SZTE Info

1

Értékesebb vegyületekké alakítják a biomasszából származó anyagokat

2011 márciusában indult, és 2012 augusztus végén zárul az a HURO-projekt, melyben az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint a Román Tudományos Akadémia Temesvári Kémiai Intézet szakemberei dolgoztak együtt.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2Erdőhelyi András, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék tanszékvezető professzora, a projekt vezetője a www.u-szeged.hu-nak elmondta: a két fél együttesen több mint 260 ezer eurós támogatást nyert el a 18 hónapos programra. Eszközöket, műszekeret szereztek be, kollégákat tudtak alkalmazni (Szegeden esetenként közel tucatnyi kutató vett részt a projektben), illetve speciális kutatásokat végeztek el. A szegedi és a temesvári szakemberek kapcsolata természetesen hosszabb múltra tekint vissza – tudtuk meg –, korábban is dolgoztak már együtt, ismerték egymás tevékenységét, s a továbbiakban sem szakad majd meg a sikeres együttműködés.

Mi volt a konkrét feladat, a meghatározott célkitűzés az elmúlt másfél esztendőben? – A projekt címe tökéletesen kifejezi: A bioetanol és a biometán katalitikus átalakítása bárminemű értékesebb vegyületté. Mi a célja ennek? Nos, a biomasszából viszonylag egyszerű etil-alkoholt előállítani, ami robbanómotorok üzemanyagaként eléggé kis hatásfokú. A mi javaslatunk: állítsunk elő belőle hidrogént, s azt tüzelőanyag-cellában égessük el. De hogy lesz a bioetanolból hidrogén? Úgynevezett reformálással, az etanol és a víz reakciójával, ám ekkor természetesen melléktermékek is keletkeznek. Az is kérdés, hogy lehet más termékek előállítására is felhasználni az etanolt. Etil-alkoholból etilént vagy acetont például viszonylag nagy szelektivitással egész egyszerűen nyerhetünk. Ez képezte a projekt egyik részét, a másik része a biogáz vizsgálata. Tanulmányoztuk, hogy milyen feltételek mellett lehet a metán és a szén-dioxid reakciójából úgynevezett szintézisgázt előállítani, illetve a benne lévő szennyező anyagok mennyire befolyásolják az egész rendszert magyarázta Erdőhelyi András.

A szegedi kutatók egyébként korábban is komolyan foglalkoztak a bioetanollal, gyakorlatilag ezt az irányt folytatták a HURO-program keretében, ebbe kapcsolódott be a temesvári kutatócsoport. Az általuk használt anyagokat is alkalmazták katalizátorként az SZTE szakemberei, illetve a román fél részletesen vizsgálta a Szegeden használt mintákat. A katalizátorok elemzése közben rendkívül fontos eredményekre jutottak annak kapcsán, hogy a reakciók során keletkezett termékek, hogyan változtatják meg a szilárd anyagok, a nanostrukturált katalizátorok felületi szerkezetét. – A problémát ezekben az esetekben is a katalizátorok időbeli aktivitás változása jelenti. A nemesfémek sokáig tartanak és igen hatásosak, de drágák. Ha nem nemesfémeket alkalmazunk, hanem például nikkelt, vasat, kobaltot, rezet, azok gyorsan tönkremennek, aktivitásuk lecsökken, zömében szén rakódik le a felületre. Ezt kellene valahogy kiküszöbölni. A munka éppen ezért nem áll meg, hanem tovább folytatódik. Máris akad olyan hazai ipari partner, aki a metán katalitikus átalakításával kapcsolatban szívesen közreműködik, de bízom benne, hogy találunk ipari megbízókat további projektekre is, mivel ezen megbízások révén konkrét ipari célokra lehetne fordítani a kutatásokat – fejtette ki a professzor.

Hozzáfűzte: szintén nem elhanyagolható feladat a termékek és a melléktermékek elválasztása. A kémiai tanszékcsoporton belül más tanszékekkel is összefogtak, annak érdekében, hogy speciális membránokat állítsanak elő. Olyan membránokról van szó, melyeken például csak a hidrogén megy át, tehát segítségükkel megtörténhet az elsődleges tisztítás. A végső cél olyan egység készítése, melyet a gépjárműbe beépítve, 35-40 százalékos alkoholkoncentrációt tankolunk, ebből hidrogént állítunk elő, ami minimális szennyezőanyag-kibocsátás mellett működteti a járművet.

Erdőhelyi András kiemelte: a HURO-projekt révén tudott beszerezni a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék egy speciális diffúz reflexiós cellával ellátott Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópot, mellyel meg tudják határozni a katalizátorok felületén a reakciók alatt keletkező anyagokat. A műszer értéke mintegy 60 ezer euró. Ennek a berendezésnek a segítségével pontosan meghatározhatók a reakció tényleges körülményei között a katalizátorok, a szilárd anyagok felületén végbe menő folyamatok. Így a korábbiaknál jóval hatékonyabban folyhatnak azok a kutatások, melyek a biomasszából származó anyagok (bioetanol és a biometán) átalakításával foglalkoznak.

 Pintér M. Lajos

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.