SZTE Info

Erős mezőnyben mérkőztek a biológushallgatók a Sófi-konferencián

Idén immár kilencedik alkalommal tartották meg az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi-alapítvány biológus ösztöndíj-konferenciáját. Az idei slágertémák: a vér-agy gát és a gombák.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

12 hallgató nevezett a Szegedi Tudományegyetem tehetségpontos Sófi-alapítvány biológus ösztöndíj-konferenciára. Közülük a doktori iskola kategóriában 9 pályázó mérkőzött meg egymással.

– A doktoranduszok összesített impaktfaktora 81,66 volt, legutóbb 2009-ben voltak ilyen kaliberű előadók a konferencián – tájékoztatta portálunkat Sófi József, az alapítvány létrehozója, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagja. Hozzátette: a mesterképzés kategóriában is igen magas színvonalú prezentációkat hallhattak.

– Szépen kimunkált, jó tudományos előadásokat tartottak a pályázók – értékelt Kovács Kornél, az SZTE Biotechnológiai Tanszék vezetője, a biológuspályázatokat elbíráló kuratórium elnöke. Bár idén az MSc-kategóriában csak három hallgató indult, az ő prezentációk vetekedtek doktorandusz társaikéval. A kuratórium elnöke arról is beszélt, hogy a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány hamarosan egy teljesen új elismeréssel is segíteni szeretné a fiatalokat: az egymilliós forintos életpályadíjat azon diplomások pályázhatják majd, akik legalább indulóként részt vettek egy Sófi-ösztöndíjkonferencián, és még nem töltötték be a 49-dik évüket. Az egyszer elnyerhető díj arra motiválja a kutatókat, hogy folytassák eredményes munkájukat.

A biológus mesterképzés kategória győztese Czifra Dorina, második helyen Majoros Hajnalka, harmadikként pedig Nyúl-Tóth Ádám végzett. A biológia doktori iskola kategóriában Tóth Andrea érdemelte ki az elsőnek járó vándorserleget, őt követte Tengölics Roland, harmadik pedig Balogh Dávid. Az első helyezettek témavezetői idén is Ferenczy Lajos-emlékdíjat (mesterképzés), illetve Farkas Tibor-emlékdíjat (doktori iskola) vehettek át: Kredics László és Hatvani Lóránt, valamint Deli Mária.

Czifra Dorina MSc második évfolyamos molekuláris biológus, mikrobiológus és immunológiai szakirányon, a Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszékén végez kutatómunkát Kredics László egyetemi adjunktus és Hatvani Lóránt tudományos munkatárs témavezetésével. Dorina a termesztett gombák zöldpenészes megbetegedésével foglalkozik, a trichodermával, melyet a csiperkén, illetve a laskagombán vizsgált – ez a mezőgazdaságban jelentős károkat okoz. Eddig az derült ki, hogy a zöldpenész rendkívül szívós, minden hőmérséklet- és pH-értéken képes nőni, ezért ellene a védekezésre más megoldást kell találni. A végzős hallgató jövőre ebben a témában szeretne doktori tanulmányokat folytatni.

Tóth Andrea harmadéves PhD-hallgató az Általános Orvostudományi Kar Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Idegtudományok programjában, munkáját az SZBK-ban végzi immár hét éve Deli Mária tudományos főmunkatárs vezetésével. Deli Mária egyébként három éven belül immár Walter Fruzsina után a második Sófi-ösztöndíjast adja az egyetemnek. Andrea röviden a metabolikus szindróma és az azzal kapcsolatban álló betegségekben fellépő idegrendszeri leépülés ellen próbál harcolni az agyi erek védelmével. A metabolikus szindróma tünetegyüttes több kóros állapot, mint a túlsúly, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és vércukorszint együttes fennállását jelenti, melyek idővel szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez vagy inzulinrezisztenciához vezethetnek. A legújabb kísérleti eredmények szerint a betegség károsítja az agyi ereket is, így gyakrabban alakulhat ki agyvérzés, és nagyobb az esély az Alzheimer-kórra is, amiért a betegek vérében kimutatott megemelkedett szintű metilglioxál nevű anyag tehető felelőssé, mely a normál anyagcsere felborulásakor túltermelődik. Tóth Andrea az agyi ereket, illetve közvetve az idegrendszert is igyekszik megóvni. A védőanyagok tesztelésekor hatásosnak bizonyult a szakirodalomban is emlegetett aminoguanidin, továbbá a C-vitamin, illetve az E-vitamin alkotója, a γ-tokoferol, az A-vitamin előanyaga, az all-transzretinal. Andrea most szeretné lezárni a kísérleteit, és ezekből megírni a disszertációját.

SZTEpress

 


##alt##
A Sófi-konferencián készült képgaléria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.