új kiállítás modelltárlata.
A hétfői projektzáró rendezvény végén Vilmányi Márton projektmenedzser kijelentette: a következő hónapokban, években azért dolgoznak majd, hogy az elért eredményeket megőrizzék, fenntartsák.
SZEGY
