Az Interaktív Természetismereti Tudástár-projekt ötlete 2007-ben született meg. A cél az volt, hogy a JGYPK Boldogasszony sugárúti főépületének második emeletét teljesen átalakítva egy kiállítói tér és vonzó (biológiai, fizikai, kémiai, földrajzi stb.) természettudományos program álljon össze Szeged városa és a dél-alföldi régió lakói számára. A program a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség meglévő épületek funkcióváltásának támogatására, új turisztikai attrakciók létrehozására kiírt pályázatán nyert mintegy 137 millió forintnyi támogatást. A beruházás 2009. január és 2010. december között valósult meg.

Amikor ott jártunk, épp a negyedikesek ismerkedtek Ilosvay György adjunktus (JGYPK Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék) „csontjaival” a biológiai bemutatóteremben. „Hallottatok már a mamutról?” – kérdezte a tanár úr, jókora, többkilós zápfogat a kezében tartva. A kisiskolások tudták: mamutok már kihaltak. Ilosvay György delfin- és zsiráfkoponyát is elővarázsolt a szekrényből, a gyerekek saját kezükbe fogva is meggyőződhettek az állat csontjainak a súlyáról. Az alig 15 perces bemutató alatt a kisdiákok több fajjal találkoztak, mint mások egy év alatt. A látványhoz tartozó magyarázat tudománnyal is megtöltötte a kicsik fejét, és ha mást nem is, de azt biztosan „meglátták”: a természettudomány nagyon érdekes. „Ez egy cápa állkapcsa, láttátok a Cápa-filmet?” – szólt az újabb kérdés, amit Ilosvay már maga válaszolt meg. „Jobb, ha nem.” Ugyanis a filmben a cápa megrágja a rendszámtáblát, de a valóságban a vastól kitörne az állat foga. A negyedikesek megtudták: a cápának nem kell fogat mosnia, ugyanis a kihulló helyett rögtön egy új kerül a helyére. A gyerekek körében osztatlan sikert aratott a revolverszerű fogazat.

„2009 nyarától 2010 decemberéig épült a Tudáskapu. Végre látogathatóvá tettük a város legrégebbi és talán legszebb természettudományos gyűjteményét” – mondja Viskolcz Béla, a JGYPK Kémia és Kémiai Informatika Tanszék főiskolai tanára. A kiállítás nemcsak turisztikai látványosság, hanem oktatási helyszín is. Viskolcz Béla szavai szerint egy városnak a fesztiválokon túl kulturális és információs kikapcsolódási lehetőségeket is kínálnia kell: a Tudáskapu egy ilyen, színes, szagos intézmény. „Azt a fóbiát, ami a természettudományokkal szemben kialakult, mi magunk, pedagógusok idézzük elő azzal, ahogy tanítunk” – állítja a főiskolai tanár. Mint kiderült, az általános iskolai laboreszközöket a Tudáskapu örökölte, ugyanis pénzhiány miatt kidobták volna őket. A 100–130 éves, a nemzeti örökség részeként számon tartott gyűjteményt január 3-a óta mindenki látogathatja – itt olyan fajokat is láthatunk, amelyek már régóta kihaltak.

Az alig egyórás bejárást a méltán híres – igaz, eddig csak a biológusok, földrajzosok által látogathatott – állat- és ásványgyűjteménybe csöppentek a diákok. A folyékony tartósítószerben kiállított állatok, férgek egyesekben megrökönyödést, másokban csodálatot váltott ki. A természettudományos bemutató végén Beke Nóra és Nagy Gréta értékelte Szeged legújabb látványosságát: „A kémia nagyon tetszett, és ennyiféle állatot sem láttunk még egy biológiaórán. Sokkal jobb mint a suli.” A lányok véleményét az osztály is magáénak vallotta, győzködték tanárukat, hogy legközelebb is látogassanak el a Tudáskapuba.

Egy biztos: a Tudáskapu nem csak az iskolásokban keltette fel a kémia, fizika iránti érdeklődést.

Az év eleji nyitás óta több tucatnyi csoport és sok száz látogató szemlélte meg a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar tárlatát, s több hónapra előre is foglaltak le időpontokat.

S. Cs.