SZTE Info

Nobel-dijasok2

Aaron Ciechanover

Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ élettudományokkal foglalkozó jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Dux_L
A biokémiai és sejtbiológiai folyamatokat leíró tankönyvekben külön fejezet szól a szervezet öntisztításában kulcsszerepet játszó ubikvitinrõl – magyarázza Dux László. FOTÓ: Schmidt Andrea

„A teremtés során nagyon jól eltalált molekula az ubikvitin, amely uralja az energiafüggő fehérjelebontási folyamatokat” – véli Dux László. A szegedi professzort kértük, hogy sorozatunkban mutassa be azt a sejtbiológiai folyamatot, amelynek leírásáért 2004-ben Nobel-díjat nyert – többek között – Aaron Ciechanover, aki vendége lesz a Szegedi Tudományegyetemen idén márciusban rendezendő nemzetközi konferenciájának.

– Fehérjéket képez minden élő szervezet. Ezek hol jobban, hol rosszabbul sikerülnek, de ami jól sikerül, idővel attól is meg kell szabadulni. Ennek oka, hogy egyrészt vannak olyan szabályozó fehérjéink, amelyeknek csak egy meghatározott időtartamig szabad jelen lenniük a szervezetben; másrészt vannak olyan hatások – például oxigénszabadgyök, radioaktív sugárzás –, amelyektől a fehérjéink időnként sérülnek. Ezektől a szervezetnek meg kell szabadítania saját magát. A 2004-ben kémiai Nobel-díjat elnyert három tudós azonosította annak a rendszernek a legjelentősebb részét, amely felelős azért, hogy az öntisztító és elimináló „program” működik az élő szervezetben. Ez a szintézis során felismeri és megjelöli vagy a selejtet, vagy a jól sikerült, de valami miatt károsodott, vagy azokat a fehérjéket, amelyeknek az élettartama egy adott periódushoz kötött, és ha nem tűnnek el a szervezetből, akkor olyan folyamatokat tarthatnak fönn vagy indíthatnak be, amelyek súlyos következményekkel járnak – magyarázza Dux László, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára.

Milyen módon ismeri föl a szervezet azokat a fehérjéket, amelyeket el kell pusztítani? Aaron Ciechanover, Irwin Rose és a magyar származású Avram Hershko, 2004 három Nobel-díjasa azonosította a közepes méretű, 72 aminosavból

 

Aaron_CiechanoverA sejt fehérjefeldolgozó rendszerének fölfedezéséért érdemelte ki Aaron Ciechanover 2004-ben a (megosztott) Nobel-díjat. Az energiafüggő fehérjelebontási folyamatokat uralja az az ubikvitin, „a teremtés során nagyon jól eltalált molekula”.

1947-ben született az izraeli Haifában. A Haifai Technológiai Intézetben dolgozik.

Azonosította a közepes méretű, 72 aminosavból álló fehérjét, az ubikvitint. Ez – meghatározott feltételek között – hozzákötődik bizonyos célfehérjéknek aminocsoport oldalláncaihoz. Ilyenkor egy enzim segítségével egy vagy több unikvitin hozzákötődik az elpusztítandó fehérjéhez és azt megjelöli – ezt „a halál csókjának” is nevezik. Felelős azért, hogy az öntisztító, és elimináló „program” működik az élő szervezetben. Ennek hiánya olyan folyamatokat tarthat fönn vagy indíthat be, amelyek súlyos következményekkel járnak.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi-konferenciája Nobel-ülésszakán tartott előadása címe: Az ubiquitin proteolitikus szisztéma: az alapfolyamatoktól az emberi megbetegedéseken át a gyógyszerfejlesztésekig.

(További információ: Dux Lászó, az SZTE professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. február 25-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

álló fehérjét, az ubikvitint. A név arra utal, hogy a szervezetben nagyon sok szövetben, szervben fölbukkan ez a fehérje. Ez – meghatározott feltételek között – hozzákötődik bizonyos célfehérjék aminocsoport-oldalláncaihoz. Ez a folyamat az ubikvitinálás. Ilyenkor egy enzim segítségével egy vagy több ubikvitin hozzákötődik az elpusztítandó fehérjéhez, és azt megjelöli. Ezt „a halál csókjának” is nevezik. Ugyanis ha ez az ubikvitin jelölés rákerül egy adott fehérjére, akkor az menthetetlenül bekerül olyan lebontó folyamatba, amelyből már csak darabokban vagy aminosavként kerül ki.

– Az irodai iratmegsemmisítőhöz hasonlít a proteaszóma – képszerűsíti a sejten belüli folyamatokat Dux professzor. – Ebbe a henger alakú „dará-lóba” bekötődik az ubikvitin-nel megjelölt fehérje. Akkor az ubikvitin leválik róla, így azt a sejt akár többször is fölhasználhatja. Az elöregedett vagy károsodott, vagy eleve selejtesen készült fehérje pedig bejut a „megsemmisítőbe”, amelynek üregében a hasító enzimek földarabolják: 4–6 aminosavból álló törmelékként kerül ki a proteaszómából.

Mi a jelentősége az ubikvitinnek, amely megjelöli azokat a fehérjéket, amelyekre már nincs szüksége a szervezetnek? Az, hogy idejében észlelje, megjelölje a rossz fehérjét, így azt a „megsemmisítőbe” küldje. Ha ez nem működne, akkor a rosszul tekeredett fehérjék egymásra rakódva úgynevezett plakkokat, kéregszerű bevonatokat képezve rontanák például az idegsejtek működését. Márpedig igazolt, hogy ezek a plakkok a felelősek az olyan idegrendszeri degeneratív betegségekért, mint például az Alzheimer-kór, az időskori elbutulás.

ENERGIAFALÓ FOLYAMAT. A leépítő folyamatok általában nem igényelnek energiát, spontán zajlanak le a sejtben. Ám a karcagi születésű Hershko kíváncsiságát fölkeltette az energiafaló fehérjelebontó folyamat. Ezt vizsgálta a nála tíz évvel fiatalabb, 1947-ben született tanítványával, Ciechanoverrel a Haifai Technológiai Intézetben. 2004-ben megkapták a kémiai Nobel-díjat – a hazájukban végzett kutatómunkájukért. Így aztán Izraelben hasonlóképpen ünnepelt tudósok, mint Szent-Györgyi Albert 1937-ben Szegeden és Magyarországon. Ciechanover 2005-ben előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia székházában, de először lesz Szeged vendége a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából 2012. március 22. és 23. között rendezendő konferencián, amelynek a szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja.

Újszászi Ilona


Az összellítás megjelent a Délmagyarországban, Délvilágban

 

További Nobel-díjasok:

Szent-Györgyi Albert

Andrew V. Schally

Robert Huber

Bert Sakmann

Eric Wieschaus

Peter C. Doherty

John E. Walker

Tim Hunt

Ada E. Yonath

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *