SZTE Info

1

Értékesebb vegyületekké alakítják a biomasszából származó anyagokat

2011 márciusában indult, és 2012 augusztus végén zárul az a HURO-projekt, melyben az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint a Román Tudományos Akadémia Temesvári Kémiai Intézet szakemberei dolgoztak együtt.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2Erdőhelyi András, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék tanszékvezető professzora, a projekt vezetője a www.u-szeged.hu-nak elmondta: a két fél együttesen több mint 260 ezer eurós támogatást nyert el a 18 hónapos programra. Eszközöket, műszekeret szereztek be, kollégákat tudtak alkalmazni (Szegeden esetenként közel tucatnyi kutató vett részt a projektben), illetve speciális kutatásokat végeztek el. A szegedi és a temesvári szakemberek kapcsolata természetesen hosszabb múltra tekint vissza – tudtuk meg –, korábban is dolgoztak már együtt, ismerték egymás tevékenységét, s a továbbiakban sem szakad majd meg a sikeres együttműködés.

Mi volt a konkrét feladat, a meghatározott célkitűzés az elmúlt másfél esztendőben? – A projekt címe tökéletesen kifejezi: A bioetanol és a biometán katalitikus átalakítása bárminemű értékesebb vegyületté. Mi a célja ennek? Nos, a biomasszából viszonylag egyszerű etil-alkoholt előállítani, ami robbanómotorok üzemanyagaként eléggé kis hatásfokú. A mi javaslatunk: állítsunk elő belőle hidrogént, s azt tüzelőanyag-cellában égessük el. De hogy lesz a bioetanolból hidrogén? Úgynevezett reformálással, az etanol és a víz reakciójával, ám ekkor természetesen melléktermékek is keletkeznek. Az is kérdés, hogy lehet más termékek előállítására is felhasználni az etanolt. Etil-alkoholból etilént vagy acetont például viszonylag nagy szelektivitással egész egyszerűen nyerhetünk. Ez képezte a projekt egyik részét, a másik része a biogáz vizsgálata. Tanulmányoztuk, hogy milyen feltételek mellett lehet a metán és a szén-dioxid reakciójából úgynevezett szintézisgázt előállítani, illetve a benne lévő szennyező anyagok mennyire befolyásolják az egész rendszert magyarázta Erdőhelyi András.

A szegedi kutatók egyébként korábban is komolyan foglalkoztak a bioetanollal, gyakorlatilag ezt az irányt folytatták a HURO-program keretében, ebbe kapcsolódott be a temesvári kutatócsoport. Az általuk használt anyagokat is alkalmazták katalizátorként az SZTE szakemberei, illetve a román fél részletesen vizsgálta a Szegeden használt mintákat. A katalizátorok elemzése közben rendkívül fontos eredményekre jutottak annak kapcsán, hogy a reakciók során keletkezett termékek, hogyan változtatják meg a szilárd anyagok, a nanostrukturált katalizátorok felületi szerkezetét. – A problémát ezekben az esetekben is a katalizátorok időbeli aktivitás változása jelenti. A nemesfémek sokáig tartanak és igen hatásosak, de drágák. Ha nem nemesfémeket alkalmazunk, hanem például nikkelt, vasat, kobaltot, rezet, azok gyorsan tönkremennek, aktivitásuk lecsökken, zömében szén rakódik le a felületre. Ezt kellene valahogy kiküszöbölni. A munka éppen ezért nem áll meg, hanem tovább folytatódik. Máris akad olyan hazai ipari partner, aki a metán katalitikus átalakításával kapcsolatban szívesen közreműködik, de bízom benne, hogy találunk ipari megbízókat további projektekre is, mivel ezen megbízások révén konkrét ipari célokra lehetne fordítani a kutatásokat – fejtette ki a professzor.

Hozzáfűzte: szintén nem elhanyagolható feladat a termékek és a melléktermékek elválasztása. A kémiai tanszékcsoporton belül más tanszékekkel is összefogtak, annak érdekében, hogy speciális membránokat állítsanak elő. Olyan membránokról van szó, melyeken például csak a hidrogén megy át, tehát segítségükkel megtörténhet az elsődleges tisztítás. A végső cél olyan egység készítése, melyet a gépjárműbe beépítve, 35-40 százalékos alkoholkoncentrációt tankolunk, ebből hidrogént állítunk elő, ami minimális szennyezőanyag-kibocsátás mellett működteti a járművet.

Erdőhelyi András kiemelte: a HURO-projekt révén tudott beszerezni a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék egy speciális diffúz reflexiós cellával ellátott Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópot, mellyel meg tudják határozni a katalizátorok felületén a reakciók alatt keletkező anyagokat. A műszer értéke mintegy 60 ezer euró. Ennek a berendezésnek a segítségével pontosan meghatározhatók a reakció tényleges körülményei között a katalizátorok, a szilárd anyagok felületén végbe menő folyamatok. Így a korábbiaknál jóval hatékonyabban folyhatnak azok a kutatások, melyek a biomasszából származó anyagok (bioetanol és a biometán) átalakításával foglalkoznak.

 Pintér M. Lajos

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.