SZTE Info

Nobel-dijasok2

Aaron Ciechanover

Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ élettudományokkal foglalkozó jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Dux_L
A biokémiai és sejtbiológiai folyamatokat leíró tankönyvekben külön fejezet szól a szervezet öntisztításában kulcsszerepet játszó ubikvitinrõl – magyarázza Dux László. FOTÓ: Schmidt Andrea

„A teremtés során nagyon jól eltalált molekula az ubikvitin, amely uralja az energiafüggő fehérjelebontási folyamatokat” – véli Dux László. A szegedi professzort kértük, hogy sorozatunkban mutassa be azt a sejtbiológiai folyamatot, amelynek leírásáért 2004-ben Nobel-díjat nyert – többek között – Aaron Ciechanover, aki vendége lesz a Szegedi Tudományegyetemen idén márciusban rendezendő nemzetközi konferenciájának.

– Fehérjéket képez minden élő szervezet. Ezek hol jobban, hol rosszabbul sikerülnek, de ami jól sikerül, idővel attól is meg kell szabadulni. Ennek oka, hogy egyrészt vannak olyan szabályozó fehérjéink, amelyeknek csak egy meghatározott időtartamig szabad jelen lenniük a szervezetben; másrészt vannak olyan hatások – például oxigénszabadgyök, radioaktív sugárzás –, amelyektől a fehérjéink időnként sérülnek. Ezektől a szervezetnek meg kell szabadítania saját magát. A 2004-ben kémiai Nobel-díjat elnyert három tudós azonosította annak a rendszernek a legjelentősebb részét, amely felelős azért, hogy az öntisztító és elimináló „program” működik az élő szervezetben. Ez a szintézis során felismeri és megjelöli vagy a selejtet, vagy a jól sikerült, de valami miatt károsodott, vagy azokat a fehérjéket, amelyeknek az élettartama egy adott periódushoz kötött, és ha nem tűnnek el a szervezetből, akkor olyan folyamatokat tarthatnak fönn vagy indíthatnak be, amelyek súlyos következményekkel járnak – magyarázza Dux László, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára.

Milyen módon ismeri föl a szervezet azokat a fehérjéket, amelyeket el kell pusztítani? Aaron Ciechanover, Irwin Rose és a magyar származású Avram Hershko, 2004 három Nobel-díjasa azonosította a közepes méretű, 72 aminosavból

 

Aaron_CiechanoverA sejt fehérjefeldolgozó rendszerének fölfedezéséért érdemelte ki Aaron Ciechanover 2004-ben a (megosztott) Nobel-díjat. Az energiafüggő fehérjelebontási folyamatokat uralja az az ubikvitin, „a teremtés során nagyon jól eltalált molekula”.

1947-ben született az izraeli Haifában. A Haifai Technológiai Intézetben dolgozik.

Azonosította a közepes méretű, 72 aminosavból álló fehérjét, az ubikvitint. Ez – meghatározott feltételek között – hozzákötődik bizonyos célfehérjéknek aminocsoport oldalláncaihoz. Ilyenkor egy enzim segítségével egy vagy több unikvitin hozzákötődik az elpusztítandó fehérjéhez és azt megjelöli – ezt „a halál csókjának” is nevezik. Felelős azért, hogy az öntisztító, és elimináló „program” működik az élő szervezetben. Ennek hiánya olyan folyamatokat tarthat fönn vagy indíthat be, amelyek súlyos következményekkel járnak.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi-konferenciája Nobel-ülésszakán tartott előadása címe: Az ubiquitin proteolitikus szisztéma: az alapfolyamatoktól az emberi megbetegedéseken át a gyógyszerfejlesztésekig.

(További információ: Dux Lászó, az SZTE professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. február 25-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

álló fehérjét, az ubikvitint. A név arra utal, hogy a szervezetben nagyon sok szövetben, szervben fölbukkan ez a fehérje. Ez – meghatározott feltételek között – hozzákötődik bizonyos célfehérjék aminocsoport-oldalláncaihoz. Ez a folyamat az ubikvitinálás. Ilyenkor egy enzim segítségével egy vagy több ubikvitin hozzákötődik az elpusztítandó fehérjéhez, és azt megjelöli. Ezt „a halál csókjának” is nevezik. Ugyanis ha ez az ubikvitin jelölés rákerül egy adott fehérjére, akkor az menthetetlenül bekerül olyan lebontó folyamatba, amelyből már csak darabokban vagy aminosavként kerül ki.

– Az irodai iratmegsemmisítőhöz hasonlít a proteaszóma – képszerűsíti a sejten belüli folyamatokat Dux professzor. – Ebbe a henger alakú „dará-lóba” bekötődik az ubikvitin-nel megjelölt fehérje. Akkor az ubikvitin leválik róla, így azt a sejt akár többször is fölhasználhatja. Az elöregedett vagy károsodott, vagy eleve selejtesen készült fehérje pedig bejut a „megsemmisítőbe”, amelynek üregében a hasító enzimek földarabolják: 4–6 aminosavból álló törmelékként kerül ki a proteaszómából.

Mi a jelentősége az ubikvitinnek, amely megjelöli azokat a fehérjéket, amelyekre már nincs szüksége a szervezetnek? Az, hogy idejében észlelje, megjelölje a rossz fehérjét, így azt a „megsemmisítőbe” küldje. Ha ez nem működne, akkor a rosszul tekeredett fehérjék egymásra rakódva úgynevezett plakkokat, kéregszerű bevonatokat képezve rontanák például az idegsejtek működését. Márpedig igazolt, hogy ezek a plakkok a felelősek az olyan idegrendszeri degeneratív betegségekért, mint például az Alzheimer-kór, az időskori elbutulás.

ENERGIAFALÓ FOLYAMAT. A leépítő folyamatok általában nem igényelnek energiát, spontán zajlanak le a sejtben. Ám a karcagi születésű Hershko kíváncsiságát fölkeltette az energiafaló fehérjelebontó folyamat. Ezt vizsgálta a nála tíz évvel fiatalabb, 1947-ben született tanítványával, Ciechanoverrel a Haifai Technológiai Intézetben. 2004-ben megkapták a kémiai Nobel-díjat – a hazájukban végzett kutatómunkájukért. Így aztán Izraelben hasonlóképpen ünnepelt tudósok, mint Szent-Györgyi Albert 1937-ben Szegeden és Magyarországon. Ciechanover 2005-ben előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia székházában, de először lesz Szeged vendége a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából 2012. március 22. és 23. között rendezendő konferencián, amelynek a szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja.

Újszászi Ilona


Az összellítás megjelent a Délmagyarországban, Délvilágban

 

További Nobel-díjasok:

Szent-Györgyi Albert

Andrew V. Schally

Robert Huber

Bert Sakmann

Eric Wieschaus

Peter C. Doherty

John E. Walker

Tim Hunt

Ada E. Yonath

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.