SZTE Info

Szigorú az unió a GMO területén, de nem eléggé

GMO – azaz genetikailag módosított szervezetek, illetve élőlények (Genetically Modified Organisms). A kérdés legalább annyira top téma, mint az atomenergia használata, és legalább annyira meg is osztja a szakmai és közvéleményt. Mi a helyzet az Európai Unióban és hazánkban – erről hallhattak az érdeklődők az SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központ által működtetett Europe Direct Szeged április 24-i Integrációs Klubjában.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Europe Direct Szeged azért hirdette és hirdeti meg Integrációs Klub rendezvényeit, hogy azon keresztül a hallgatók „első kézből” értesülhessenek a legfontosabb az európai uniós témákról. A GMO-kérdésről a Vidékfejlesztési Minisztérium két szakemberétől, Andorkó Ritától, a Stratégiai Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztályának vezető tanácsosától, és Bartha Pétertől, az EU Koordinációs Főosztály vezetőhelyettesétől hallhattak előadást az érdeklődők.

Elővigyázatosan

„Érzékeny kérdés a GMO, vitákat vált ki mind Magyarországon, mind az egész világon, főként a köztermesztés ügye áll a figyelem középpontjában” – mondta el az SZTE Médiacentrumnak Bartha Péter. A genetikailag módosított szervezetek hatásai és a velük kapcsolatos kockázatok mérlegelése a kutatókat is megosztja, ennek alapján beszélhetünk az úgynevezett elővigyázatossági alapelv alkalmazásáról, vagy annak hiányáról – tette hozzá a szakember. Ahogyan a közelmúltban hallott GMO-botrány is mutatja, hazánkban is főként a szántóföldi növényeket félti leginkább a közvélemény.

Andorkó Rita hangsúlyozta, három évtizede működő, de alapjában véve mégiscsak új technológiáról van szó. Mind a módszer, mind az így kialakított szervezetek azért állnak viták középpontjában, mert az ezekből eredő kockázatokat, esetleges negatív, káros hatásokat a világ országai másként és másként ítélik meg, ennek megfelelően eltérően alakul a jogi szabályozása. Az Európai Unióban két GMO-fajta termesztése engedélyezett jelenleg, Magyarországnak mindkettőre moratóriuma van: egy GM-kukorica és egy GM-burgonya, az Amfora – ez utóbbit főleg ipari célra használják, a keményítő-összetételét változtatták meg.

Az eper esete a lepényhallal

Fontos a nemesítés és a géntechnológia elkülönítése. A nemesítés során azonos, vagy közel rokon fajokat kereszteznek, azaz alapjában véve természetes folyamatot generálnak, és azt vizsgálják, hogy a keletkező új szervezet életképes-e a környezetében. Genetikailag módosított növények esetében egy vagy több speciális tulajdonság kialakításának céljából idegen gént kap az élőlény. Ilyen például a kék eper: a lepényhal hidegtűrésért felelős génjével teszik fagyállóvá, és mellékesen kék is lesz – ilyen a természetben normális körülmények között nem történik meg.

Magyarországon egységes a GMO-k megítélése, már 2006-ban született egy összpárti országgyűlési határozat az ezzel kapcsolatos stratégiáról, melyet azóta is követnek. Az Alaptörvény huszadik cikkelyében is megjelent az a kitétel, hogy Magyarország elősegíti a GMO-mentes mezőgazdaságot. Felmérések szerint egyébként az uniós állampolgárok nagy része is elutasítja a GMO-kat, 2010-ben a Greenpeace és az Avaaz rövid időn belül egymillió aláírást gyűjtött a genetikailag módosított szervezetek ellen.

„Szerintünk a GMO esetében a tudományos kételyeket jogilag megfogalmazó elővigyázatossági elvet az unió nem mindig megfelelőképpen alkalmazza” – hangsúlyozta Andorkó Rita. Bár az EU jogi szabályozása az egyik legszigorúbb a világon, Magyarország szerint még mindig nem eléggé az. Egyes GM-élelmiszerek és takarmányok esetében például semmiféle állatetetési kísérleteket nem végeznek, vagy ha igen, nem kielégítően – ez a magyar elvárások szerint elengedhetetlen lenne, ezek nélkül nem biztonságos az adott termék.

Kiszámíthatatlan

A számos kockázati lehetőség közül nézzünk egy-két példát! A GM-élelmiszerek máj- és vesekárosodást, valamint allergiát okozhatnak, illetve szaporodási képességcsökkenést idézhetnek elő. Antibioktikum-rezisztencia alakulhat ki, hiszen egyes GMO-k kifejezetten ilyen géneket tartalmaznak. Ha ezek bekerülnek a táplálékláncba, ellenálló lesz a szervezet az antibiotikumra, pedig számos betegségek esetén lehet szükségünk ilyenekre.

Ökológiai kockázatként új kártevők, vírusok jelenhetnek meg. Kiszámíthatatlanok az úgynevezett nem célszervezetekre gyakorolt hatások, vagyis a GMO-k veszélyeztethetik a védett állatokat, növényeket. Mint bebizonyosodott, a gyakorlatban nem megvalósítható a GM- és nem GM-növények együtt-termesztése, ugyanis könnyen bekövetkezik a szennyezés. Egy méh például kilenc km-re is el tud repülni, a magvakkal vagy a pollennel is könnyen megvalósulhat úgynevezett génszökés.

A GM-kukorica és a szuperbogár

Rovarrezisztens növényeknél – például a GM-kukoricánál – egy baktérium génjét ültetik be a növény genomjába, amely így toxint termel kártevője ellen, de nem csak a levélen, ahol valóban támadás érheti, hanem mindenhol, a gyökerében is, ez pedig a termőföld szennyezéséhez vezet. Arról nem is beszélve, hogy a természet visszavág: az USÁ-ban tavaly megjelent a „szuper kukoricabogár”, amely már ellenáll a méreganyagnak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdasági veszélyeket sem, mint a genetikai gyarmatosítás: ha bizonyos országok vad flórájának genetikai állományát más ország kutatói megszerzik, és géntechnológiai célból hasznosítják azokat az adott ország kizárásával, továbbá kifejlesztenek egy módszert, szabadalommal levédik azt és a gént, övék a jog a termesztésre – sorolták a szakemberek. Másik ellenérv, hogy eltűnik a fogyasztó választási lehetősége, hiszen például jelenleg a GM-takarmánnyal etetett állatokból származó húst, tojást, tejterméket nem kell jelölni. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatásban is bekövetkezhetnek változások: a speciális tulajdonságok révén ugyanis kevesebb emberi beavatkozást igényelnek a növények. Végül ne feledjük azt a kérdést sem, hogy mennyire etikus egy élőlényt, egy genetikailag módosított szervezetet szabadalmaztatni, vagy például emberi fehérjékkel kísérletezni…

Mindezek után kik állnak a GMO oldalán, és mivel érvelnek? Például a profitorientált fejlesztők. Legnagyobb érvük az éhezés problémájának megoldása a genetikailag javított terméshozammal. Magyarországnak kifejezetten versenyelőny, hogy GMO-mentes vetőmagot tud exportálni, ez magasabb árat is biztosít. Főként a kukorica iránt érdeklődnek a nagyobb országok, akik számára elsődlegesen fontos hazánk GMO-mentes státusza – összegzett Andorkó Rita.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.